Back to top

Ferenc pápa látogatás

Római Katolikus Egyház: 

Mint azt bizonyára sokan tudják, Ferenc pápa május 31-én Erdélybe látogatott. A katolikus egyházfő három napig tartózkodott az országban és többek között felkereste a csíksomlyói kegytemplomot is, ahol június elsején misét celebrált. Ennek a kimagasló jelentőségű eseménynek a kapcsán beszélgettem el Muzsnai Melinda kiskapusi óvónővel, aki maga is a helyszínre látogatott és részt vett mind a csíksomlyói, mind a balázsfalvai pápalátogatáson.

 

Mi volt az első gondolat, ami megfordult a fejedben, amikor megtudtad, hogy a pápa Romániába, azon belül is Csíksomlyóra látogat?

Elöször is szeretettel köszöntök minden kedves olvasót, nagy öröm számomra, hogy újra a Szentatyával való találkozásról beszélhetek. Február elején a templomunkban hirdette ki a tisztelendő úr, hogy május végén, illetve június elején ellátogat Csíksomlyóra és Balázsfalvára a Szentatya. Nagyon elgondoltatott ez a hír, először nem is hittem el, hogy valójában olyan alkalmat szánt nekünk az Isten, hogy találkozhatunk a pápával. Magamban már ekkor elkezdtem tervezgetni, hogyan is érhetek el Csíksomlyóra.  Az egy percig sem volt kérdés, hogy elmegyek-e. Bármi áron is, de ott leszek, ez volt az első gondolatom.  Március elején aztán megkezdődtek az online beiratkozások, és valahogyan nagy csalódásomra nem sikerült a csíksomlyói regisztrálás. A Szűzanya azonban mégis meghallgatta kérésemet és volt lehetőségem beiratkozni a balázsfalvai látogatásra. Ezután eldöntöttem, hogy elzarándokolok Csíksomlyóra is, bár ez az utám pünkösd szombatjára volt tervezve.

 

Milyen volt számodra a csíksomlyói pápalátogatás, az ottani szertartás maga az élmény? Megkérlek mesélj részletesen.

A csíksomlyói látogatást egy hatalmas történelmi eseményként éltem meg. Böjte Csaba buzdító szavára mentem el a Szűzanyához a Szentatyával való találkozásra, mert “ahol a pápa, ott dobog az egyház szíve is”

Hatalmas tömeg várta a Szentatya érkezését és annak ellenére, hogy az eső csorgott és bokáig ért a sár, a legkevésbé sem volt nehezemre a várakozás. Már nem is számított, hogy nem regisztráltam, a fontos az volt, hogy ott lehettem a Kegyhelyen, várva a nagy találkozást.

Az összegyűlt hívek tapsa és örömujjongása közepette megérkezett a szentmise helyszínére a Szentatya és pápamobilból köszöntette a több, mint 80 ezres embertömeget.  A szentmise végig magyar és latin nyelven zajlott le. Nem számított ki, honnan, milyen felekezetből érkezett, hogy milyen nyelvet beszélt, mindenki egy lélekként köszöntötte Ferenc pápát. A zarándokok érkezését a régi székely himnusszal köszöntötték. Fél tizenkettőkor aztán elkezdődött a pápai szentmise. Leírhatatlan érzés volt számomra végighallgatni könnyeim közepette az istentiszteletet, és egyszerűen magával ragadó volt számomra, amikor több, mint 80 ezer ember ajkáról egyszerre hangzott el a Miatyánk, melyet a Hargita fenyves visszhangja ismételt. A tömegben az egyházi jelképek mellett feltűntek települési-, valamint a piros-fehér–zöld zászló, de ugyancsak sokan érkeztek az égszínkék székely zászlóval is.            

 

Mivel a balázsfalvi pápalátogatáson is részt vettél, ottani élményedről is mesélj kérlek. Észleltél esetleg bármiféle különbséget a két helyszín hangulatán? Ott, hogy érezted magad?

Már a fáradtság sem számított, vasárnap reggel korán a helyszínen kellett lennünk, mivel be voltam iratkozva, így ezt megkövetelte a szabályzat. Az ellenőrzéseket követően bementem, és elfoglaltam a helyemet. Ekkor nagy öröm fogott el, mert körülbelül mindössze hatvan méter választott el a színpadtól, ahol a szentmisét levezényelték.

A rózsafüzérrel imádkozva, türelmesen vártam. Ez volt számomra az első görög-katolikus szentmise, amelyen részt vettem. Johannis elnök úr érkezése jelezte, hogy nemsokára megérkezik maga a szentatya is. Nemsokara nagy taps és ének közepette meg is érkezett, engem pedig már csak egy kis kerítés választott el tőle. Még most is, hogy felelevenítem az emlékeket, ugyanolyan hangosan kezd verni a szívem, mint amikor átéltem mindezt. Akárcsak korábban, ekkor is a pápamobilból, mosolyogva köszöntette a mindenfelől érkező embereket.

Tizenegy órakor elkezdődött az ünnepi szentmise, immár román nyelven. A szentatya beszéde a képernyőn volt átfordítva. Annak ellenére, hogy Csíksomlyón az óriási tömeg miatt nem sikerült szent áldozáshoz járulnom, itt, Balázsfalván áldozhattam is. Az ünnepi istentisztelet befejezése előtt került sor a hét vértanú püspök Boldoggá avatására. A szentatya felolvasta mindannyiuk nevét, mely a görög-katolikus egyház részére hatalmas jelentőséggel bíró esemény volt.

 

Ha össze kellene foglalnod, hogy érzed, mivel lettél gazdagabb a két találkozás révén?

Számomra mindkettő történelmi jelentőségű esemény volt. Egy olyan élmény, mely örökké emlékezetes marad és melyet a szívemben megőrzök. Egy olyan pozitív energia mely most már életem végéig kísérni fog. Nem számít kik vagyunk, honnan származunk, milyen felekezethez tartozunk. Egy Isten van, hozzá kell fohászkodnunk és imádkoznunk. A legfontosabb, amit utam során magammal fogok vinni, az a békés csend.

           

Mint aktív résztvevő, lenne egy általad megfogalmazott üzenet, amit a pápa erdélyi látogatása megerősített benned és úgy érzed, hogy továbbadnál az olvasóknak is?

Igen, “imádkozzatok érettem!”. Így fejezte be a Szentbeszédet Ferenc pápa és így fogalmaznám meg én is azt az üzenetet, amit szeretnék mindenkihez eljuttatni. „Imádkozzunk, imádkozzunk, gyűjtsünk mennyei kincseket……ne hagyjuk elveszni a hitünket”, és mindenki, aki megteheti zarándokoljon el a csíksomlyói Szűzanyához, kérve az Ő kegyelmét.

 

Mit szólnál, ha a jövőben újra ellátogatna az egyházfő Romániába?

Ugyanolyan hatalmas öröm lenne számomra, mint a mostani látogatása és egészen biztosan elmennék, hogy még egyszer láthassam. Megpróbálnék másokat is rávenni az útra, hogy együtt érezhessük át mindazt az örömöt, nyugalmat és békét amellyel a Szentatya minket megáldott. Kimondhatatlan boldog lennék egy lehetőségnek, hogy együtt imádkozhassak fele és kérhessem a Szűzanya védelmező segítségét. Addig is táplálkozom a mostani találkozásokból és hálás vagyok minden kedves olvasónak, aki végig olvasta az beszámolómat!

 

Ezúton is szeretném megköszönni Muzsnai Melindának, hogy a rendelkezésemre állt és megosztotta velünk az élményeit!

Palea Kinga