Back to top

Húsvéti körkép Medgyesről

A városról: 

Krisztus feltámadt! – A Medgyesi Római Katolikus Plébánia ünnepi hetei

A medgyesi katolikus egyház közössége nem csak nagyhéten, hanem a nagyböjt hetein keresztúti ájtatossággal készült Húsvét ünnepére. Nagypénteken Jézus kereszthalálának szertartása után szentségimádást tartottak a szentsírnál, és ahogy az elmúlt években is, gyűjtést szerveztek a jeruzsálemi szentsír javára. A húsvéti ünnepkör talán egyik legszebb szertartása nagyszombat vigíliája volt, ahol a plébániatemplom minden padja megtelt mécsesekkel. Ezen a napon Medgyesen is Jézus szenvedéséről és kereszthaláláról elmélkedtünk a szent sír előtt. Az ő feltámadásával ez egyben a kereszténység örömünnepének kezdete is. Az esti liturgia szimbólumaiban a fény és a sötétség jelent meg, hiszen a szertartás sötétben kezdődött és a fellobbanó mécsesek lángja Krisztus feltámadásával érkező reményt és az örök életet jelképezték.

Ferencz Klaudia

Húsvétkor az Unitáriusoknál

Tavasz megérkezésével nem csak testi, de húsvétnak köszönhetően lelki megújulás is nekünk az ünnep. A feltámadás emléke, a csoda reménye ősi biztatás. Mint Szeben megye egyedüli, kis létszámú gyülekezete, bízunk a csodában, a lehetetlenben, hogy mint maroknyi unitárius a nemzeti és vallási kisebbségben igenis élni tudunk, túlélni. Túlélni felgyorsult életformát, elidegenülő viszonyulást, túlterhelt mindennapokat. Ezt a hitet szüntelenül igyekezünk elültetni az emberek szívébe, hogy ők is bízzanak unitárius megmaradásukban, s  ezt a bizalmat tettleges cselekedetekben is megnyilatkoztassák. Mert tartozni valahova létfontosságú az ember számára. Nekünk erről szól az ünnep. Lelki magvacskák elhintéséről egyházi nagycsaládunkban. Az örömszerzés érzése pedig, az ünnepi zsongás elcsendesedésével, a mi lelki magvaskosarunkat tölti fel új reményszemcsékkel, hit- és bizalomcsírával. Így válik nálunk teljessé az ünnepnap.

Márkos Hunor-Elemér, Unitárius lelkész

Mi is éljünk! – Ünnepelt a református felekezet Medgyesen

Húsvétkor mi reformátusok Jézus feltámadását ünnepeljük. Az ünnepet idén is a hagyományos nagyhét vezette be nálunk. A napi, bűnbánati alkalom kiemelten fontos így ünnep előtt, különösen, ha úrvacsorázni készül a református keresztény. Krisztus szenvedéseinek a lényegére, felnőtt vagy gyermek, ezáltal jobb rálátást nyer. Ez utóbbit, a gyerekekkel való foglalkozást még virágvasárnap keretében ejtettük meg a Gyermekmissziós Napon népes gyerekcsoport jelenlétében. A húsvét reggele a dicsőítésről szólt. Mert mélység után magasság, éjszaka után napvirradat következik mindig. A háromnapos ünnepen 1888 óta fennálló templomunkban többszáz református ember fordult meg. A húsvéti tanítást és az úrvacsorai javak kiszolgáltatását a gyülekezet lelkésze, Székely Zoltán és a Kolozsvári Teológiáról érkezett legátus, Tóth György végezték. Boldogító alkalom volt a húsvét mindenkinek, hazalátogatónak és itthon élőnek egyaránt…Békesség Istentől! Hogy vagy?.. És a család jól van?...Megannyi személyes kérdés, amire nincsen idő a hétköznapokban. De az ünnep más! Mindig van valaki, egy régi arc, egy kedves szomszéd, egy volt osztálytárs, aki csak úgy váratlanul ráköszön az emberre, megkérdezi, hogy van. A szív ismét elkezd emlékezni. Medgyesen is, húsvétkor is, református keresztény magyar, szíve érzésein át látja meg a Másik embert.

Mert az ünnep tétje a találkozás. Találkozás Istennel és emberrel. Ha az ünnep igazi, döbbenetes felismerésre vezet rá. Húsvétkor is jó volt Istennel együtt lenni a református templomban. Neki adjunk hálát, hogy megsegített és hogy sokan odajárulhattunk a lelki kútfőhöz.  Azért „Mi is éljünk vigadva hát, Daloljunk szép halleluját, Hadd zengje Krisztust énekünk, Ki sírból feltámadt nekünk! Halleluja!”

                                               Székely Zoltán Márton, medgyesi református lelkipásztor