Honfoglalás kora

A szászok előtt a Medgyes-nembeli székelyek lakták, innen származik a Medgyes név is. 1075-ben Szent László királyunk telepíti  a székelyeket a Nagy-Küküllő mentére, így Medgyesre is. A 12. század folyamán II. Géza király (1130-1161) fokozatosan Erdély keleti gyepűire helyezi őket. Az evangélikus templom környékén, a mai Cekes és a Darlaci út környékén feltárt sírok is utalnak jelenlétükre.

1146

Medgyes alapításának éve (Paul Niedermayer szerint), ekkor a szászok veszik át a székelyek helyét, akik itt egy kisebb települést hagynak el.

1267. jún. 3.

A város legkorábbi, okleveles megemlítése Mediesy néven. A település területe a 13. század elején Jula Magnus birtoka volt.

1283

Petrus erdélyi püspök 40 márka (súlymérték) ezüst hozzájárulást kér a medgyesi káptalanhoz tartozó 8 falutól, ezek között van Medgyes is. Ekkor Villa Medjes néven szerepel. 

1289

Oklevélben „terra Medies” alakban jelenik meg.

1315

Károly Róbert magyar király a „Medyes”, „Selk” és „Berethalm” szász lakóira kiterjeszti a szebeni provincia jogait. Communitas Saxonum de Medgyes, de Selk, de Berethalm et de ad easdem pertinentibus.

1317

A település piacterének léte oklevelekkel bizonyított.

1318

A medgyesi és selyki szászok előjogot (privilégiumot) kapnak, felmentik őket a hadba meneteltől és a katonák  kötelező elszállásolásától. Az adózás és a jogszolgáltatás a szebeni szokások szerint történt. Első alkalommal említik a medgyesi széket, mint közigazgatási egységet.

1320

Az ekkor kiadott oklevél a medgyesi gerébről (comes) tesz említést.

1356

A „terra Medyesch” bírójának legrégebi eredeti oklevele.

1359

Medgyes település első említése városként – Civitas Megyes.

1402

Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387-1437) felmenti a Medgyes-Selyk székbeli szászokat a székely ispán  joghatósága alól. A Két szék önállósul.

1410

A ferencesek felépítik a templomot és a kolostort.

1411

első alkalommal használják a "Két szék" kifejezést.

1414

A  Szent Margit templom és a város jegyzőjének első említése. A település főterének említése: in foro Medyes.

1415

Ez évi  oklevél szövegében a város bírójáról történik említés

1423

Posztóványoló említése. 

1424

Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387-1437) egyik oklevelében Medgyest először említik civitasként. A város két országos vásár megtartására kap jogosítványt, ezt a jogot megerősítik 1498-ban. A város vásárterén (ma Fő-tér) 1530 után vásárcsarnokot építettek.

1438

Török betörés Mezid bég vezetésével, pusztítja Medgyest és a Két Széket.

1539

1539-ben, Zápolya János megerősíti a medgyesi kereskedők szabad adás-vételi jogát Magyarország teljes területén

1444

Obszerváns ferencrendiek telepedtek le a városban. Kolostoruk építésének pontos idejét nem ismerjük, a 15. században készülhetett. Templomuk 1500 után épült.

1447

A Szent Margit Benedek rendi templom okleveles említése: „beatae Margarethae virginis et martyris in oppido Medjes”. Építése 1482-ben fejeződött be.

1448

Elkészül a város első ismert pecsétje. Felirata "sigillum oppidi Medies 1448"

1452

Medgyes várának, erődítményének említése.

1457

A helyi szabók és posztó készítők céhjeinek első említése

1459

A városban erdélyi országgyűlést tartanak.

1462.12. 9-12.

Mátyás király Medgyes város vendége.

1467. 10. 30.

Mátyás király ismét Medgyesen vendégeskedik. 

1471.I.6. 

Mátyás királynak Budán kelt levelében védelmébe veszi a medgyesi vargákat az idegen varga és tímár mesterekkel szemben, az utóbbiaknak megtiltja árujuk kirakását, kivételt az országos vásárok képeznek. 

1475

Megépül a város első kőháza.

1476

Medgyes mezőváros (oppidum). Mátyás király parancsára itt tartják fogva Vlad Ţepeşt, börtöne a Mária torony.

1477

Mátyás király (1458-1490) hadiállapot esetén seregébe 32 helybélire számít, az otthon maradt, fegyverforgatásra alkalmas emberek  a város erődítményeit védelmezni kötelesek.

1483

A szabók céhének megalakulása.

1486

Mátyás király megparancsolja a város védfalainak építését.

1487

A medgyesi kórház (ispotály) első okleveles említése.

1490

Medgyes védelmére megkezdték a város falainak építését. Az 1534-ig  tartó építkezés eredménye: a fal hossza 2360 m, magassága 7 m, szélessége 80 cm. Mára 1845 m maradt. 

1493

A szűcsök céhének megalakulása.

1494

II. Ulászló (Dobzse László) szorgalmazza, hogy Medgyes a királybíró székhelye legyen. A székhely felváltva Nagyselyket is illeti, mindaddig, amíg a város falai el nem készülnek. Medgyes ekkor oppidum. Az aranyműves céh megalakulása.

1495

Medgyes ismét civitas. 1495-1534 között épült a Farkas utcai kapu.

