HIRDETÉSEK:

1. Péntek, első péntek, reggel 7,30-kor román nyelven, délután 18,00 órakor magyar nyelven lesz a szentmise, a szentmisék végén szentségimádás.

2. Szombaton, szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén szentmise, a plébániatemplomban lesz 9,00 órakor.

EVANGÉLIUM:

Abban az időben: Összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez. A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: ,,Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?'' Ezt a választ adta nekik: ,,Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás, amint írva van: »Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem. Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi parancsok.« Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz ragaszkodtok.'' Majd ismét magához szólította a népet, és így szólt: ,,Hallgassatok rám mindnyájan, és értsétek meg: Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert.

ELMÉLKEDÉS: 

 A Jézust kereső lelkes néptömeg után színre lépnek az ellenfelek is, róluk olvasunk a mai evangéliumban. Fellépésüket így vezeti be Márk evangélista: „Összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó Jeruzsálemből.” Az „összegyülekezés” arra utalhat, hogy fellépésük szervezett. Nem véletlenszerűen találkoznak Jézussal, hanem kifejezetten hozzá jönnek, mégpedig elég nagy utat tesznek meg Jeruzsálemtől a galileai országrészig. Világosan látszik az evangélista szándéka: az olvasó még véletlenül se gondolja azt, hogy kivétel nélkül mindenki elragadtatással volt Jézus iránt vagy lelkesedéssel kereste a vele való személyes találkozást. Az is látszik, hogy Jézus tanításának és csodáinak híre viszonylag nagyobb távolságra, a fővárosig is eljutott, így a korabeli uralkodók és a vallási élet vezetői is tudomást szereztek róla. A leírás alapján nem feltételezhetjük azt, hogy a zsidó főtanácsban már ekkor megvitatták volna a Jézus körül kialakult helyzetet és annak kivizsgálására hivatalos küldöttséget küldtek volna, de az szembetűnő, hogy az írástudók és a farizeusok fellépése határozott, amely abból fakad, hogy ők tartották magukat a vallási élet irányítóinak és a törvények helyes értelmezőinek.
Jézusnak viszont az a határozott véleménye róluk, hogy helytelenül értelmezik a mózesi törvényeket, nem értik és nem is teljesítik azok lényegét, vallásosságuk csak a látszatra törekszik. A rendszeres lelkiismeretvizsgálat megóv a képmutató lelkülettől és segít a vallásosság helyes gyakorlásában.

A HÉT SZENTJE:

Nagy szent Gergely pápa

Rómában született 540 táján, patrícius családból. Állami szolgálatba lépett és később ő lett Róma városának prefektusa. Apja halála után családi házában alapította meg a Szent András-kolostort, melynek szerzeteseiből küldte el Ágostont és 40 társát az angolszászok megtérítésére. A család szicíliai birtokain további hat kolostort létesített. Ő maga is bencés szerzetes lett az András-kolostorban. 578-ban diakónussá szentelték, majd nemsokára el kellett hagynia kolostorát, pápai követként Konstantinápolyba küldték. 590. szeptember 3-án, Szent Péter székébe választották. Igaz jó pásztor volt az ügyek vitelében, a szegények segítésében és a hit terjesztésében. Elrendezte az Egyház ügyét Itáliában, őrködött a keleti és nyugati Egyház egysége fölött, kapcsolatba lépett a forrongó germán törzsekkel, megszervezte és megreformálta a liturgiát. Mindezen külső tevékenysége mellett még maradt ideje az írásra is, erkölcsi és hittudományi kérdésekről sokat írt. Szent Ágoston püspök volt rá nagy hatással. Nagy Szent Gergely pápa, a négy nyugati egyházatya egyike. 604. március 12-én halt meg.

IGELITURGIKUS NAPTÁR: Szeptember

2. MTörv 4,1-2.6-8                           3. 2Kor 4,1-2;5-7

    Jak 1,17-18.21b-22.27                    Lk 22,24-30                        

    Mk 7,1-8.14-15.21-23

           

  4. 1Kor 2,10-16                            5. 1Kor 3,1-9               6. 1Kor 3,18-23               

      Lk 4,31-37                                   Lk 4,38-44                    Lk 5,1-11

 

  7. Bölcs 3,1-9                      8. Mik 5,2-5a          

    Mt 10,28-33                         Róm 8,28-30

                                                Mt1,1-16.18.23   

 

MISEREND:

Hétfő:7,30–

Kedd: 9,00 – † Flórián és Károly

           18,00 – Rózsafüzér társulat tagjaiért

Szerda: 7,30 -

Csütörtök:7,30 – † Krivosik Mátyás Attila (6 hetes)

                18,00 -  Rózsafüzér társulat tagjaiért

Péntek:  7,30 -

    18,00 – Lucian-Francisc és Alexandra szándékára

Szombat: Kisboldogasszony ünnepe

 

KERESZTELÉS:  Keszeg Hunor