Skip to Content
November: Enyészet, Víz, Szent András hava                   2017.November.23, csütörtök, Kelemen napja.  Holnap Emma napja lesz.

Somogyom helytörténet

Somogyom helytörténet

       Falusi település a Nagy Küküllő jobb partján, abba befolyó patak völgyében. Románul Șmig, németül Schmiegen, ma Almás (Szászalmás) községhez tartozó falu, Szeben megyében. Medgyestől 14 km távolságra. Legközelebbi vasútállomás Ecel, autóbuszjárat működik Somogyom és Medgyes között.

       Szász alapítású település, ezt bizonyítja a ma is álló evangélikus templom központi fekvése és műértéke. Első írásos említése 1317-ből van (aránylag késői a medgyesi 1267-hez képest) Sumugum néven. 1390-ben viszont működő és nyilvántartott egyháza van: Parochiális ecclesia. 1604-ben tűnik fel első magyaros név: Ádám Varga Zasz –Somogjomy; utalva a település jellegére is (Szászsomogyom). Közigazgatási szempontból aránylag stabil módon a Küküllő megyéhez tartozott végig a középkorban, még Trianon után is JudețulTărnava – mică, plasa Ibașfalău.
      A maga öt templomával kiemelkedik a vidéki települések sorából, kevés hasonló példa akad az országban, de még Europában is. Evangélikus temploma gotikus stílusban épült a XIV században, érdekes módon torony nélkül, külön haranglábbal. Átalakítás után ma már csarnoktemplom, eléggé leromlott állapotban. Szárnyasoltára a XVI szászadban készült, ma a bukaresti Szépművészeti múzeumban látható. Utolsó szász pap Michael Orendi volt 1947 aug. 31-ig. A többi négy templom (r. katolikus, református, görög katolikus, ortodox) kisebb és stílus nélküli épület, emelésük a XVIII- XIX szászadra tehető. Hagyomány szerint, a románoknak volt a határban előzőleg fatemplomuk, és Gazdag Sándor gondnok búvárkodása nyomán, 1815 március 15-én Kapdebó atya Erzsébetvárosból jelenti a Püspökségnek a kápolna felszerelését Szent László Királynak tiszteletére, és a hívek határozott kérését a folyamatos lelki gondozásra. Ma Szentháromság a templom védőszentje. A változtatással kapcsolatban nincsenek adataink. Mindig is kirendeltség volt Somogyom. A katolikusokat Erzsébetváros majd Medgyes, a reformátusokat az almási parókia látta el.
       A népességcsere valószínű már a tatárjárás után megindulhatott és felgyorsult a szász közösség gyengülésével. Már 1910-ben a Révai lexikon 1002 román és magyar lakost említ (szászt nem) és kitűnő bortermelést. A dualizmus korában az új vármegyék kialakításával megszűnt a szász autonómia, ami felgyorsította a változásokat és így kialakulhatott két nagyobb bírtok a faluban, udvarházzal, udvartartással: a Papp Kálmáné (örmény katolikus) és a Horváth Márton-né (református). Még ma is áll két épület, természetesen jóval szerényebb a hagyományos erdélyi arisztokrata létesítménynél. A magyar közösség 250 lélekre tehető, fele-fele arányban katolikus és református, aránylag kis ingadozással az utolsó 200 év alatt. Ma miután a tervgazdaság összeomlott otthon probálnak boldogulni, küszködve a visszakapott kisbirtokon. Értelmiségi nem él a faluban, se pap se tanító se orvos, kiszolgáltatokká lévén ez által. Nincs magyar óvoda, elemi I-IV összevont osztályban tanulhatnak cask anyanyelven a gyerekek. Mégis tartják magukat ragaszkodva a hagyományokhoz, nyelvükhöz, hitükhöz. Igen szép szokás a karácsonyi kántálás. A férfiak végigjárják a családokat, közös ima mindkét templomban és a bevételt is elosztják. Mérai Dávid Dénes kántor működése alatt volt színjátszó és tánccsoport is. Tudós személyisége volt a falunak néhai Péter Jenő bácsi, amolyan kis múzeumot hozott létre és több füzetbe jegyezte le a falu krónikáját. Jeles szülöttje Somogyomnak Derzsi Sándor költő, a küzdelmes életű igaz ember. Egy katolikus papot is adott a világnak e kis falu Belényesi József személyében.

"Somogyom történetének tanulsága: élni lehet, élni kell."

Dr. Búzás Árpád

Somogyom helytörténet