Back to top

Évközi XXXIII. Vasárnap - Szeplötelen Fogantatás Plébánia Medgyes

Évközi XXXIII. Vasárnap - Szeplötelen Fogantatás Plébánia Medgyes

Római Katolikus Egyház: 

HIRGETÉS:

2018. november 20-án, kedden, a Nőszövetség Erzsébet napot ünnepel. Ez alkalomból ökuménikus városi nőszövetségi találkozóra kerül sor. Az ünnepi program szentmisével kezdődik délután 16,00 órakor a plébániatemplomban. A szervezők minden érdeklödőt szeretettel várnak.

EVANGÉLIUM:

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Azokban a napokban, amikor a gyötrelmek véget érnek, a nap elsötétedik, a hold nem ad világosságot, a csillagok lehullanak az égről, és a mindenséget összetartó erők megrendülnek. Akkor majd meglátjátok az Emberfiát, amint eljön a felhőkön, nagy hatalommal és dicsőséggel. Szétküldi angyalait, és összegyűjti választottait a világ négy tájáról, a föld szélétől az ég határáig. Vegyetek példát a fügefáról: Amikor már zöldellni kezd és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy ezek mind bekövetkeznek, tudjátok meg, hogy közel van, már az ajtó előtt. Bizony mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek be nem következnek. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim soha el nem múlnak. Ám azt a napot vagy órát senki sem tudja, sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem egyedül az Atya.

A HÉT SZENTJE:

Szent I, Kelemen pápa és vértanú

 Szent Péter harmadik utóda az I. század végén. Háza a jelenlegi – róla elnevezett – bazilika alatt volt, amely egyike volt azoknak, ahol a keresztény közösség vasárnaponként összejött az Eucharisztia ünneplésére. Nagy jelentőséggel bírt a korintusiaknak írt levele, amelyben a béke és az egyetértés fontosságáról szólt. Ezt a levelet az első pápai iratnak nevezhetjük, amelyben Róma püspöke kinyilvánította a más egyházakért való felelősségét. 

ELMÉLKEDÉS:

Ősszel a természet csupasz marad a levelektől és gyümölcsöktől, elkészül a téli fagyra és a tavaszi újjászületésre. Olyan ez, mint egy állandó halál és feltámadás. Figyelemre méltó, az evangélium és első olvasmányban szereplő kifejezések, amelyek a halálról és pusztulásról beszélnek. Olvasva a szövegeket, olyan mintha a világmindenség őszének lennénk a tanúi. Annyi különbséggel, hogy nem a levelek hullnak le, hanem a csillagok, akik számára mintha befejeződne az életnek egy szakasza. Jézus miért beszélt ilyen nyugtalanító dolgokról? Minden bizonnyal nem a félelmet akarta kelteni, mint ahogyan ma sok próféta teszi a világvégéről. Jézus mindig bátorít és bizalmat ad. Ne feledjük el, hogy apostolaihoz intézi szavait, akiknek soha nem akart hiábavaló szenvedést okozni. Mint minden más beszédében, Jézus itt is csakis szeretetből ejti ki e szavakat. Sokszor azt gondoljuk, szeretetnek hívjuk azt, amikor eltitkoljuk az igazságot szeretteink előtt, hogy azáltal ne okozzunk szenvedést nekik. Mi haszna hazugságokra építeni, amikor előbb-utóbb az élet olyan igazságok elé állít, amelyekre egyáltalán nem vagyunk felkészülve.     Éppen ezért Jézus sem akar semmit sem eltitkolni tanítványainak a jövőről illetően, még akkor is, ha ez a jövő nyugtalanságot eredményez a szívekben. Apokaliptikus nyelvezetet használ, megjövendöli a templom pusztulását, ami a nemzet hiúsága volt, apostolainak pedig érthetővé teszi, hogy halálának napja közeledik, és akkor majd a nap elveszti ragyogását, és sötétség borítja be a földet. Ha körül akarnám írni Jézusnak e szavait, ez lenne a mondanivalója: Ne bízzatok nagyon biztonságotokban és jólétetekben. Utatokon mindig találkoztok előre nem látható eseményekkel. Ha a csillagok, a nap és a hold lehullhat az égből, ugyanúgy a ti életetekben is hány olyan dolog tűnhet el egy pillantásra, amit ti biztosnak és szilárdnak tartotok. Azonban Jézus nem áll meg az élet tragikus és múló voltánál. Rögtön a szörnyű képek után beszél tanítványainak a fügefalevélről, mai evangéliumunk, központi eleméről. Egy levél, amely jelentős nevet kap: remény. A mai vasárnap Jézus ezt az üzenetét használja központi elemnek. Senki sem mentes ebben, az életben a megpróbáltatásoktól, olyan pillanatoktól, amikor azt érezzük, hogy minden összedől körülöttünk. Viszont mindig van egy kis mosoly is a könnyek között. Lényeges, hogy mindent helyezzünk Isten kezébe: a boldog és szomorú napokat, örömöket és nehézségeket, mindazt, ami volt és ami lesz. 

MISEREND:

Hétfő: 7,30 – Otilia és Gheorghe

Kedd:  9,00 – Gheorghe és Ana

           16,00 – Hálaadás

Szerda: 7,30 -  Maria

Csütörtök: 7,30 – Gheorghe és Ana

                17,00 – Liliana és Ioana egészségéért

Péntek:  7,30 – Manuela egészségéért

             17,00 – Imre, Lajos, Katalin és Erzsébet

Szombat: 7,30 – Luca, Alexandru és Clara

                17,00 - Anton, Mihai, Cecilia és Maricica

IGELITURGIKUS NAPTÁR:  November

18.Dán 12,1-3                 19. Péld 31,10-13.19-20.30-31 

     Zsid 10,11-14.18              Lk 6,27-38

     Mk 13,24-32

 

20.Jel 3,1-6;12-22             21.Zak 2,14-17            22.Oz 2,16b.17b.21-22

      Lk 19,1-10                     Mt 12,46-50                     Mt 25,1-13

 

  23.Jel 10,8-11              24. Róm 8,31b-39

        Lk 19,45-48                    Mt 10,28-33

 

 

TEMETÉS:

Dán Ferenc 82 éves