Back to top
Hargita és Neamț megyei körút

 1.    rész: Ditró, Gyergyószentmiklós és a természeti szépségek

Egy kétnapos körútat szeretnék figyelmükbe ajánlani, mely a szomszédos Hargita és Neamț megyéken megy keresztül. A megállók úgy voltak kigondolva, hogy a fontosabb látnivalókat érintsékés ne kelljen sok időt eltölteni az úton. A beszámoló első részében a természet lesz a középpontban, a második pedig moldva történelmi és vallásos látnivalóit mutatja be.

A hargitai felfedező út egy nem várt látvánnyal kezdődhet.Agyergyóditrói Jézus Szent Szíve katolikus templomról van, mely mellett nem lehet egyszerüen elmenni. A meglepetést nem csupán a magassága és nagysága okozza(két 75 m magas tornya van), hanem az, hogy a neogótikus stílusban épülttemplomalig száz éves. A templom egy 22 mázsás haranggal büszkélkedhet, mely állítólag a legnagyobb Székelyföldön. A templommal szemben egy kis parkban lehet megpihenni és a neves ditrói pékség termékeit elfogyasztani, melyet a park melletti kis boltban lehet vásárolni.

A meglepetés után egy kiábrándulás következik: Gyergyószentmiklós, Ditrótól negyed órára. Hogyha a turisztikai irodában szeretnének információkat kapni, nem biztos, hogy olyan választ kapnak, amire várnának.Arra, a kérdésre, hogy mit érdemes és kell itt negnézni, csak annyit kaptuk, hogy semmit, inkább menjünk továbba Gyilkós-tóhoz. Az alig húszezres városka azt az érzést kelti az emberben, hogy elég öt percet itt eltölteni, amúgy is a térség hírességei arébb vannak.Gyergyóazért megérdemel egy második esélyt is,  a központi téren eldugva az épületek között találunk egy kis református templomot, melyet a főtér díszeként említenek, de ez is sajnos elvesz a többi épület között. A legrégebbi épülete az 1498-ból való gótikus stílusban épült katolikus templom, aváros védőszentjének, Szent Miklós nevét viseli (a parkban, a szobra központi helyet foglal). Sétatávolságra innenegy örmény katolikus templomot, örmény családok házait (a XVII-ik században telepedtek ide le) és egyéb barokk épületet lehet megnézni. Különféle kopjafák és egy Petőfi emlekmű teszik a városképet egésszé.

Csupán 26 km-t kell megtenni a következő célig, amely 1996 óta nemzeti park rangot visel és Erdélyt köti össze Moldvával. Az egyik része a Gyilkos-tó, jellegzetessége a vizből kiálló fenyőfák maradványai és L  betű alakja. Orbán Balázs szerint „a legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még ma is, aki felső Olaszország nagyszerű és Svájcnak nagyszerű tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállni. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben.”  Az ide elvezető útról annyit, hogy igen kacskaringós, forgalmas és néhol szűk  (ez még rosszabb lesz a következő megállónál). A hagymás-hegységi tó kialakulásánakegyik magyarázata, hogy 1837-ben, nagy esőzések után egy hegyrész lezuhant a völgybe, elzárván a Veres patakot, egy másik magyarázat viszont egy földrengésről beszél. A hegy maga alá temetett pásztorokat a csordáikkal együtt, ezért lett a vize vöröses színű. Amint az lenni szokott, ezt a tavat is legendák környezik, a legnevesebb Fazekas Eszter lehetetlen szerelméről szól, melynek tragikus kimenetele volt. Természetfeletti erők is megjelennek a legendában, s éppen ezek okozzák a végét is a lánynak. Hogy mindezekből mi igaz és mi nem, azt mindenki döntse el saját magának. Abban biztosak lehetünk, hogy a helynek van egy misztikus kisugárzása, melyet a legjobban akkor érzünk, ha a tavon csónakázunk (fél óra 25 lejbe kerül). A gyerekek örülni fognak a játszótérnek, ami a tó partján van, a szülők az ételes bódékban vagy a szuvenírboltokban költhetik a pénzüket.

Ha az elemeiket feltöltötték a tónál, az úton továbbhaladva, egy másik természeti csodához érkeznek, a Békási-szoroshoz, mely a Keleti-Kárpátok legnagyobb szurdokvölgye, a körülötte levő csúcsok átlagmagassága 1300 m. Nevét a Békás-pataktól kapta, mely itt folyik át, néhány helyen közvetlen az út mellett halad. Hat kilométeren keresztül lehet több száz méter magas sziklák között autózni, de akinek kedve támad, az gyalog is megteheti az útat. Itt is sajnos jelen vannak az árusok, ugyanazzal az áruval, amit bárhol meg lehet amugy kapni, s kár, hogy emiatt a természetet nem lehet eredeti formájában megcsodálni.Három részre szokták felosztani: Pokol kapuja, Pokol tornáca és Pokol torka. Akik a barangolásokat és a kisebb kihívásokat kedvelik, azok több kijelzett túra között választhatnak. Az egyik ilyen út a Hóvirág-Barlanghoz (másik neve Munticsel) vezet, amely legelőkön, szekérútakon és kaszálókon vezet keresztül.

Toth Zoltán