A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb eseménye. Jézus Krisztus feltámadásának és egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe. Fontos az egyház és a család számára egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás kötődik.

A legismertebb mind közül a húsvéti locsolkodás, amelyre húsvéthétfőn kerül sor.

Ilyenkor a férfiak sorra járják a házakat és különböző versek, énekek kíséretében locsolják meg a lányokat, asszonyokat. Az ,,öntözésért,, cserébe a lányok piros tojást adnak a legényeknek. Ez a szín egyrészt a szerelmet és az életet jelképezi, másrészt a legenda úgy tartja, hogy a keresztfán függő Krisztus vére lecsöpögve megszínezte az éppen ott imádkozó nők kosarában található tojásokat. A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe.

Fontos húsvéti jelkép még a barka, amiéghajlatunkon a pálmaágakat helyettesíti, melyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnap. Megszentelve korábban különböző betegségek meggyógyítására is használták. Egy másik fontos húsvéti jelkép a bárány, amely szerte a világon az ünnep szimbóluma. Jézus Krisztusra utal, aki meghalt az emberiség bűneiért.A húsvéti nyuszi a családot jelképezi. Minden kereszténynek békés, szerető, népes családot kell létrehoznia.

A húsvéti gyertyáknak is nagy jelentősége van, hisz a fényt, a boldogságot és Krisztus jelenlétét szimbolizálja, aki feltámadt a halottak közül. Úgy tartják, az ünnepi gyertya megnyitja az utat az új élet felé.

Balázs Noémi