Mar, 2018/04/17 - 6:18pm
Nemrég egy olyan cikket olvastam, amelyben arról volt szó, hogy az utazók egy különleges kategóriáját azok képezik, akiket csupán a Világörökséghez tartozó helyek érdekelnek, és inkább ezeket keresik fel. Nos, ha Ön is ebbe a kategóriába tartozna, akkor azt már biztosan tudja, hogy az erdélyi szász erődtemplomok is megtalálhatóak ezen a listán. Erdély szerte több olyan település is van, ahol templomokat, erődöket, várakat lehet találni (ez a szám kb. 300 körül forog), a hozzánk legközelebb található, legismertebb és csodálatra méltó hely csupán 26 km-re van.
A berethalmi erődtemplom (románul Biertan, németül Birthälm) 1993 óta szerepel a Világörökség neves listáján. Ettől az évtől vált igazán világhírűvé. Ha eddig nem látogatták meg ezt a Medgyestől egy kődobásnyira található helyet, akkor itt az idő ezt megtenni.
A remekmű hírességéhez hozzájárul szépsége és nagysága mellett az is, hogy az 1991-ben befejezett javításoknak köszönhetően sikerült visszanyernie egykori pompáját, mely új fejezetet jelentett a templomnak, a körülvevő falaknak és a bástyáinak egyaránt.
Sok emlékműről el lehet mondani, hogy a legnagyobb károkat az embereknek köszönheti, ebben az esetben pedig éppen a természet a felelős a veszteségekért, éspedig az 1977-es földrengés.
A látogatók száma ma Berethalom népszerűsége mellett beszél: csupán tavaly több, mint 45 ezren váltottak jegyet. Ez a szám első látásra nem tűnik soknak, ami ennél lehet fontosabb, az az, hogy a turisták nagy része külföldi. A falu híre megjárta a földkerekséget s Ausztráliáig is eljutott, akik kaptak az alkalmon és egy karácsonyi reklámot is leforgattak itt pár éve.
Berethalom az egyik legrégebbi szász település, az írások 1224-ben említik először. Vallási és politikai jelentősége egyaránt nagy volt. A vár a falu közepén lévő dombon, közvetlenül a falu központjában található, (ezért már a távolból látni lehet). Hármas védőfalai igen hatásosnak bizonyultak az évszázadok során, több tatár és török megszállásnak sikeresen ellenállt. Teljesen csak 2 gyűrű veszi körül, a harmadik sosem épült fel egészen. Az épületkomplexumból manapság látogathatónak a raktárak, termek, a tömlöc, a fedett lépcső és a szász népviselet múzeum. Mint minden becsületes erődnek, a berethalminak is központjában egy templom áll, melyet a fedett lépcsőn keresztül lehet megközelíteni (ezt a lépcsőt a segesvári kistestvérének tartják). Eredetileg csak egy kis fatemplommal rendelkezett, a mostanit 1486-ban kezdték el építeni késő gótikus stílusban (reneszánsz elemei is vannak), a munkálatokat pedig 1515-ban sikerült befejezni. Mérete akkora kellett legyen, hogy veszély esetén a falu összes lakója elférjen benne. A boltozatok, a gótikus ablakok, a kőből faragott keresztelőmedence, az ékes padok, a céhzászlók vagy éppen a keleti szőttesek azok a tárgyak, melyek szinte egy mesebeli világot teremtenek maguk köré. Arról nem is beszélve, hogy azonnal visszarepíti az embert a múltba, ahogy betette a lábát. Ebből a templomból sem hiányozhat egy “leg”: ezúttal a legnagyobb gótikus szárnyasoltárról beszélünk, melyen Jézus életének különböző jeleneteit lehet megcsodálni. A remekmű egy segesvári kézműves munkája, melynek elkészítése harminc évig tartott. Legfontosabb részét a középpontban találjuk, ahol drámai módon van a keresztre feszítés ábrázolva. Figyelemre méltó a sekrestye ajtaja (kérjék meg az idegenvezetőt, hogy föltétlenül mutassa ezt meg), melynek egy igen bonyolult zárszerkezete van. Külön említést érdemel, hogy ezt a zárrendszert a világ is megcsodálhatta az 1900-ban a párizsi világkiállításon, ahonnan díjjal tért haza. Ennek a zárnak a létezése azért volt fontos, mert ide lehetett a falu összes vagyonát biztonságban bezárni. Manapság a templom inkább múzeumként működik, a kisszámú lakosság miatt nincs lelkipásztora s ezért időnként a medgyesi evangélikus lelkész látogat el ide istentiszteleteket tartani. A templom mellett a tornyoknak is külön figyelmet érdemes szánni: a Szalonna Torony (valódi hűtőként szolgált, itt tárolták a falu szalonnakészletét), Kaputorony, Óratorony, Katolikus Torony (a reformáció után a katolikusoknak itt tartottak miséket) vagy a Mauzóleum Torony (ide kezdték el temetni kőszarkofágokba a 20 sz. elején azokat a papokat, püspököket, akik ebben a templomban szolgáltak).
A pompás és dicső múltat sajnos olyan jelen váltotta fel, melyben a falu szinte elnéptelenedett a ’90-es évek elején, amikor a szász lakosság nagy része Németországba költözött. Az elnéptelenedésnek a pozitív oldala (ha egyáltalán létezik ilyesmi) az volt, hogy jól meg tudta tartani vidéki jellegét. Nyaranta újból életre kel a turisták áradata miatt és a rendszeresen megszervezett Szászok Találkozója (Sachsentreffen) alkalmával a régi lakosok visszatérnek. Aki a feledésbe merülő szász kultúrát szeretné megismerni, felfedezni vagy feleleveníteni, annak föltétlenül ezen a rendezvényen a helye.
Egy utolsó érdekesség a várról és a faluról, hogy itt négy évszázad során csupán egy válás jegyeztek fel. A magyarázata annak, hogy miként sikerült ennek a kis közösségnek elérni ezt a valódi sikert: a válni készülőket a Bortoronyba zárták be egy időre, ahol csupán egy tányért, kanalat és villát volt szabad használniuk és egy ágyban aludhattak. A módszer annyira hatásos volt, hogy a párok nagy része lemondott a válási tervekről.
Tóth Zoltán