Évek óta álmodoztam arról, hogy egyszer majd jelentkezni fogok gyakornoknak, Brüsszelbe, az Európai Parlamentbe. Ez egy olyan vágy volt, amire tavaly novemberben éreztem magam felkészülve és amikor láttam a kiírást, eldöntöttem, hogy eljött az ideje annak, hogy jelentkezzek. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) oldaláról le is mentettem a felhívó szöveget és elküldtem jelentkezésem Winkler Gyula EP képviselő irodájának. Rá nem is olyan sok időre, január végén már meg is kaptam a válasz e-mailt, amiből csak annyira emlékszem, hogy „Örömmel értesítünk, a kiválasztott gyakornok közé tartozol, várunk Brüsszelbe!”, és őszintén a többi nem is érdekelt!

Fel nem tudtam fogni, hogy ez mit jelent, mit hoz magával, addig, amíg le nem szálltam november 9-én a repülőről, a Charleroi reptéren. Addig csak készültem és izgultam és kiváncsiskodtam, kérdezősködtem, hogy vajon mire kell számítsak, mivel készüljek fel stb. Ha esetleg megkérdezi most valaki tőlem, hogy mivel kell készülni, mire kell számítani, azt válaszolnám, hogy engedje a dolgokat maguktól jönni és kialakul. Mert ez történt velem is. Ott álltam a brüsszeli szállásom előtt a nagy csomagommal és csak bámultam a nagy várost. Első hetünk az ismerkedésről szólt. A csapattal, a Parlamenntel, a várossal. Mivel Strasbourg héten kezdtünk, a Parlament igen szellős volt, így minden emeletével sikerült ismerkedni.

Utána meg következtek a különböző programok. Látogatócsoportot kísértünk, megismerkedtünk a további EU-s brüsszeli intézményekkel, ellátogattunk az Európai Bizottságba, ahol Navracsics Tibor fogadott bennünket, az Európai Tanácsba, ahol a román képviselettel ismerkedtünk. Alkalmunk volt a Román Állandó Képviseletet is meglátogatni és érdekes dolgokat megtudni arról, hogy hogyan is készül Románia a 2019-es elnökség átvételre. Ezeket az egyszeri élményeket már csak az fokozta, hogy ellátogattunk a Taiwani Nagykövetségre, ahol ismét rengeteg érdekességgel találkoztunk és első kézből, a taiwani nagykövettől hallhattuk, milyen kapcsolat létezik az EU és Taiwan, illetve Kína között.

A látogatások mellett pedig különböző ülésekre kísértük el Winkler képviselő urat, ilyen volt például pár INTA (Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság) gyűlés, vagy a magyar delegációs találkozók, de a különféle alkalmi események, megemlékezések is ide tartoztak, így a december 1-i ünnepségek is.

Az az igazság, hogy nagyon izgalmas volt látni élőben azt, hogy hogyan működik az EU bizonyos tereken, hogyan döntenek különböző kérdésekben, mi kell ahhoz, hogy valamit megszavazzon a parlament. Különösen érdekes volt a Brexit-es folyamatokat és a migrációs kérdéseket a Parlamentből követni.

Egy dolgot megtanultunk első héten: a gyakornokság rólunk szól, gyakornokokról. Ez azt jelenti, hogy nekünk kellett az asszisztensek segítségével megtalálni minden olyan konferenciát és eseményt, ami érdekelt. Ez meg is történt és kommunikációsként örvendtem is pár ilyen témájú konferenciának. Nagyszerű érzés volt hallani EU-s szakemberektől különböző tippeket, jó kommunikációs tervek implementálására.

Mindezek mellett a turista vágyainkat is kiéltük, megnéztük Brüsszelt részleteiben, eltévedtünk a kis hangulatos utcákon, múzeumokat látogattunk, megkóstoltuk a legfinomabb csokoládékat és gyakran kirándultunk: Brugge, Gent és Ostend voltak a célpontjaink.

Az öt hetes gyakornokságot egy Strasbourg hét zárta, december 10-14 között. Ez koronázta meg az ott töltött időszakom, sokszor el sem hittem, hogy ott ülök és élőben hallgatom a plenárist, a vitát vagy, hogy egyszerűen ott vagyok, ahol Európa jövőjéről döntenek a képviselők. Azon a héten lett bemutatva az Európai Parlamentnek a Transilvanya Now online portál is.

Rengeteget tanultam ottlétem alatt. Mindent igyekeztem megnézni, kipróbálni. Egy ekkora lehetőséget maximálisan ki kell használni. Hálás vagyok mindazért amit tanultam, kaptam, tapasztaltam Brüsszeltől, az Európai Parlmamenttől és nem utolsó sorban a Winkler irodától.

Remélem hamarosan visszatérhetek, köszönök mindent!