1500 táján

Lerakták a római katolikus templom fundamentumát. 

1501

A városban 6 bejegyzett céh működik.

1506

A kötélverők céhének megalakulása.

1507

A Margit napi sokadalom (országos vásár) említése. Július 13: Medwischer Margarethi. A Kő-utcai kaputorony építésének kezdete. A ferencesek emeletes kolostoráról tesznek említést, 28 cellával és refektóriummal (étkező)

1508

A városbíró Antonius Faber kovácsmester. A városgazda Mathias Muschnay, ő tölti be ezt a szerepet 1514-ben is. Először említik templom tornyát és annak felvigyázóját.

1509

Városbírónak Johannes Appessdorfert választották. A városi tanács tagja Sigmundus szabó mester. 

1510

Medgyesen 300 polgár, 38 zsellér és telepes, 2 pásztor és 4 szegény élt. Kb 1720 lélek.

1516

A ferencrendi zárda és a templom teljes pompájában díszlett.

1517

II. Lajos (1516-1526) a várost civitas minőségében megerősíti. A takácsok céhének megalakulása.

1521

A medgyesi szászok utolsó római katolikus papja: Johannes, Artium Magister, Plebanus Parochialis Ecclesiae b. Margarethae Virginis in Civitate Medgyes.

1525

A kádárok céhének megalakulása.

1526-1998

A várost 472  év alatt 53 alkalommal önti el a megáradt Nagyküküllő vize.

1529

Zápolya János király (1526-1540) vezére, Kun Kocsárd a várost ostromolta, 1530-ban Medgyest bevette.

1530

A vártemplom tornyának magasságát megemelik, így megkapta a mai alakját. A torony csúcsára aranyozott gömböt helyeztek el. A tornyot 68,5 méter magasra emelték.

1534

Zápolya János privilégiuma, e szerint Medgyesen az éves vásárok kivételével idegen áruk eladása-vétele szigorúan tilos. A város kérésére tekintettel az építkezésekre Zápolya János a városnak három évre adómentességet adott. A város falainak építését befejezték. A védőfal hossza összesen 2500 m, magassága 7 m szélessége 0,8 m volt. A  felhasznált építőanyag 16.500 m³, a tornyokkal, bástyákkal együtt 20.000 m³ volt. (Paul Niedermaier adatai)
Ide menekült 1534. szeptemberében Aloisio Gritti erdélyi kormányzó, de az erdélyiek a városba betörtek és szept. 29-én felkoncolták, itt temették el.

1535

35 szerzetes a ferences zárda lakója. A kolostort a reformációt követő esztendőkben istállónak használják.

1538

A kardkészítők céhének megalakulása.

1539

Zápolya János (1526-1540) megerősíti a medgyesi kereskedők szabad adás-vételi jogát Magyarország teljes területén. A kőművesek céhének megalakulása.

1540

A kerékgyártók és lakatosok  céhjeinek megalakulása.

1541

1541-ben mintegy 57 zsindely-, vagy szalmafedeles kőház létezett a városban.

1543.07.17.

A cekesi ferences-rendi barátpapokat az evangélikus szászok, kiűzték a városból. 

1544

A kolostor szerzeteseinek száma 14-re csökkent.

1545. V. 17.

Medgyesre hívták össze az erdélyi szász lelkészek szinódusát, ekkor csatlakoztak egységesen az ágostai protestáns valláshoz. Az itt hozott határozatokat a szász egyetem 1545. nov. 28-án Nagyszebenben tartott gyűlése erősítette meg. Reformatio ecclesiarum Saxonicarum.
Bartolomaeus Altenberger, az első protestáns lelkész idejében, a volt római katolikus Szent Margit templom a lutheránus-evangélikus közösség tulajdonába ment  át. Ekkor a templom római katolikus oltárát és festményeit eltávolították. Altenbergert 1547-ben Nagyszebenbe hívták lelkésznek.
A lutheránusok 1559, 1560, 1561 és 1572-ben Medgyesen tartották szinódusaikat.

1549-1490 között

A brassó Honterus Gimnázium felső tagozatára 32 medgyesi diák iratkozott be.

1550

Izabella királyné engedélyezi a medgyesi felcser céh működését.

1550-1551

A Szent Margit templom tornyának magasítása, így az addigi három emeletet, még öttel megtoldották. A munkálatokat mindössze két hónap alatt végezték el, ennek eredményeként a torony magassága 68,5 m lett. A torony megnövekedett súlyát, a homokos talaj nem bírta el, süllyedni kezdett. A torony tengelyének ferdülése  jelenleg az alap és a csúcs között 2,28 m. Ekkor épült a négy fiatorony a torony négy sarkára, ezzel adták ország-világ tudtára, hogy Medgyes városának pallosjoga van. 1927-1930 között, jelentős költséggel, a dőlést megállítandó, beton övvel látták el.

1552

Medgyes a város első embere Simon Pellio

1552. III. 25.

I. Ferdinánd osztrák császár és magyar király (1526-1563) Medgyes városát a Két szék és a királybírói hivatal végleges székhelyévé tette.

1553

1553. aug. 20. ismét Medgyesen tartották az országgyűlést. A szász evangélikus papság megválasztotta első püspökét (szuperintendens) Paul Wiener (1553-1554) személyében. Lucas Unglerus (1572-1600) berethalmi lelkész,  püspökké választásával  a mindenkori evangélikus püspök székhelye Berethalom lett (1572-1867 között)

1556

Pestis járvány Medgyesen és környékén.

