Muzsnai Melinda, a Szeben megyei Kiskapuson jelenleg önkormányzati képviselői tisztséget betöltő RMDSZ-es polgármesterjelölt közölte, habár kicsi közösséget képvisel, nem riad vissza, fontosnak tartja ott lenni, látszani és hallatni a hangjukat.

Muzsnai Melinda egyik ellenjelöltje már a támogatói aláírások iktatását követően megfellebezte indulását a választásokon, és a támogatói aláírások ellenőrzését kérte. A törvényszék alaptalannak ítélte a feljelentést és érvényesnek minősítette Muzsnai Melinda iratcsomóját. 

A törvényszéki döntés felbőszítette a feljelentőt és egy öt fős csapattal az RMDSZ-es jelölt háza elé vonult. Lopással vádolták, trágárságokat kiabáltak neki, „mi ért téged utol, hogy jelöltessed magad polgármesternek?” kiabálta a magából kikelt ellenjelölt, míg egy másik „megszorítanám a nyakad!” felkiálltással fenyegette és visszalépésre szólította fel őt.

Muzsnai Melinda 3.jpg

Muzsnai Melinda a Maszolnak elmondta, négy évvel ezelőtt bizalmat szavazott neki a közösség, hogy a helyi tanácsban képviselje őket, így most a polgármesteri tisztséget próbálja meg elnyerni. Mint mondta, tudatában van annak, hogy vajmi kevés esély van erre, de ha nem hallatják hangjukat, akkor lassan eltűnnek. Habár kicsi közösség a kiskapusi magyarság,  az ő érdekeiket is képviselni kell. A jelölt közölte, az elmúlt húsz évben minden mandátumban volt képviselője az RMDSZ-nek a helyi képviselői testületben és egy-egy javaslatát sikerült elfogadtatni a román pártokat képviselő tanácsos társaival.

Ha nincs aki a magyarok érdekeiket képviselje, akkor lassan eltűnnek. Közölte, az utóbbi években nagyon sokat csökkent a magyarok száma a településen. A hivatalosan 4.570 fős, Szeben megyei városban ma már csak 250-260 személy vallja magát magyarnak.

A vegyes házasságban élők némelyike már nem tartja szokásait, nem ápolja a magyar hagyományokat, a településről elvándorló fiatalok pedig zömében külföldre mennek, így nagyon kevés a valószínűsége annak, hogy visszatérjenek Kiskapusra. Muzsnai Melinda szerint az a gond, hogy a fiatalok elvándorolnak, az ottmaradottak közül kevesen vagy egyáltalán nem vállalnak gyerekeket és ami a szórványtelepülések jellemzője, idősödő, kihalófélben lévő településekké alakulnak. 

Tanácsosként azt tapasztalta, hogy sikerül úgy képviselni a magyar közösséget, hogy önkormányzati támogatással mai napig megszervezhetik a Magyar Napokat, megemlékezhetnek a fontosabb évfordulóikra. 2010-ben Petőfi kopjafát állítottak a katolikus és evangélikus templomok közé és minden év március 15-én ott helyezik el a megemlékezés koszorúit. 

A városban 80 katolikus, 6 református és 80-90 evangélikus hívet tartanak számon – mondta még a polgármesterjelölt.

Rákóczi Kinga - a Maszol.ro portálról