A népszámlálás végleges, településszintű eredményei alapján az becsülhető, hogy 2021. december 1-jén mintegy 1,1 millió magyar élt Románia területén.

A hivatalos eredmények szerint az ország lakossága 19 053 815 fő. Viszont azok száma, akik teljes mértékben megválaszolták a népszámlálási kérdőívet, értve ezalatt, hogy nyilatkoztak az etnikumukról is, csupán 16 568 889 személy. Az Országos Statisztikai Intézet korábbi közleményei alapján arra lehet következtetni, hogy a mintegy 2,5 millió, ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is. További 1 millió esetet pedig adminisztratív regiszterekből emeltek át a népszámlálási adatbázisba, ők egyáltalán nem válaszoltak sem önállóan, illetve a számlálóbiztosok sem érték el őket. Úgy véljük, hogy azok száma, akik szándékosan nem vallották meg az etnikumukat, nem volt számottevő a tavalyi népszámláláson sem.

Az etnikumról nyilatkozó személyek közül 14 801 442 román, 1 002 151 magyar, 569 477 roma, 45 835 ukrán, 22 907 német nemzetiséget jelölt meg a cenzus során. Fontos, hogy az etnikumok arányát hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak az etnikumukról. Ennek módszertanát a 2020-ban elfogadott 19. sürgősségi kormányrendelet rögzíti, az 52. paragrafus 3. cikkelye szerint „Az etnikai hovatartozásra, az anyanyelvre és a vallásra vonatkozó statisztikai mutatókat e változók mindegyikére vonatkozóan érvényes válaszokat tartalmazó bejegyzések összességéből kell kiszámítani.” (OUG 19/2020, Articolul 52, (3^1) Indicatorii statistici referitori la etnie, limbă maternă și religie se calculează din totalul înregistrărilor cu răspunsuri valide pentru fiecare dintre aceste variabile.)

A módszertannak megfelelően a románok aránya 89,33%, a magyaroké 6,05%, a romáké 3,44%, az ukránoké 0,28%, a németeké 0,14%. A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77%.

A végleges, településszintű adatok segítségével készíthető olyan számítás, amely alapján megbecsülhető, hogy a nem nyilatkozók között mekkora lehet az egy-egy etnikai csoporthoz tartozók száma. A mi esetünkben abból a feltételezésből indulunk ki, hogy egy településen (közigazgatási egyeségen) belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók. Például, ha egy településen a románok és magyarok aránya 50-50% és 10 ezer fő esetében nincs etnikai adat, akkor az valószínűsíthető, hogy közöttük 5-5 ezer „megszámolatlan” román és magyar van.

Egyes településeken az etnikai arányok kiszámítását lehetetlenné teszi, illetve a becsléseket nehezíti, hogy adatvédelmi megfontolásokból nem publikálták minden esetben az egyes nemzetiséghez tartozók számát, vagy éppen az etnikai jellemzőkkel nem rendelkezők számát. Ez általában kisebb települések, illetve az egyes etnikai csoportba tartozók alacsony száma esetében fordult most elő.

Így jelenleg csupán hozzávetőleges becslés készíthető arra vonatkozóan, hogy az etnikai jellemzők nélküli populáció hogyan oszlik meg nemzetiségek szerint. A települési eredmények alapján az feltételezhető, hogy a mintegy 2,5 milliós, ismeretlen nemzetiségű személy között további, hozzávetőlegesen 100 ezer magyar személy található. Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 1,1 milliós a romániai magyar közösség. A települési becslés arra is rávilágít, hogy a magyarok körében nagy valószínűséggel kisebb volt a népszámlálástól való távolmaradás, körükben a részlegesen kitöltött kérdőívvel rendelkezők, avagy az adminisztratív nyilvántartásokból beemeltek összesített aránya 9% körüli, az országos 13%-hoz viszonyítva.

A végleges eredmények szerint huszonöt közigazgatási egységben biztosan 20% alá csökkent a magyar nemzetiségűek aránya 2011-hez képest. Ezek: Négyfalu és Maroshévíz municípiumok, Szilágysomlyó és Nagysármás városok, illetve Tatrang, Mezőtelegd, Felsőszentmihály, Aranyosegerbegy, Fehéregyháza, Vinga, Mikeháza, Héjjasfalva, Keresztvár, Felőr, Bályok, Apanagyfalu, Batiz, Kaca, Hidvég, Körösgyéres, Szamosdob, Szásznádas, Marosugra, Alsófüld, Magyarforró községek. Továbbá kérdéses Kóródszentmárton helyzete, itt a jelenleg közölt adatok nem teszik lehetővé az etnikai arányok pontos kiszámítását.

A médiában és közösségi fórumokon megjelent hibás értelmezések miatt az alábbiakban közöljük a saját számításainkat a jelentősebb számban magyarok által lakott megyék és települések esetében. Remélhetőleg az Országos Statisztikai Intézet idővel pontosítja az etnikai, anyanyelvi és felekezeti megoszlásokra vonatkozó információkat.

Megyék magyar népességszáma és aránya,
2011-es és 2021-es népszámlálás

Az első húsz legnagyobb magyar népességű település
2011-es és 2021-es népszámlálás

A 2021-es népszámlálás hivatalos eredményei ezen a linken érhetők el.