A medgyesi református templomban 2011 június 19-én részesei voltunk annak a rendkivüli istentiszteletnek, amelyet Székely Zoltán tiszteletes úr, a Genfi reformátorok Emlékműve, felszentelésének 94.évfordulója tiszteletére szervezett, s amely Bocskai István erdélyi fejedelem bronzbaöntött mellszobrának, és egész alakos festményének leleplezésével teljesedett ki.
    Meghívott vendégeink társaságában mindig emelkedettebb a lélek, talán jobban érezzük, hogy „ Itt van Isten köztünk”, „ Zúgó harang, ének és orgonahang” buzgóbb hálaadásra késztet. 

   Meghívott vendégeink voltak:
    Az istentiszteleten Nt.Kató Béla püspökhelyettes,aki  szolgált.A 100. hálaadó Zsoltár alapján biztatott „ Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel, menjetek elébe vigassággal” – ( ami a délutáni vendéglői mulatozáson hiányt nem szenvedett ).
    Szentháromság vasárnapja lévén - Ap.Csel.II.37-45 – az első keresztyén gyülekezet – az egyház – megalakulásának feltételeire emlékeztetett. Példaként állítva elénk az ó-keresztyéneket, akik feláldozták anyagi javaikat is a hit, a feltöltödött szeretet oltárán.
    Az istentisztelet keretében fellépett a Református Gyülekezet Kórusa Vinczi Eszter kántornő vezetésével.Az IKE dalkör, Simon István segédlelkész irányításával. Szavalatot mondott Kurtus Krisztina konfirmándus.
 Az istentisztelet keretében drd. Ősz Előd,az EREK levéltárosa történelmi jellegű előadása következett,aminek cime „Bocskai István”. Tömör, színes előadásával elénk varázsolta azt a kort, amelyben az akkori Magyarország leledzett, és azokat a küzdelmeket, amelyeket meg kellett vívnia a megmaradásért.
    Elénk tárult Bocskai alakja, születésétől haláláig, tevékenysége, hitbeli meggyőződése, és annak a kor szelleméhez való idomítása - kiállása a reformáció térhódítása mellett, Erdély fejedelmeként –amely  segítette és törvényben szentesítette a vallásszabadságot.
    Sok ilyen hiánypótló történelmi előadásra volna szükségünk, mert sokak számára teljesen ismeretlen volt a Bocskai név. Dr.Balázs Béla politikus előadásából is kiérződött a kor szelleméhez való idomulás kényszere – itt és most –, az egymásnak feszülés helyett az összefogás szükségessége. Hogy összefogással milyen eredményeket lehet elérni bizonyítják a mostani ünnepség keretében leleplezett képzőművészeti alkotások. Ezek a művek Jakab Árpád szobrász és képzőművész adománya a medgyesi Református Egyház és medgyesi Közösség részére. A konkrét elhatározástól, rövid hat hét alatt készültek, amelybe beletartoztak a szentegyházai Bodó Levente  és az udvarhelyi Lázár Imre  öntőmesterek, a medgyesi  talapkészítők, a nagybányai Boros Miklós márványtábla-készítő mesterek munkái is.„ Mert az Úr mindent oly szépen intézett.Sasszárnyon hordozott, vezérelt, bajodban védett.”
    Az egész rendezvény folyamán, a szeretet, a hit  megnyilvánulásai értelmes mondatokba ötvöződtek a hozzászólók ajkain és ragyogtak a hallgatóság tekintetében.
    A találkozó állófogadással ért véget az elismerés, öröm és együttérzés jegyében.

                            Jakab Ágnes
nyugalmazott óvónő

2o11 június 23,Medgyes