Skip to Content
November: Enyészet, Víz, Szent András hava                   2017.November.23, csütörtök, Kelemen napja.  Holnap Emma napja lesz.

Régiós nőszövetségi találkozó Erzsébetvárosban

Régiós nőszövetségi találkozó Erzsébetvárosban

A Szeben megyei Erzsébetváros református templomában gyűltek össze múlt hét szombat reggelén, szeptember 24-én a Brassói Egyházmegye Nőszövetsége szervezésében a Dél-Erdélyi Régiós Nőszövetségi Találkozó résztvevői, ahová három egyházmegye (Brassói, Hunyadi és Nagyenyedi) gyülekezeteiből mindegy 210 képviselő gyűlt össze.

A programsorozat a meghívottak regisztrálásával indult. A távolról érkezők számára reggeli falatoznivalóval kedveskedtek a szervezők, miközben alkalom teremtődött arra, hogy közvetlen beszélgetés formájában ismerkedjenek, tapasztalataikban, értékeikben és hitükben osztozzanak a megjelentek.

A regisztrációt istentisztelet követte. Igét hirdetett Bedő Boróka, kőhalmi beosztott lelkipásztor az ApCsel 9,36-43 alapján. A Szentírás említett része Tábitáról és Péterről szól. Tábita az egyetlen nőtanítvány, aki nevesítve van a Bibliában. Életében nagyon sok jót tett, adakozott, odafordult a szegényekhez, özvegyeknek szőtt ruhákat. Tábita személyében, mind magunkra ismerhetünk, az igazi istentisztelet az, ha lehajolunk az árvákhoz, a peremre szorultakhoz. Tábita által Jézus munkálkodott a földön, a Megváltó nem feledkezik meg azokról sem, akikről mi megfeledkezünk – hangzott a szószékről Bedő Boróka igehirdetése.

-  Mire vágyunk? Legyen valaki, aki meghallgat, ha szükséget szenvedünk. Tábita ebben a igeszakaszban nem beszél, viszont sokat beszélnek róla. Kezében tű és cérna volt. Mi van a mi kezünkben? Milyen ajándékot kaptunk Istentől, amivel a közösség javát szolgálhatjuk? – tette fel az elgondolkodtató kérdést Bedő Boróka a szószékről.

Az igeszakasz egy temetésről szól, Tábitát vesztette el a közösség, egy tanítványt, de Isten rendel helyette más támaszt, Pétert, aki mint Jézus eszköze cselekszik. Tudunk-e úgy cselekedni, mint Isten eszköze? Lehet, csak egy szóval, avagy egy kézfogással. Mit jelent ez nőszövetségként ránk nézve? Tudok-e úgy tekinteni a másik emberre, mint Isten eszközére? Péter szó által visszavezette Tábitát a közösségbe. Mert lehetünk lelkileg is halottak. Minden cselekedünk, eredményünk, törekvésünk mögött ott van a mi feltámadott Urunk – szólt az igehirdetés végén a lelkésznő.

A Nőszövetség megjelent tagjait Kassay Judith Katalin, a Brassói Egyházmegye Nőszövetségi elnöke, Nt. Miklósi Mátyás Csaba, Erzsébetváros lelkipásztora és Nt. Szegedi László, a Brassói Egyházmegye esperese köszöntötte. Miklósi Mátyás Csaba bemutatta az erzsébetvárosi gyülekezetet és a kisváros történelmét, továbbá az idén 120 éves református templomot. A köszöntő beszédeket és számbavételt követően a résztvevőknek a helyi gyülekezet kórusa kedveskedett, Miklósi Zsófia Villő tiszteletes asszony vezetésével.

Szegedi László, az egyházmegye esperese, köszöntőjében párhuzamot vont a találkozó éjjelén történt földrengés és a lelki megtérés között: „Az éjjel megrendült a föld alattunk, amiről az újságok szenzációként számoltak be, de írnak-e egy sort is arról, ha szívek mozdulnak meg?” A Brassói Egyházmegye esperese beszédében kihangsúlyozta, hogy szomorúan tapasztalta a gyülekezeti vallásórák hiányát a nagyvárosokban. Felhívta a Nőszövetség tagjainak figyelmét arra, hogy követeljék a vallásórák megtartását, mert sehol nem írják elő sem világi, sem egyházi törvények azt, hogy ahol van iskolai vallásoktatás, ott már nem szervezhető gyülekezeti. Kérte a megjelenteket, hogy a templomokra kössenek épületbiztosítást, mert a természeti katasztrófák bármikor kárt tehetnek bennük. Végül, de nem utolsó sorban, gratulált Miklósi Mátyás Csabának és feleségének kisgyermekük megszületéséhez, sok boldogságot kívánva nekik, megjegyezte, hogy a legszebb zászló a parókián a pelenka.

Rövid szünet után a konferencia dr. Buzogány Emese kórházlelkész előadásával folytatódott, melynek címe „A református család szerepe ma – családi kapcsolatok” volt. Az előadás végkicsengése, amely nagyrészt személyes tapasztalatokra épült, az volt, hogy két ember kevés egy jó házassághoz, kell hozzá valami magasabb cél. Hármas kötés szükséges, mert a három szálból font fonál erősebb. Szükséges Istenre hagyatkozni, életünket rábízni és Őt segítségül hívni.  Az előadást követően kiscsoportos beszélgetésekre került sor. A csoportok feladata többek között az volt, hogy nevezzenek olyan személyeket, akik maradandó nyomot hagytak a lelki életükben, hozzájárultak a lelki fejlődésükhöz. Továbbá, arra a kérdésre keresték a választ, hogy kinek hogyan vesz részt a családja a gyülekezeti életben.

A csoportokban megfogalmazott válaszok kiértékelése után a program az örmény katolikus templom látogatásával folytatódott, ahol az erzsébetvárosi tiszteletes tartott rövid előadást, bemutatva az egykor virágzó erzsébetvárosi örmény közösséget és templomukat. A részvevők egyperces néma csenddel emlékeztek meg a törökországi örmény népirtás áldozatairól. Majd az Apafi kastély mellett elhaladva az étkezőbe érve, a találkozó ebéddel és tombolázással zárult.

         A résztvevők szeretettel gondolnak vissza az együtt töltött áldott napra. Köszönetüket fejezik ki a szervezőknek, és Isten áldását kérik életükre, szolgálatukra! 

 

P.A.

Régiós nőszövetségi találkozó Erzsébetvárosban
Régiós nőszövetségi találkozó Erzsébetvárosban
Régiós nőszövetségi találkozó Erzsébetvárosban
Régiós nőszövetségi találkozó Erzsébetvárosban
Régiós nőszövetségi találkozó Erzsébetvárosban
Régiós nőszövetségi találkozó Erzsébetvárosban
Régiós nőszövetségi találkozó Erzsébetvárosban
Régiós nőszövetségi találkozó Erzsébetvárosban