1556 körül

Az erdélyiek török barát pártja, a reformáció során kiűzte a városból szerzeteseket, elvette a templomot és a zárdát, kórházzá alakította azt.

1557

A medgyesi lepra kórház említése.

1559.VIII.18

1560.I.10.

Hebler evangélikus püspök (szuperintendens) elnöklete alatt az egyház lelkészei szinódusra Medgyesen gyűltek össze. A szinóduson részt vett csatlakozási szándék nélkül  Dávid Ferenc (1520 körül -1579) és Heltai Gáspár (1510? - 1574?)

1561.II.6.

Medgyes ismét az evangélikus szinódus színhelye. Ekkor történik meg az Augsburgi Hitvalláshoz való csatlakozás és a németországi kapcsolat felvétel. 

1564

A várost nagy tűzvész pusztította.

1569. II. 1-9. és dec. 8.

Két országgyűlés színhelye a város. Törvényeket hoznak  az unitáriusok ellen.
1569. jan. 13-án itt született Michael Weiss a híres brassói főbíró.

1570. jan. 1-6.

A városba országgyűlésre jöttek a rendek ismét össze.

1570

A mészárosok céhének megalakulása.

1572

A Medgyesen tartott szinódus megerősíti az Augsburgi Hitvallás elfogadását.

1573. IX. 15-18.

A medgyesi országgyűlés felhatalmazta Báthory Istvánt (1571-1575 Erdély vajdája, 1575-1583 Erdély fejedelme) a Bekes Gáspár-féle párt felszámolására.

1574

A halászok és pékek céhjeinek  megalakulása.

1575 

A városban 461 adófizető háztartást, 64 özvegyet számlálnak. Összesen 2200 lelket.

1576. jan. 14.- febr. 8.

Medgyesen tartott országgyűlés megerősítette Báthory fejedelemségét, aki helytartóként öccsét, Kristófot hagyta Erdélyben. Január 28-án a lengyel követek itt hívták meg Báthori Istvánt a lengyel trónra. A díszes eseményre a szász evangélikus templomban került sor. Daday Gerő festőművész (Gyulafehérvár, 1890. márc. 21.- Budapest. 1979. márc. 22.) az eseményt festményen örökítette meg, a mű címe Báthory Istvánnak felajánlják a lengyel trónt. Báthori István 1576-ban a Medgyesen tartott utolsó országgyűlésen az unitárius püspöki hivatalban, Dávid Ferencet megerősítette.

1577

A város polgármestere Simon Pelio.

1579

A város a töröknek 600 Ft adót fizetett.

1582

A borbélyok és rézművesek céhjeinek megalakulása.

1583.II.25.

Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem megerősíti a a medgyesi kádár céh eddigi előjogait.

1583

Báthory István Medgyes városnak ajándékozza Völc,  Medgyesszékbeli települést. Az új bírtok bevételeit a város falainak fenntartására, erősítésére fordítják.

1584

A kalapos céh megalakulása.

1585.XI.25.

Báthory Zsigmond fejedelem döntőbíróként jár el abban a perben, melyet a medgyesi kádárok indítanak a segesvári, kőhalmi és a szentágotai céhek ellen. A pert az utóbbiak nyerik meg.

1585

Medgyes fizetett tisztségviselői: polgármester, királybíró, székbíró, jegyző, 11 városi szenátor, városi építész, a város ügyésze és két pénztáros.

1586

Pestis járvány tizedelte a város és a környék lakosságát. A töröknek fizetett adó 696 Ft-ra emelkedett.

1586.V.8.

Báthory Zsigmond fejedelem (1581-1597) engedélyezi a medgyesi aranyművesek céhének, hogy a fejedelmi kincstárból évente 2 Márka (480 gramm) aranyat vásároljanak és azt ezüsttárgyak aranyozására használják. 

1588

Bocskai István unokaöccsét, gyámoltját, Báthory Zsigmondot a medgyesi országgyűlésen nagykorúsítják (1588. dec. 8-23.) és átvette a kormányzást. A jezsuiták kitiltása Erdélyből. Az Új utcában (Neugasse) 47 ház vált a tűzvész martalékává. A Schuller Ház Hannes Schuller városbíró tulajdona.

1589

Az ácsok, a kovácsok  és a fazakasok céhjeinek megalakulása.

1599. márc. 21-29.

A medgyesi országgyűlés Zsigmond fejedelem utódául, Báthory András bíborost választotta fejedelemmé. Az eseményről 1973-ig a Schuller Ház falán, a Kórház utcai részén, márványtábla felirata tanúskodott. 1973-ban Hermann Fabini építész tervei szerint kezdték meg a ház hosszan tartó restaurálását, a táblát pedig „ideiglenesen” eltávolították.

1601-1604

Pestis járvány tizedelte a lakosságot.

1601

Simon Kirtschner medgyesi lelkész naplót vezetett egyházát érintő eseményekről, címe: Diarium Ecclesiae Mediensis

1602. VIII. 23-31.

A medgyesi országgyűlés Basta rémuralma ellen emelte fel szavát.

1603

Székely Mózes fejedelem (1603. május-július) hadai pusztították a várost.

