Kivételesen elragadtam a számítógépet lelkes kolléganőmtől, hogy a mostanra hagyománnyá váló turisztikai rovatunk aktuális száma az én kezeim közül kerül ki. Ennek oka, hogy ezúttal szülővárosom, Magyarország egyik – ha engem kérdeznek, a legragyogóbb - ékköve, Pécs kerül bemutatásra. A település az ország délnyugati részén terül el a Mecsek (helység) lábánál, mintegy 30 kilométerre a horvát, és 70 km-re a szerb határtól. Híres a Nagy Lajos által több, mint 650 éve alapított egyeteméről, valamint gazdag történelméről és kulturális életéről.

A várost a második században alapították a rómaiak Sopianae névre keresztelve. Számtalan műemlékének egyike legjelentősebb példája is az ókori birodalomból való, mégpedig a 4. századi ókeresztény kripták. Közülük is kiemelkedik az 1782-ben felfedezett Péter-Pál sírkamra. Nevét az északi oldalán koszorúba foglalt Krisztus-monogramra (krisztogram) mutató két férfialakról kapta, akik Szent Péterrel és Szent Pállal azonosíthatók.

Akárcsak Medgyes, Pécs történelmi városrésze is várfallal van körülvéve mind a mai napig. Ennek megépítését maga Kinizsi Pál rendelte el a 15. században. Szintén jelentős nyomott hagyott a történelmi városrészen a közel 150 éves török uralom. Talán legnevezetesebb épülete is ebből az időből származik, a város főterén helyet foglaló Gázi Kászim pasadzsámija. Mellette számos egyéb műemlék fűződik ehhez az időszakhoz, így további dzsámik, mecsetek, türbék és török fürdők.

1780-ban Mária Terézia szabad királyi városi rangot adományozott Pécsnek, melyet gazdasági fellendülés és polgárosodás követett. Ennek a fejlődésnek legnevesebb eredményei a Littke pezsgőgyár, és a máig működő és világhírűvé vált Zsolnay porcelángyár. Változatos és egyedülálló termékeire egy helyi példaként megemlíthető a pécsi Postapalota összetéveszthetetlen tetőcserepei, a Széchenyi téren található Zsolnay-kút, valamint a nemrég felújításra került Zsolnay-mauzóleum.

További kihagyhatatlan látványossága a neoromán stílusú székesegyház, az itáliai reneszánsz ihlette MTA székháza valamint méltán népszerű fő sétálóutcája, a Király utca (és az itt található eklektikus Pécsi Nemzeti Színház), illetve a hegy lábánál elterülő belvárosra kitűnő kilátást nyújtó Tettye és a Tettyei romok. Összességében a város több, mint 250 műemlékkel rendelkezik. 2010-ben elnyerte Európa kulturális fővárosa címet a német Essennel, valamint a török Isztambullal karöltve. Köszönheti mindezt részben a korábban említette húsz évszázad hagyatékának, Magyarország első egyetemének, mediterrán hangulatú belvárosának, valamint pezsgő és szintén népszerű kulturális életének.

A pécsi kultúra megalapozója a humanista, Janus Pannonius volt. Máig a magyar költészet egyik legjelesebb alakja 1459-től haláláig volt a város püspöke. Sírjára 1991-ben bukkantak rá a székesegyház altemplomában. Róla nevezték el az ország egyik legjelentősebb múzeumát, a Janus Pannonius Múzeumot. Ez alá tartozik számos pécsi gyűjtemény és képtár, így a Zsolnay, a Vasarely, illetve a Csontváry múzeum.

Kulturális eseményekben szintén nem szenved hiányt, aki erre jár, főként, ha ezt a nyári szezonban teszi. Minden évben megrendezésre kerülnek a Pécsi Egyetemi Napok, a Borfesztivál, a Szabadtéri játékok, az Országos Színházi Találkozó, vagy éppen a Blues és Jazz Fesztivál. A magyar könnyűzenei életben betöltött szerepe külön említést érdemel, a 23 évet megélt Kispál és a Borz zenekar által kitaposott utat azóta számos, országos hírnévre szert tett együttes járta és járja végig. Annak, aki pedig inkább a komolyzene iránt érdeklődik, meleg szívvel tudom ajánlani a 200 éves múltra visszatekintő Pannon Filharmonikusokat, a városi operatársulatot, és szimfonikus zenekart.

Cikkem végére érve be kell valljam, olyan érzés fogott el, hogy összefüggő szöveg helyett inkább csak igyekeztem felsorolni a legjelentősebb fordulópontokat a város életében és a kihagyhatatlan helyeket. Így sem sikerült kitérnem a belvárosi kávézókra, a mecseki túrautakra, a tévétoronyból való szemet gyönyörködtető kilátásra, sem pedig a Szent István tér egyedülálló (főleg esti) hangulatára.Akinek lehetősége adódik, mindenképpen teljes szívemből tudom ajánlani ezt a bájos, kicsinek nagy, nagynak kis várost. Akinek pedig Pécs megközelíthetetlen, vagy szüksége van további érvekre a felkereséséhez, a www.iranypecs.hu oldalon több tucatnyi helyszínen tehet virtuális sétát. Ha szavaim nem voltak eléggé meggyőzőek, az ott található tartalom garantáltan az lesz.

Töttösi Gergő