Minden eddigi rekordot megdöntött a május 26-i európai parlamenti választás szavazóinak száma Romániában. A nagy érdeklődés ellenére 5,4 százalékot ért el az RMDSZ, mellyel megőrizte két helyét. Nagy siker ez a pártnak és további öt évre képviseletet biztosít az erdélyi magyarság számára. A korábban közzétett listának megfelelően ismételten Winkler Gyula, valamint az első mandátumát megkezdő Vincze Lóránt fog Brüsszelbe utazni. Az eredmény lehetőséget teremt arra, hogy az utóbbi ciklusok alkalmán folyósított uniós források továbbra se apadjanak el, valamint arra, hogy az előkészített egységes európai kisebbségvédelmi törvények a gyakorlatban is megvalósuljanak.

„Szükség van arra, hogy az etnikai őshonos kisebbségeknek védelmet nyújtson. De legalább ennyire szükség van arra, hogy növekedjen a jólét, biztonságban legyenek az emberek. Bízunk benne, hogy meghallják a hangunkat és találunk szövetségeseket az Európai Unióban is. Építjük az utat, ahogy eddig tettük, mert erre van szükség ahhoz, hogy biztonságban, gazdasági jólétet tervezve, az etnikai identitásunkat megőrizve élhessünk szülőföldünkön” – fogalmazott az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.

„A vasárnapi sikeres mozgósítás megmutatta, hogy az RMDSZ mélyen gyökerezik az erdélyi magyar társadalomban, hogy politikai programunk nem konjunkturális, hanem közösségünk célkitűzéseinek következetes képviselete. Ezúttal is mellénk álltak a történelmi egyházak, Böjte atya és számos közéleti személyiség. Fontos támogatás volt Orbán Viktor miniszterelnök jelenléte, aki három napot töltött Erdélyben azért, hogy megerősítsük a Kárpát-medencei magyar összefogást, szavazásra buzdítva az erdélyi magyarokat. Fontosnak tartottuk, hogy ne csak meghallgassuk, hanem meg is halljuk közösségünk véleményét, az elkövetkezőkben a javaslatok és kritikák elemzésére is sor kerül.
Bizonyos idő elteltével egyértelművé válik, hogy május 27-én új korszak kezdődött a romániai politikai életben.  Ebben az új kontextusban az RMDSZ-nek meg kell határoznia helyét, hiszen a mi célkitűzéseink nem változnak, ezek mindig a közösségünk elvárásait tükrözik” – mutatott rá Winkler Gyula,európai parlamenti képviselő.

Vincze Lóránt pedig így foglalta össze a választási eredményt: „Az európai parlamenti választásokon a romániai magyarság nyert, hiszen megerősödött az érdekképviselete Európában és megmaradt a súlya a román belpolitikában. Százezerrel több szavazatot kapott most a Szövetség, mint öt évvel ezelőtt, ebből is látszik, hogy hatalmas felhajtó ereje volt a választásnak.”

Szeben megyében különösen nagy győzelemként könyvelhető el a választás, tekintve, hogy a szavazásra jogosultak közül 2853 személy döntött úgy, hogy az RMDSZ-re teszi a voksát. Ez mintegy 35 százalékkal több, mint az öt évvel ezelőtti választásokon és arányaiban Erdély egyik legaktívabb magyar közösségévé tette a helyi lakosságot.

Ami a többi romániai pártot illeti, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) 27, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) 22.5, a Mentsétek meg Romániát (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) pedig együttesen 22.4 százalékot ért el. Két-két mandátumot szerzett továbbá a PRO és a PMP. A PSD koalíciós partnere, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nem lépte át az ötszázalékos küszöböt.

Az anyaországban is választást tartottak

Magyarországon is minden eddigit felülmúlóan, a választásra jogosult személyek 43.48 százaléka adta le voksát az európai parlamenti választáson. Ennek eredményeképpen a Fidesz-KDNP koalíció a szavazatok 51,5 százalékát megszerezve 13, a Demokratikus Koalíció és a Momentum 2-2, míg az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik 1-1 képviselőt küldhet Brüsszelbe.

A kormánypárt ezzel megtartotta népszerűségét a választók között, míg az ellenzéken belül komoly átrendeződések történtek. Történelmi mélypontra jutott az MSZP-Párbeszéd a Jobbik és az Európából kiszoruló LMP míg a DK és Momentum minden korábbi közvéleménykutatást felülteljesített. Ezek a nagy mértékű változások elsősorban az őszi önkormányzati választásokra kialakulóban lévő ellenzéki együttműködés fényében lehetnek érdekesek a közeljövőre nézve.

Szlovákiában a Magyar Közösség Pártjának nem sikerült az, ami Romániában az RMDSZ-nek. A szavazatok mintegy 4,96 százalékát szerezve, összesen néhány száz szavazattal elmaradva az öt százalékos küszöbtől. A másik magyar érdekeket képviselő párt, a Most-Híd mellettük 2,6 százalékot tudhatott a neve mellett. Ennek fényében az elkövetkezendő ciklus során közvetlenül nem lesz a helyi magyaroknak képviseletük és nagy kérdés lesz, hogy sikerül-e öt év múlva újra bekerülniük az európai parlamentbe.

Választások szerte Európában

A parlament összetétele is nagyban változott. Megmaradt legerősebb pártszövetségként, de jelentősen csökkent az ereje az Európai Néppártnak (EPP) és a szociáldemokratáknak (S&D) 179, illetve 150 helyet szerezve. Harmadik helyre a liberálisok (ALDE) kerültek 107 mandátummal, míg a zöldek frakciója 70 fős lehet.Az átlagos részvételi arány uniós szinten 50,95 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.