1604

A szász iskolának ettől az évtől vannak anyakönyvei, valamint hiánytalan a rektori névjegyzék. Ekkor az iskola  rektora Matheas Schullerus volt, őt a város pénztárából 60 forint javadalmazást kapott.   

1605

Bocskai István (1605-1606) csapatai uralták a várost. 1605. aug. 27-én Bocskai István ünnepélyes bevonulása Medgyesre. Bocskait a szept. 4-re, Medgyesre összehívott országgyűlés alkalmával a három nemzet képviselői „egy szüvvel-lélekkel” iktatták be fejedelmi tisztségébe és megerősítették Bocskait, Erdély élén.1605. nov. 14-én Bocskai az itteni országgyűlésen felesküdött Erdély alkotmányának betartására. A szultán követeitől átvette a fejedelmi jelvényeket. (Bár Bocskait Marosszerdán (Nyárádszeredán) febr. 21-én a megyei nemesek és a székelyek fejedelemmé választották, eddig  - szept. 14-ig - a szászok ellenezték Bocskai fejedelemmé választását). Kortársak véleménye: Princeps magnae spei - Nagyreményű, de rövíd életű fejedelem.

1607

Városi konzul Simon Zacharias, székbíró Joannes Krugh volt.

1608.IV.23.

Segesváron olyan nagy árvíz volt, amelyet még nem éltek át. Medgyes sem kerülhette el a katasztrófát.

1608

Joannes kőműves a város szenátora. Az elhunyt Martinus Horwatth és Joannes Maurer városi jegyzők megüresedett helyére Joannes Jarus és Laurentius Bernadinus lett megválasztva.

1609

A székbíró Staphanus Sartor (szabómester), a város jegyzője Petrus Kolosvári. 

1610. IX. 29.- X. 4.

Országgyűlés Medgyesen

1611.                     

gróf Forgách Zsigmond császári hadvezér foglalta el a várost, rövidesen Báthory Gábor Erdély fejedelme 300 katonával hódítja meg Medgyest. A várostól 12.000 magyar forint hadisarcot követelt. Medgyes királybírája Blasius Pellio (szűcsmester)

1614. II. 23.- III. 16.

Medgyesen tartották az erdélyi országgyűlést. Ugyan ebben az évben jegyezték fel a város polgármestere, Petrus Gotterbarmet elleni lázongást. Az országgyűlés folyamán, márc. 5-én, itt fogták el és végezték ki Báthory Gábor fejedelem gyilkosait, Szilasi Jánost és Ladányi Gergelyt.

1615

Medgyesen 225 adófizetőt tartottak nyilván. Ekkor a város négy adózási negyedre volt felosztva, ezek: Minus (Kis), Majus (Nagy), Zekesch és Kő utca.

1615.II.10.

Bethlen Gábor fejedelem Fogaras várában kelt okiratában megerősíti az ács céh jogait.

1616

A város Tanácsházának (Városháza) első említése. Medgyes város számadáskönyve szerint Bethlen Gábor fejedelem és udvartartásának vendégül látása a városnak 260,86 arany forintjába került. Bethlen idejében 1 arany forint súlya 3,55 g arany volt. 2015. évi arany ára szerint ez 522 lejnek felel meg. 

1618

Medgyes város a fejedelmi udvarban tartózkodó küldöttségének elszállásolására Gyulafehérváron megvásárolják Körmendi János házát.

1621

A város vezetőségének, a százak tanácsának, a magisztrátusnak és a város tanácsának működési szabályzata. Ezen szabályzat értelmében súlyos büntetés terhe alatt a város polgárainak megtiltják, hogy lakóházaikat, telkeiket, termőterületeiket más nemzetiségűeknek eladják. Ez ügyben 1683-ban újabb megszorításokat határoznak, a vétkeseket megszégyenítése után, csúfolódások közepette kikergették a városból. 

1621.IV.7.

Simon Kirtscher lelkész idején az evangélikus templom orgonájának régi sípjait újakkal cserélték ki. 

1624

A posztókészítők céhének megalakulása.

1624.X.11.

Bethlen Gábor fejedelem (1580-1629) a medgyesi aranyműves céhtől rendel két aranyozott ezüst kannát. A fejedelem megjegyzi, hogy a kész árút Szent Márton napjára (november 11) kéri, tehát sürgősen, mivel menyegzőjére készül és a két kanna majd a lakodalmas asztalt dísziti. Megtoldotta még azzal, hogy az aranyozott kannák súlya érje el a 3380 grammot és az elvégzett munkát időben megfizeti. 

1625.XII.4.

Ismét parancs érkezik a fejedelmi székvárosból Gyulafehérvárról. Ekkor 12 ezüst tányér elkészítését kéri Bethlen Gábor fejedelem. 

1627.III. 19.

A város trombitásának, Michael Wimmerden-nek a város új harsonát és négy trombitát adott át.

1629

Hídat építettek a Nagy-Küküllő felett. A medgyesi szabók céhének tagja Martinus Hifft "mintakönyvet" állított össze, ez a mai reklám füzetek őse. Ebben szabásmintákat, ruha mintákat, a rendelkezésükre álló szövetek mintáját gyűjtötte össze. 

1630

Erdélyi országgyűlés Medgyesen. Petrus Aurifaber a királybíró. 

