Amikor a kevés is sok
Amire büszke vagyok
Amikor a kevés is sok
A Nagy Küküllő alsó folyását az egykori Szászföldet ma csak egyszerűen szorványnak hívnak. Gyökereim ide kötnek, bár nem itt születtem, itt nevelkedtem, a Küküllőmenti szászok központi városában, Medgyesen.
Medgyes dél-erdélyi, megyei jogú város, municípium, románok, magyarok, németek, cigányok által lakott terület. Nagy történelmi háttérrel rendelkezik, országgyűlések, fejedelemválasztások helye, fejedelmek, királyok pihenőhelye volt. A város lakosságát a magyarság 8-10% tette ki, ez kb. 35000-4000 magyart számlált, viszont az utolsó népszámlálási adatok szerint drasztikusan megcsappant a számuk, így most már alig 2500-3000 magyart számlál. A környező településeken is egyre fogy a magyar lélekszám.
Megfogyatkozott de erős közösségnek mondhatom ezt az itt élő magyarúl már alig beszélő közösséget. Eddigi tapasztalataim szerint nem a mennyiség, hanem a minőség számít, és itt igenis minőgég van, nem pedig mennyiség.
Szorványban élünk, kevés a magyar, kevés a magyar esemény, kesév magyar előadó, művész tart itt előadást vagy ad koncertet. Így idén lesz harmadik éve, hogy megszervezem szüleimmel a Karácsonyi Karaván című kiselőadást ahol én és testvérem megyünk faluról falura ahol zongoradarabokat, szavalatokat, verseket, népdalokat adunk elő. Testvérem jut a zongora meg a szavalás, így én karácsonyi kántákkal, népdalokkal örvendeztetem kis nézőközönségünket. Ez általában, úgy szokott lenni, hogy az advent 4 vasárnapján megyunk el templomokba. Felekezetektől függetlenűl. Általában a Medgyest környező kis falukat látogatjuk meg, mint például: Balázstelkét, Pócstelkét, Báznát, Somogyomot, Erzsébetvárost, Kiskapust. Ide advent első három vasárnapján megyunk, van olyan is, hogy egy nap több gyülekezetbe is ellátogatunk. A negyedik vasárnap pedig a mi kis gyülekezetünk hallgat minket, a medgyesi Református gyülekezet. Este pedig az éjféli misére is hivatalosak vagyunk. Itt nem csak a mi produkciónk, hanek más gyerekek szavalatai, a pásztorjáték amit Medgyes gyerekei játszanak el és a vegyeskórus éneke kap helyet az éjféli mise keretében. Ezt az angyalvárás követi, ahol minenki türelmetlenűl várja a kisjézus születését.
Mély érzelmeket táplál bennem mindezen előadás előkészítése, előadása. Van, hogy nehéz úgy végigénekelni azt a 6-7 népdalt, hogy a körülöttem levő alig pár emberből álló hallgatóság sír. Ez nekem öröm, mert akkor tudom, hogy sikerűlt átadnom azt amit érzek, sikerűl átadnom a dal mondanivalóját, üzenetét.
Az épületek amelyeknek küszöbét átléptem hatalmas múlttal rendelkeznek, és arról tanuskodnak, hogy ősidők óta magyarlakta településen járunk. Az Szászalmási református templom belseje Szent György legendát ábrázoló freskót rejt. Az itt élő kis közösséget mindez hatalmas örömmel tölti el, és tudatában vannak annak, hogy milyen értékes műemlék lapul e négy fel között és büszkék arra, hogy ilyen templomba járhatnak minden vasárnap. A Medgyestől 14km távolságra fekvő Somogyom, már a bronzkorban lakott volt. Érdekessége, hogy 5 temploma van, amelyből ma is működik 4 a hozzátartozó gyülekezetekkel: Római Katolikus, Református, Görög Katolikus és Ortodox. Az evangélikus templom sajnos elnéptelenedett bár stílusában és magasztosságában eltér a többitől, érdekessége mégis az, hogy torony nélkűl épűlt külön haranglábbal. Szárnyasoltára a bukaresti Szépművészeti múzeumban található, utolsó szász papja Michael Orendi 1947-ig szolgálta. Napjainkban a templom a református egyház gondozásában van, felújjítási munkák során feltártak közel 100 négyzetméter Szent László legendát ábrázoló freskót. Ez a sok színes felekezet melyeket megtalálunk itt megtanította az ott élő népet az elfogadársa, egymás odafigyelésére és a békés együttélésre. Pár kilóméterrel nyugatra helyezkedik el Bázna az egykori fűrdőváros, gyógytelep. Evangélikus erődtemplomát 2004-ben újjították fel, koncertorgonájával együtt. Szent Miklós tiszteletére épűlt egykor. Egyhajós templom, déli oldalának ablakai csúcsívesek, a keletiek körívesek. A templom kűlsejét támfalakkal erősítették meg és sokszögű védőfallal vették körűl. Ennek kaputórnya ma is látható. A középkorban tiszta katolikus lakósu bázna, a reformáció során felveszi a luteránus vallást. 1603-ban Báthory Gábor erősíti meg a lutheránus prédikátort Johanny Buldisar de Szepmezt. Mára sajnos ez a templom iselnéptelenedett, igen ritkán tartanak benne Istentiszteleteket.
Akármilyen szépek, régiek, értékesek ezek a templomok mégis olyan üresek és élettelenek. Valamikor azért épűltek, hogy Istent dícsőítsék benne az odajáró hívek, valamit háborús időkben menedéket nyújtsanak és megvédjék az életet. Mert sokszor bármennyire is szép egy templom mit sem ér ha üres és élettelen, ezért örülnek annyira amikor jó Istentiszteletet hallgathatnak amikor szavalatokat hallhatnak akár népdalokat hallhatnak és együtt dúdolhatnak az előadóval. Ez nekik mind minőségi idő, és egy hatalmas élmény. Hiába volt beolvadás még mindíg van olyan aki örűl a magyar szó hallatára a magyar népdal hallatára vagy simán annak ha lát egy új arcot vasárnap a templomban. Van akinek sokat jelent egy népviseletben megjelenő embert látni, valaki újjal elbeszélgetni.
Úgy érzem hálával tartozom azért, hogy ide vezette Isten az utamat, hogy ilyen közösségbe kerűltem, hogy ilyen minőségi emberekkel lehetek körülvéve akik a kicsiért is hálásak, akiknek igenis sokat ér az én munkásságom. Köszönettel tartozom szüleimnek azért, hogy minden ötletem támogatták, úgy anyagilag mint lelkileg. Köszönöm tanáraimnak a belémfektetett munkájukat, hogy idáig fejlődhettem a magyar népikúltúra terén, hogy most már és is átadhatok dolgokat azoknak akiknek nincs lehetőségük elmenni egy előadásra vagy megismerni a magyar népi kulturát, én azt gondolom, hogy nekem ez az elhivatásom , ha ők nem tudnak eljönni én megyek el, és én mutatom meg, hogy igenis van még magyarság, igenis van magyar népikultúra és igenis szép. Persze nem mondom, van mit fejlődnöm sőt én csak most vagyok az elején. Nem utolsó sorban büszke vagyok arra, hogy ilyen életem van, és arra, hogy azt csinálhatom amit szeretek, emberek között lehetek. Meg magamra is büszke vagyok, hogy évről évre fejéődöm és arra, hogy minden éneklésem után valami újjal gazdagodhatok.
Vajda Szilvia
- Autentificare pentru a posta comentarii