Back to top

Hétköznapi hősök

A városról: 

Újra és újra jelentkező rovatomban ezúttal egy olyan emberről szeretnék részletesebben írni, aki sokat dolgozott az itteni közösségünk egyben tartásáért. Fazakas Misi bácsit gondolom már sokan ismerik, ismerjük, és sokunk már azzal is tisztában van, mivel foglalkozott hosszú-hosszú éveken át.

Misi bácsi 1947-ben Nyárádmentén született. Két gyermek édesapja, és négy unoka boldog nagytatája. Misi bácsi főmestersége szerint kohászmérnök. A kapusi gyárban dolgozott is igen sokáig, egészen pontosan 1970-től 2007-ig. Párhuzamosan munkájával, nagyon sok időt szánt arra, hogy közösen, az 1989-ben megalakult RMDSZ 103 alapító tagjával tegyen a helyi közösségünk érdekeiért és fennmaradásáért.

E frissen megalakult szervezet székháza Medgyesen a Lenin út 2-es szám alatt kezdte el tevékenységeit. Akkoriban a magyar közösség száma sokkal nagyobb volt, mint napjainkban. Nem volt sok kikapcsolódási lehetőség, ezért az emberek szívesen keresték egymás társaságát. Szép lassan kialakult egy olyan társaság, amely hajlandó volt határozott lépéseket tenni a közösségünk érdekében. Misi bácsi kihangsúlyozta azt, hogy ebben a szervezetben nem voltak szakképzett emberek, csak jó szándékú és aktív emberek, akik együttesen kezdtek el tevékenykedni a szervezeten belül. E csapat első elnöke 1989. végétől megbízottként, majd 1990-től már választás útján Jakab Elek lett, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal 2008-ig látta el a pozíciót. Elsődleges célkitűzésük az volt, hogy az itteni magyarság képviselve legyen városi és megyei szinten egyaránt, igyekezve így összetartani a szórványban élők és a szervezet tagjait. Misi bácsi elmondása szerint sokat vártak el tőle, ahogyan magától a szervezettől is. Viszont a cél mindenki számára ugyanaz volt, vagyis, hogy a magyarság is képviselve legyenek a szórványban, s ez a képviselet ne csak látszólagos, de valós és eredményes legyen. Azon dolgoztak, hogy kialakuljon egy olyan háttér, ami biztosítani tudja az egyházközösségek működését, valamint, hogy legyen korszerűsített, különálló magyar iskolánk. Legutóbbinak a megvalósítása sikerült is, hiszen a magyar intézmény 1990. óta különvált az 1. számú iskolától és azóta is önállóan működik, 1998-tól büszkén használva a Báthory István Általános Iskola nevet.

A társadalmi jólét egy tág fogalom, így fogalmazott Misi bácsi. Mindenki mást várt el a szervezettől és annak tagjaitól. Elmondása szerint olyan szerepet próbált betölteni a csapatban, aki mindig megpróbál megoldást találni a személyes problémákra. Mert bizony voltak nehézségek, amikből nézeteltérések alakultak ki, s ezeket az időszakokat át kellett vészelni valamilyen formában.

Misi bácsi 2000-2008-ig megyei ügyvezető elnökként képviselte a közösség mindennapi életét, majd Jakab Elek halála után egy ideig megbízott megyei elnökként tevékenykedett. Évekig volt a városi tanács tagja, ami által hozzájárult ahhoz, hogy Medgyesen a magyar emberek képviselve legyenek, és ez a képviselet eredményekkel társuljon. Ő úgy fogalmazott, hogy hétköznapi emberként tette a dolgát. Azt, amit igazán a magáénak érzett.

Nagyon sokat beszélgettem Misi bácsival és azt hiszem kicsit visszafogott volt mikor a munkájáról beszélt. Én mégis úgy gondolom az elmondottak alapján, hogy mindaz, amit akkor elkezdett a szervezet, igen is eredményes és példaértékű, hiszen ami akkor kezdetét vette, az a mai napig fennmaradt, él, és ami a legfontosabb, hogy fejlődött nagyon sok szempontból. Az ilyen munkásság csak is elismerést érdemel, mégpedig azért, mert nem minden ember teszi meg puszta jókedvéből azt, hogy szabadidejét és energiáját teljesen bérmentve a közösség jólétének szentelje. Ehhez a munkához empátia, tenni akarás és magabiztos hozzáállás, elhatározottság szükséges. Úgy gondolom, hogy mindez, és a pozitív hozzáállás is adott volt Misi bácsiban, csakúgy, ahogyan a szervezet többi tagjaiban.

Mindig igyekeztek, hogy olyan ember álljon a szervezet élén, aki több tapasztalattal rendelkezett, mint például az, akit vagy akiket éppen vezetni kellett. Így következett 2008-tól Balázs Béla, aki már egy fiatalabb generáció tagja volt, s ezáltal sikerült több fiatalt is bevonnia a szervezet körébe.

Mikor megkérdeztem Misi bácsit, hogy elégedett e mindazzal, amit az elmúlt évek során tett a közösségért, a szervezeten belül így válaszolt: Nem mondom azt, hogy nem lehetett volna jobban, de a lehetőségekhez mérten mindent megtettünk azért, hogy elérjük a kitűzött céljainkat.

Ehhez hozzá tette azt is, hogy ez a munka nem volt egy megélhetőségi lehetőség. Ez a munka nem anyagi, hanem sokkal inkább érzelmi alapokon nyugvott. Hittek benne, hogy a tenni akarás és a pozitív hozzáállás végül meghozza gyümölcsét. Misi bácsi 2004-ben Medgyes Tiszteletbeli Polgára címet kapott, amit úgy gondolom teljes mértékben meg is érdemelt. A jelenkor sikerei, így a Millennium-Ház működése és aktuális felújítása, a magyar iskola modernizációja, az ingyenes utaztatás és a szintén ingyenes Hosszabbított Program, vagy éppen az egyre tovább fejlődő éves rendezvények mind-mind azokra a tettekre támaszkodnak, melyeket ő és társai vittek véghez.

Soldorfean Zsuzsanna