1631

A Cekes utcai kaputorony (Zekeschtor) építése (a Cekes és a Kutya utca sarkán állott)

1632

A kovácsok kapubástyájának (Schmiedgässer Tor) építése (a Kórházzal szemben)

1633

Pestisjárvány tört ki Medgyesen, 800-an haltak meg, naponta 9-14 temetés történt.

1633.IX.23.

Johannes Reisner igazolja, hogy Merten Goldschmiednek és Paulus Weyrauch  a medgyesi becsületes aranyműves céh mesterei I. Rákóczi György (1630-1648) fejedelemtől 12 Márka ezüstöt (2 kg 880 gramm) átvettek és ebből 4 edényt készítettek. Ugyanaz a Johannes Reisner 1633. október 16-án igazolja, hogy a medgyesi ötvösök elkészítették és elküldték azt a két pár kehelyt 1 kg 400 gramm súlyban, amelyeket a fejedelem a török porta számára rendelt.  

1634.VIII.9.

A város számadáskönyve szerint 222 arany forintot és 46 dénárt költöttek fegyver, puskapor és ólom vásárlására. Ezt a nagy összeget a város céhjei adták össze. Az összeg nagyságát szemléltetendő 1 arany forintért 1600-1640 között 6 veder = 67 liter bort lehetett volna venni. Az 1634-es árakkal számolva 222 forint 46 dénárért 14.904 liter bort lehetett volna vásárolni. 

1635

A Farkas utcai kaputorony (Forkeschgässer Tor) átépítése, ekkor kapja mai alakját. Ekkor személyek számára bebocsátó kis kaput és a kapu strázsa számára őrházat  építettek. Ez utóbbit, béke időben sütőháznak használták. Ebben az évben nagyon gyenge szőlő termés volt.

1636

A Kő-utcai kaputorony (Steingässer Tor) építésének kezdete, az épület elődjét 1507-ben említik. Az épület magassága 28,50 m. 1705-ben Pekry Lőrinc kurucai súlyosan károsították, 1743-ban újjáépíttették. 1940-1944 között a szász ifjúság székhelye.

1637.III.1.–22.

Erdélyi országgyűlés Medgyesen.

1637

A német iskola rektora, Matthias Miles új iskolaszabályzatot vezetett be. Az iskola gimnáziumi rangot kapott

1639

A mai Küküllő-híd környékén felépül a fahíd.

1640.VII.12.

A szíjgyártó céhek uniójának összejövetele Medgyesen. Ebben az évben alakul meg a medgyesi szíjgyártók céhe. A város fürdőházának javítása. 

1641

A szász evangélikus gimnázium torockói sínvasat szerez be, 

1642

Medgyesen 28 céhet tartottak számon.

1643 

Az  asztalos céh megalakulása. Pestis járvány Medgyesen és környékén. 

1645

A Kő-utcai kapu építésének befejezése

1646

Pestisjárvány Medgyesen, a feljegyzések szerint, ismét 800 áldozattal. További járványos évek: 1653, 1656-1658, 1660-1661.

1653.IX.3.

Kapucsi pasa vezette török küldöttség vendéglátása a város költségén 91,13 arany forintba került. 

1657

A késkészítők céhének megalakulása. A medgyesi késkészítő iparos legények egylete szigorú magatartás szabályzatának megfogalmazása.

1658. I. 22.

Az erdélyi országgyűlés Medgyesen, Barcsai Ákos  fejedelem ostroma alatt.

1659. XII. 12.

Országgyűlést hívtak össze Medgyesre.

1660 

Mathias Milles rektor idejéből származik a gimnázium első szabályzata. A felső osztályokban görög és latin nyelvet, hittant, logikát, retorikát, poetikát és éneket tanítottak. A tanulók reggel és este précesen - könyörgésen vettek részt. A város jegyzője Stephanus Tatarlaki.

1661

Megkezdi ténykedését a medgyesi nyomda.

1661. VI. 2.

Az itt tartott erdélyi országgyűlés kimondta a töröktől való elszakadást.

1662

Első alkalommal említenek zsidó adófizetőt a városban. 

1662. X. 20.

Erdélyi országgyűlés Medgyesen.
Az evangélikus iskola könyvtárának legrégibb könyvjegyzéke (leltára).

1671

Felső-Bajomban (Báznán) égő vízről tesznek említést. Georg Wette nagyszebeni gyógyszerész tanulmányt ír róla, 1688-ban: De Aquis ardendibus címmel. Az erdélyi földgáz első megemlítése.

1672

Pestis járvány Medgyesen és környékén.

1673

Medgyes város szenátusa a személyszállítás rendezésére egy évre postamestert alkalmazott Domokos István személyében (Magister Postarum) Domokos javadalmazása 90 arany forint és terménybeni juttatások. Jogába állt két legényt alkalmazni és két kocsit tartani. Ebben az évben a város szenátorai a következők voltak: Mathias Bernhardi, Martinus Wellmanus, Georgius Kirschner, Petrus Binderus, Valentinus Seraphinus, Michael Kessler, Stephanus Hann Villicus, Mathias Tinnes, Georgius Axmann, Stephanus Graeser, Johannes Schneider, Michael Stamp alias Buser.  A szék bírája Mathias Czekescher volt.  

1675

A városban 461 adófizetőt és 64 özvegyet írtak össze.

