HIRDETÉSEK:

1. Szerdán, augusztus 14–én egyházközségünk, örökös szentségimádási napja. Szentmisék a plébániatemplomban d.e. 9,00 órától német-román nyelven és este 18,00 órától magyar nyelven lesznek. A reggeli szentmise után 10,00 órától egész napos szentségimádás lesz a kápolnában.

2. Csütörtökön, augusztus 15–én Nagyboldogasszony ünnepe. Szentmise a plébániatemplomban lesz 18,00 órától. .Erzsébetvároson az örmény templom búcsúja 11,00 órakor kezdődik.

3. Szombaton nem lesz szentmise a Szt. István templomban.

EVANGÉLIUM:

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: ,,Ne félj, te kisded nyáj, hisz Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja az országot. Adjátok el, amitek van, és osszátok ki a rászorulóknak. Készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, kifogyhatatlan kincset a mennyben, ahol tolvaj nem fér hozzá, és a moly nem rágja szét. Ahol a kincsetek, ott a szívetek is. Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák. Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok. Péter megkérdezte: ,,Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?'' Az Úr így válaszolt: ,,Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben talál. Bizony mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a szolga azt mondja magában: Uram bizonyára késni fog, és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, akkor ennek a szolgának az ura megérkezik olyan napon, amikor nem is. várja, és olyan órában, amikor nem gondolja. Kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri, s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.''

 

ELMÉLKEDÉS:

 A mai evangélium egy bátorítással kezdődik: „Ne félj, te kisded nyáj, hisz atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja az országot!”. Vagyis rendületlenül higgy és bízzál az Úrban! Mennyire rászorulunk a biztatásra, bátorításra. Csak ki kell nyitnunk a Szentírást és megkapjuk ezt attól az Istentől, aki jól ismer bennünket, tudja, hogy miben szenvedünk hiányt. Hiányt szenvedünk elsősorban a hitben. Valóban a világ olyan, hogy az nem bátorít bennünket sem az Istenbe, sem a másik emberbe, de még az önmagunkba vetett bizalomra sem. A hívő ember viselkedése éppen ezért amolyan „csak azért is” magatartás, a reménytelenség ellenére való reménykedés kell, hogy legyen. Isten bátorítása erősíthet meg ebben bennünket. Hiányt szenvedünk az igazán emberi, mély kapcsolatokban. Igényeljük, hogy elfogadjanak és szeressenek bennünket, és mi is tudjuk ezt, viszonozni. A mai evangélium rámutat arra, hogy ha magatartásunk hívő, Istenre nyitott, várakozó, akkor ez meg tud valósulni életünkben. Ha közelebb kerülünk Istenhez, akkor közelebb jutunk az emberekhez is. Talán hiányt szenvedünk mindazokban a dolgokban, amelyek szükségesek ahhoz, hogy életünk úgy kibontakozhasson, ahogyan azt korábban elképzeltük. Gondolok itt például az anyagiakra, valamilyen képességekre, „szerencsés” helyzetekre… „Tudja a ti mennyei Atyátok, hogy minderre szükségetek van” (Mt. 6, 32), nyugtat meg bennünket Jézus a hegyi beszédben. De azt is a lelkünkre akarja kötni, hogy „készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, kifogyhatatlan kincset a mennyben, ahol tolvaj nem fér hozzá, és moly nem rágja szét. Ahol a kincsetek, ott a szívetek is.”

Urunk, Istenünk! Engedd, hogy életünkben megtapasztaljuk hűséges szeretetedet. Ez pedig vezessen bennünket hitre, irántad való bizalomra. Add, hogy soha ne feledkezzünk el arról, hogy egyszer majd visszatérsz ítélni és üdvözíteni a világot. Ámen.

 

A mai evangélium egy bátorítással kezdődik: „Ne félj, te kisded nyáj, hisz atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja az országot!”. Vagyis rendületlenül higgy és bízzál az Úrban! Mennyire rászorulunk a biztatásra, bátorításra. Csak ki kell nyitnunk a Szentírást és megkapjuk ezt attól az Istentől, aki jól ismer bennünket, tudja, hogy miben szenvedünk hiányt. Hiányt szenvedünk elsősorban a hitben. Valóban a világ olyan, hogy az nem bátorít bennünket sem az Istenbe, sem a másik emberbe, de még az önmagunkba vetett bizalomra sem. A hívő ember viselkedése éppen ezért amolyan „csak azért is” magatartás, a reménytelenség ellenére való reménykedés kell, hogy legyen. Isten bátorítása erősíthet meg ebben bennünket. Hiányt szenvedünk az igazán emberi, mély kapcsolatokban. Igényeljük, hogy elfogadjanak és szeressenek bennünket, és mi is tudjuk ezt, viszonozni. A mai evangélium rámutat arra, hogy ha magatartásunk hívő, Istenre nyitott, várakozó, akkor ez meg tud valósulni életünkben. Ha közelebb kerülünk Istenhez, akkor közelebb jutunk az emberekhez is. Talán hiányt szenvedünk mindazokban a dolgokban, amelyek szükségesek ahhoz, hogy életünk úgy kibontakozhasson, ahogyan azt korábban elképzeltük. Gondolok itt például az anyagiakra, valamilyen képességekre, „szerencsés” helyzetekre… „Tudja a ti mennyei Atyátok, hogy minderre szükségetek van” (Mt. 6, 32), nyugtat meg bennünket Jézus a hegyi beszédben. De azt is a lelkünkre akarja kötni, hogy „készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, kifogyhatatlan kincset a mennyben, ahol tolvaj nem fér hozzá, és moly nem rágja szét. Ahol a kincsetek, ott a szívetek is.”

Urunk, Istenünk! Engedd, hogy életünkben megtapasztaljuk hűséges szeretetedet. Ez pedig vezessen bennünket hitre, irántad való bizalomra. Add, hogy soha ne feledkezzünk el arról, hogy egyszer majd visszatérsz ítélni és üdvözíteni a világot. Ámen.

IGELITURGIKUS NAPTÁR: Augusztus

11.Bölcs18,6-9                       12. MTörv10,12-22               13.1Kor 4,1-5

   Zsid 11,1-2,8-19                       Mt17,22-27                          Jn 21,15-17      

   Lk 12,32-48                                               

14. Bölcs3,1-9                      15. Jel11,19a;12,1-6a.10

   Jn 15,12-16                            1Kor 15,20-26

                                                     Lk 1,39-56                      

16. Józs 24,1-13                  17.Józs 24,14-29

      Mt 19,3-12                           Mt 19,13-15

 

MISEREND:

Hétfő: 7,30 – Ovidiu egészségéért

Kedd:  9,00 –  Vándor család szándékára

            18,00 –

Szerda: Örökös szentségimádás napja

              9,00 – † Maria, Vasilica és a Huszár, Szakács, Puşcă, Creţu családok elhunytjaiért

            18,00 –

Csütörtök: Nagyboldogasszony ünnepe

Péntek: 7,30 – Vándor család szándékára

             18,00 -  Ovidiu egészségéért

Szombat: 7,30 – Mária szándékára ( hálaadás)

HÁZASSÁGKÖTÉSEK:

    1.Papp Gyula  és Ferentz Ana-Susana

   2. Szente Ferenc és Szász Ágnes Timea