EVANGÉLIUM:

Abban az időben: Amikor János látta, hogy Jézus közeledik feléje, így szólt: ,,Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Ő az, akiről én azt mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben.'' János azután így folytatta tanúságtételét: ,,Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!''

ELMÉLKEDÉS: 

Keresztelő János egészen világosan és határozottan tesz tanúságot Jézusról: „Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!” (Jn 1,34). Három elemre érdemes odafigyelnünk, amikor a kijelentés tartamát szemügyre vesszük: a látásra, a felismerésre és a tanúskodásra. Néhány napja, karácsonykor lélekben Betlehemben jártunk és láttuk a jászolban fekvő Gyermeket. Nem akartunk másra figyelni és nem engedtük, hogy bármi más elterelje a figyelmünket róla. Miközben szemléltük, remélhetőleg felismertük benne megváltónkat és az Isten Fiát. Most pedig, a karácsony utáni időben elindulunk, hogy tanúságot tegyünk róla. A Keresztelőhöz hasonlóan rámutatunk életünk Urára, Jézusra, és tanúsítjuk, hogy ő az Isten Fia. Sok emberben él az Isten-látás vágya, de valamilyen okból nem jutnak el a felismerésre. Tanúságtételünk Jézusról felnyithatja szemüket, hogy eljussanak a felismerésre és meglássák Jézusban az emberré lett Istent.

A HÉT SZENTJE:

Boldog Batthyány László

 12 éves volt, amikor egészen fiatalon, 39 éves korában meghalt az édesanyja, akit nagyon szeretett. Ez mély nyomot hagyott a lelkében. Ettől kezdve gyakran mondta: orvos leszek, és ingyen gyógyítom majd a szegény betegeket. 1896-ban teljesült vágya, beiratkozhatott a bécsi orvostudományi egyetemre, ahol 1900-ban orvosi diplomát szerzett. Még egyetemi évei alatt, 1898. november 10-én házasságot kötött a mélyen vallásos Coreth Mária Terézia grófnővel. Nagyon boldog és harmonikus házasságukat Isten 13 gyermekkel áldotta meg. 1902-ben Köpcsényben 25 ágyas magánkórházat alapított, ahol kezdetben általános orvosként dolgozott. Később sebész, 1906-ban pedig szemészorvosi képesítést szerzett. Kiváló orvosi szaktudásának és kedves, közvetlen magatartásának a híre mindenfelé elterjedt. Olyan sok beteg keresett nála gyógyulást, hogy a Magyar Államvasutak külön, ún. „kórházvonatot” állított be számukra. Az első világháború idején igaz emberségről és nagy áldozatkészségről tett tanúságot. Ezt bizonyítja az is, hogy magánkórházát hadikórházzá alakította át. Amikor látta, hogy egyre több sebesült katona érkezik, kórházát emeletráépítéssel 120 ágyasra bővítette, hogy minden sebesültet be tudjon fogadni és gyógykezelésben részesíteni. Betegeit ingyen gyógyította. A kórházi kezelésért és ápolásért csupán azt kérte: imádkozzanak el érte egy Miatyánkot. Rászoruló betegeit nemegyszer komoly anyagi támogatásban is részesítette. Isten akaratában megnyugodva fogadta a szenvedést is. 1929-ben a bécsi Löw szanatóriumba került. 4 hónapig tartó súlyos, de türelemmel viselt szenvedés után 1931. január 22-én, Bécsben halt meg. II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.

MISEREND:

Hétfő:7,30–†Maria, Nicolae, Maria, Gheorghe, Maria és Ioan

 Kedd: 9,00 - † Ana

         17,00 – † Molnos Ákos és Juliánna

Szerda: 7,30 – † Nagy Piroska

Csütörtök:7,30 –† Ana és Gheorghe

                17,30 – Szándék

Péntek: 7,30 – † Alexandru és Elena

            17,00 – † Harter Erzsébet

Szombat: 7,30 – TisztÍtótűzben levő lelkekért

              17,00 - Szándék