1676

Apafi Mihály és környezetének Medgyesen történt borfogyasztása a várost 155 arany forinttal terhelte. A város 224 porta után fizette a töröknek fizetendő adót. 

1679

Medgyes város szenátorai: Joannes Auner Proconsul, Stephanus Hann, Mathias Tinnes, Georgius Axman, Joannes Schneider, Michael Satmpius, Georgius Goldschmidt, Joannes Weinhold, Petrus Hermann villicus, Michael Krauss, Andreas Mollitoris, Martinus Hoffmann. 

1683.IV.30.

A választások eredményeként Michael Kessler lett a király- és székbíró.

1686

A medgyesi gimnáziumban diák színház működött, Schüler Teatro néven.

1688

A városházát egy nyári zivatar súlyosan megviselte. A károk kijavítására idő és pénz hiányában hat évet kellett várni. Ez év áprilisában az adózó porták száma 200-ra csökkent. 

1691

A város falainak újjáépítése a mai kórház környékén, a Farkas utcai kaputorony közelében lévő bástya megerősítése. 

1691.XII.6.

A osztrák császári hadsereg Veterani ezredének egy századját áttelelésre Medgyes, Berethalom, Válhíd, Muzsna, Baromlaka és Kisselyk településeken szállásolták el.

1692

Az evangélikus iskola épületének egy részét átépítették. A templom toronyórájának karbantartására, beállítására órásmestert alkalmaznak. Évi javadalmazása 45,84 arany forint. Itt alkalmazta a város a trombitást is, akinek feladata jelezni a vészhelyzeteket (tűz, árvíz, ellenség a láthatáron). Ő jelezte az erdélyi fejedelem, vagy magasrangú tisztségviselők érkezését is. Fizettsége évi 40 arany forint készpénz, természetben gabona, szalonna és tűzifa.  

1694.XI.23.

A marosvásárhelyi országgyűlés Medgyes adózó portáinak számát 110-ben állapítja meg.

1695

A szappanfőzők céhének megalakulása.

1698

A városban működő céhek száma 33. Ekkor a nyilvántartásokban 51 háztartás (220 lakos) 6 db ökröt, 96 háztartás (340 lakos) 4 db ökröt, 176 háztartás (516 lakos) 2 db ökröt tartott, 176 család (674 lakos) igavonó állat nélküli. Összeírtak még 150 iparos tanulót, szolgálót, mezőőrt, 130 szegényrendűt.  A lakók száma összesen 2030.

1699. jan. 26.

A volt ferencrendi kolostorban a városi kórházat rendezik be.
Erdélyt a karlócai (Karlovac) béke értelmében a Habsburg Birodalom foglalta el.

1699

Az adófizetők száma ebben az éveben 417.

1705. ápr. 7. – június 13. 

ghimesy és gácsi gróf Forgách Simon kuruc tábornagy seregei 10 hétig ostromolták Medgyes falait, majd bevették a várost. A kurucok elvonulásával a város osztrák kézre került. A császáriak parancsnoka báró Görtz volt. Ő az evangélikus parókia kiürítése után ide tette székhelyét. A városra 8000 arany hadisarcot vetett ki. 

1705.XI.1.

Leltárt készítenek azokról a fegyverekről melyeket fejedelmi megrendelésre II. Rákóczi Ferenc csapatainak készítettek. 

1706. X. 27.

Medgyesre erdélyi országgyűlést hívtak össze. Rákóczi először látogatott el Erdélybe, mint választott fejedelem. A medgyesi országgyűlésen igyekezett azokat a gazdasági intézkedéseket Erdélyben is bevezetni, amelyek Magyarországon már érvényben voltak: rézpénz, adó kivetése a háború költségeire.
 

1709

Júniusban és a következő hónapokban a pestis Medgyesen, Segesvárott, Küküllő és Torda megyékben, Udvarhelyen és Gyergyószékben a lakosság nagy részét elpusztította. A gombkötők céhének megalakulása.

1711

A városnak fizetett postamestere volt, őt a városbírónak rendelték alá. A város fizetés jegyzékén találjuk még a tanítót (az iskolamestert 1611, 1615, 1675-ben és a további években is említik), az iskola és a templom szolgát, a jegyzékben találunk még két széki darabontot

1712. XI. 14. – XII. 20.

A medgyesi országgyűlésen az erdélyi rendek letették az esküt III. Károlynak (1712-1740), mint magyar királynak és Erdély fejedelmének.

1713. II. 24. – VI. 25.

A hosszúra sikeredett országgyűlést felváltva Medgyesen és Nagyszebenben tartják.  Az évek folyamán Medgyesen 21 erdélyi országgyűlést tartottak (1459, 1553, kétszer 1569-ben, 1570, 1573, 1576, 1588, 1599, 1602, 1605, 1610, 1614, 1630, 1637, 1658, 1659, 1662, 1706, 1712, 1713)
1713. Az erődtemplom északi oldalán iskolaépületet emeltek.

1717-1718

Pestis járvány tizedeli a lakosságot, ezúttal 770 az áldozatok száma. Az álhatatos hőség miatt nagy drágaság keletkezett és egy köböl gabona 4 forintba került. 

1719

A rojtkészítők céhének megalakulása.

1720.III.1.

A városi tanács teljesítette gróf Anton Virmond Hugó Damián  (1666-1722) osztrák tábornok akaratát:  a ferencrendiek visszatérhettek a Cekesen lévő omladozó templomba és zárdába.  A romos állapotban lévő templom épület nagy részét később barokk stílusban építik újjá.  

