Stratégiai megbeszélésre került sor szeptember 24-én Bólyán, amelynek középpontjában a Szeben megyei magyarság jövője és az előttünk álló évek közös feladatai álltak. Benedek Zakariás, a Szeben Megyei RMDSZ elnöke által kezdeményezett találkozó vitaindító beszélgetésként szolgált, amelyre a megye politikai vezetői, a történelmi magyar egyházak képviselői, a magyar nyelvű oktatásban dolgozó pedagógusok és intézményvezetők, kulturális intézmények vezetői, valamint a gazdasági élet képviselői kaptak meghívást.

A találkozó célja az volt, hogy a résztvevők közösen tekintsék át a Szeben megyei magyar közösség helyzetét, azonosítsák a legfontosabb kihívásokat, és számba vegyék azokat a lehetőségeket, amelyekre a következő években építeni lehet. A beszélgetés kiindulópontját egy átfogó stratégiai elemzés jelentette, amely a közösség erősségeit és nehézségeit, valamint a külső környezetből adódó lehetőségeket és veszélyeket is vizsgálta.

Benedek Zakariás köszöntőjében egy új megyei elismerés létrehozását is felvázolta. A tervek szerint 2027-től olyan Szeben megyei díj születhet, amely Bolyai Farkas nevét viselné, és azoknak a személyeknek az elismerésére szolgálna, akik tevékenységükkel aktívan hozzájárulnak a megye magyar közösségének fejlődéséhez és megmaradásához.

A stratégiai elemzés egyik fontos megállapítása, hogy a Szeben megyei magyarság jövőjét nem lehet kizárólag a népesség számának alakulásán keresztül vizsgálni. A 2021-es népszámlálás szerint a magyarok aránya a megyében két százalék alá csökkent, ezért a közösség hosszú távú fennmaradása azon is múlik, hogy mennyire erős az intézményrendszer, milyen lehetőségeket biztosít a magyar nyelvű oktatás, és mennyire vonzó a közösségi és kulturális élet a fiatalok számára. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok mellett ugyanakkor a megye gazdasági fejlődése, kulturális öröksége és a hazai, illetve európai támogatási lehetőségek is olyan erőforrást jelenthetnek, amelyekre érdemes építeni.

A résztvevők szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata az együttműködés megerősítése. A stratégia csak akkor válhat valódi cselekvési programmá, ha az RMDSZ, az egyházak, a civil szervezetek, a pedagógusok, a kulturális szereplők és a gazdasági élet képviselői összehangoltan dolgoznak. Különösen fontos a fiatalok megszólítása, valamint azoknak a gyermekeknek a felkutatása, akik valamilyen módon még kötődnek a magyar közösséghez, de nem vesznek részt a magyar nyelvű oktatásban.

Az oktatás kérdése kapcsán elhangzott, hogy a megye magyar nyelvű oktatásának két meghatározó központja Medgyes és Nagyszeben. A kisebb településeken a magyar nyelv és identitás megőrzésében elsősorban az egyházaknak van fontos szerepük, ezért ezeket a közösségeket is támogatni kell. Első lépésként fel kell mérni, hogy hol és hány olyan gyermek él, aki még valamilyen formában kötődik a magyar nyelvhez és kultúrához. A résztvevők hangsúlyozták: ha akár egyetlen kistelepülésen élő gyermek is magyar iskolában szeretné folytatni tanulmányait, az iskola képviselői készek felkeresni a családot, és segítséget nyújtani a beiratkozásban.

A kulturális és közművelődési kérdések között kiemelt helyet kapott Bólya és a Bolyai-örökség. Szó esett a Bolyai-emlékház, valamint a szobrok és síremlékek fenntartásának nehézségeiről, illetve egy olyan alapítvány létrehozásának lehetőségéről, amely hosszú távon felvállalná ezek gondozását. A kezdeményezéshez a medgyesi fiatalok is csatlakoznának. Felmerült továbbá, hogy Bólya nevét és a településhez kapcsolódó Bolyai-örökséget tudatosabban lehetne felhasználni a megye kulturális életének építésében.

A találkozón szó esett arról is, hogy a Szeben megyei magyar közösségnek jelenleg nincs olyan állandó közművelődési hálózata, amely a kisebb településeken is folyamatosan jelen lenne. A medgyesi Millennium-Házban működő rendszeres kulturális tevékenységeket ezért érdemes lenne szélesebb körben is elérhetővé tenni. Ennek egyik lehetséges formájaként a Petőfi Program mintájára egy helyi, Bolyai Program létrehozása is felmerült. Ennek keretében a megyében működő tánccsoportok, együttesek és művészek rendszeresen eljuthatnának a kisebb településekre is.

A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy a következő időszakban nemcsak célokat kell megfogalmazni, hanem konkrét feladatokat és határidőket is. A résztvevők ezért abban állapodtak meg, hogy decemberig ütemtervet és cselekvési tervet dolgoznak ki. Különböző munkacsoportok alakulnak, amelyekben az egyházak, civil szervezetek, pedagógusok, gazdasági szakemberek és más közösségi szereplők saját területükön fogalmazhatnak meg konkrét javaslatokat és vállalásokat. Fontos feladat lesz a pályázati és fejlesztési lehetőségek feltérképezése és tudatos kihasználása is.

A bólyai találkozó így egy hosszabb közös munka első lépése lehet. A cél, hogy a Szeben megyei magyarság a szórványhelyzet realitásaiból kiindulva olyan közösségi modellt alakítson ki, amely kisebb létszám mellett is képes megőrizni intézményeit, kultúráját és identitását. Ehhez nem egyetlen szervezet vagy intézmény munkája szükséges, hanem a közösség szereplőinek együttműködése és közös felelősségvállalása.