1722

1722-ben római katolikus elemi iskolát alapítottak, kisebb megszakításokkal 1948-ig működik.

1723

Medgyesen 352 iparos mesterember lakott. Jövedelmük évente 19.449 forintot tett ki. (Összehasonlításként, ekkor egy pár ökör ára 55 Ft. volt). Termékeiket élénk heti és országos vásárokon értékesítették. 1723-ban Medgyesen az adómentesek (exemptusok) száma 101. Köztük volt a városbíró (dux), jegyző 1, orgonista 1, kürtös 1, városi hajdu és szolga 22, városi szakács 1, órás 1, csősz 1, a város kocsisa 1, futár 3, pásztor 5, a többi vagy jövevény vagy új házas.

1723.X.5.

A brassói szíjgyártó céh levélben kéri a medgyesi céhet arra, hogy az elkövetkezendő medgyesi vásáron őket az első hely illeti meg, a kérést pedig megtoldották azzal, hogy a szebenieket onnan zavarják ki.

1725

Melsing Atanáz házfőnöksége idején kezdődött a ferencrendi kolostor első nagyobb építkezése, helyreállítása, Az északi szárny emeletének rendbetétele Lichtenstein Mária Anna hercegnő költségén.

1726-1733

A ferencrendi kolostor 15. században gótikus stílusban épült keleti szárnya kibővül a nyugati és északi szárnnyal. 

1728

A medgyesi ferences templomot barokk stílusban átépítették. A bejárati rész, a kórus, a sekrestye árulkodik a korábbi gót stílű voltára.

1731

Megkezdték a ferencrendi kolostor keleti, vagy a Küküllő felé néző szárnyának javítását. 

1732 

Daniel Conrad von Heydendorf feljegyzése szerint az evangélikus templom orgonáját nagyböjt idején felújították. Az orgonaépítő fizettsége 85 magyar forint volt, festését 30 forintért végezték. 

1735

A ferencrendi kolostort 35 szerzetes lakja.

1736

A várost körülölelő nagy részt téglafal hossza 2400 m, 8 m magas, 80 cm vastag. 3 erős kapu toronnyal, 4 gyalogos kapuval, 19 kapuval és bástyával volt ellátva. A város terjeszkedését megkönnyítendő egy kaput, három kiskaput épít s 12 bástyát lebontanak.

1740 körül

Haller János kormányzónak és feleségének Dániel Zsófiának bőkezű támogatásával a római katolikus templom hajójának és a déli mellékkápolnájának felújítása. 

1741

A ferences kolostor déli szárnyának rendbetétele. A piaristák Medgyesen az erdélyi kincstári hivatal támogatásával  alapítottak iskolát, ez azonban a szász lakosság ellenséges érzülete, és a tanulók csekély száma miatt nem volt életképes. 1789-ben megszűnt, a Főtér nyugati oldalán lévő épületet 1794-ben F.I. Guggenberg kerekedő vette meg.

1745

A Kő-utcai kaputorony újjáépítése.

1747

A medgyesi ferencrendi kolostort konvent rangjára emelik, ettől kezdve a rend felsőbb iskolájának otthona lett. Falai között elemi iskola is működik. 

1752.I.8.

A medgyesi evangélikus egyháztanács határozatot hoz a templomi ülésrend tekintetében. A céhek fontosságuk, tekintélyük, gazdasági állapotuk szerint kaptak ülőhelyeket.

1753

Az utolsó boszorkányper Medgyesen.

1754

A Királyi Táblát - Erdély legfelsőbb törvénykező szervét - Mária Terézia császárnő átköltöztetteti Medgyesről Marosvásárhelyre.

1759.VI.2.

Georg J. Haner evangélikus lelkész közli a rézműves céhvel a templomi új ülésrendet.

1760

A Schuller Házban működött a Fekete Sas patika (Apotheke zum Schwarzen Adler)

1763

A szőlőtermés a Küküllők mellékén bő és jó, a gyümölcstermés szintén. 

1765.IV.8.

Johann Schuster szövőmester panasszal fordult a városi magisztrátushoz. Ebben felsorolja, hogy ő 1746-ban megvásárolta Martinus Gräff padjät a templomban, ezt a helyet azonban az orgona átépítésének zűrzavarában eladták egy kötélverő céhbelinek. Helyét visszaköveteli.

1766-1769

A medgyesi piarista gimnáziumban Dugonics András a poézist és a retorikát tanítja. Ő az első magyar regény, az Etelka alkotója. 

1766

Mária Terézia császárnő rendelete szüntette meg a boszorkánypereket. 

1768.I.16.

A városi tanács Csáky György lakatosmestert kontárkodás miatt 10 forintra ítélte és kötelezte, hogy mesterségét ezentúl mint céh tag gyakorolja. 

1770 körül 

a római katolikus templomot 8 oltár díszíti. 

1771.VII.13-24

Nagy árvíz pusztította az alsóvárost.

1771.XI.16.

a medgyesi városi tanács lemond a Cekesen lévő kolostor és zárda tulajdonjogáról.

1771-1781

között itt működik Johann Sifft könyvnyomdája.

1773

a római katolikus templom főoltárát egy díszesebb és nagyobb oltárral cserélik ki. 

1773.VI.2.

József főherceg, a későbbi II. József császár nyitott kocsin látogatta meg Medgyest. 

1781. VII.  4.

II. József (1780-1790) aláírja a concivilitas-rendeletet, ennek értelmében megengedik Medgyesen is (a várfalon belüli részeken) hogy a szászság mellé, a magyarság és a románság is  beköltözhessen. Ezzel megkezdődik Medgyes etnikai elszíneződése, a szászság hegemóniája már múlté. A város ekkor veszítette el tiszta szász jellegét. József császár célja az elnémetesítés volt, a „natio austriaca” létrehozása, ezt a célt követve a városba osztrák, kiváltképpen morva tisztviselőket, katona tiszteket helyeznek, akiknek nagy része katolikus vallású.

1783

II. József császár eltiltotta a zivatar elleni harangozást. 

1784.VI.21.

Délután 3-kor félelmetes zivatar, hogy az ég és a föld pusztulásától tartottak. Villám súlytotta a nagy templom tornyát, összezúzta az orgonát... Ez a zivatar egyéb helyeken is pótolhatatlan károkat okozott. (Magyar Hírmondó, július 7.) Ebben az évben a sásákák roppant mennyiségben ellepték Erdélyt.

1785

II. József a az 1224-es szabadság levelet, az Andreanumot hatályon kívül helyezi. II. József rendeletére megszűnt a királybíró intézménye.

1787

A Maros és a Küküllő mellyékén bőséges szüret volt. (Bécsi Magyar Kurir, dec. 5.). A medgyesi románok a brassói kereskedők támogatásával, templomot építenek a hideg forrásnál.

1789

Megszünt a piaristák "kis gimnáziuma"

1791

II. József császár betiltotta a tortúrát, a kínvallatást.

1794

A piaristák eladják székházukat, és elhagyják a várost.

1795

Losteiner Leonárd a medgyesi ferencesek rendházának főnöke

1796

A várfalon belül és kívül 2743 szászt, 1515 románt, 82 magyart és 195 cigányt számláltak. Az összlakosság 3275 fő volt. 

1800

A Kórház utca kijáratánál új kaput készítettek, ezt 1896-ban lebontották.

1803

15 református magyar család  él Medgyesen. Az első istentiszteleteket az evangélikus temető csűrjében tartották.
Megépítik a fedett lépcsős feljárót (ismertebb nevén börtön lépcső), ezzel megrövidítették a felmenetelt a Fő-térről a Vártemplomba.

1806

Postakocsi megálló és posta ügynökség létesül,  1863-ban postahivatal  létesül.

1808

Az ágostai hitvallású evangélikus főgimnázium tanári könyvtárának említése. 

1816-1824

A szász evangélikus  leányiskola felépítése.

1826

A Cekesen megépül a medgyesi görög katolikusok temploma. Ioan Bob unitus püspök megépítteti a vár falon az első román tannyelvű iskolát.

1828-1832

A medgyesi szász gimnázium újjáépítése. Ekkor készült az auditórium is.

1829

A medgyesi református magyarok száma 100. Imaházat, iskolát és tanító lakást tartottak fenn a Fürdő-utcában (Badergasse, ma str. Turnului)

1830

Medgyes összlakossága 5413 fő.

1840 körül

Híresek voltak a Szent Margit és Szent Mihály napi Medgyesen tartott országos vásárok

1840. X. 8.

Medgyesen aláírják a szász Erdélyi Honismereti Egyesület alapító okmányát. (Vereins für Siebenbürgische Landeskunde)

1844

A medgyesi iskolákban a német lett az oktatási nyelv. Beindult a jogi képzés az evangélikus gimnáziumban.

1845

Megalakult a medgyesi szász iparosok egyesülete. A tagok medgyesi polgárok voltak és évente egy arany tagdágidíjat fizettek. Saját székházukban könyvtár, étterem és vasárnapi iskola kapott helyet. Kezdetben 168 tényleges és 13 tiszteletbeli tagot tartottak nyilván. 

1847

A római katolikus egyház szegényeket segélyező egyletet (Szegény Alap Egyesület) és pénzalapot hozott létre. A torna oktatás bevezetése Medgyesen. Kedvező időjárás esetén a szász temető melletti diák kertben, hideg időszakban a gimnázium auditóriumában tartották az órákat.

1848. V. 29.

A Kolozsvárra összehívott erdélyi Országgyűlésen Medgyes széki szászok képviselői az utasítások ellenére Erdély és Magyarország uniójára szavaztak.

1848 nyara

Ernst Gideon Freiherr von Laudon skót származású tábornagy, akit a magyarok Gedeonnak ismernek 4000 katonájával Medgysen táborozik 

1848. VIII. 13.

St. L. Roth vezetésével megalakult az Erdélyi Német Ifjúsági Szövetség.

1849. I. 18.

Bevonul Medgyesre Bem tábornok főserege.

1849. II. 9.

A császáriak ellentámadása. Zsurmay Lipót őrnagy katonái visszafoglalják a várost.

1849. III. 2-3.

Medgyes mellett zajlott nagyekemezei győzelmes csata, a legendás Bem apó vezetésével. Részt vett a csatában Petőfi Sándor is, mint honvéd százados. Az ütközet hatására medgyesi szállásán jegyezte le  „Csatában” című költeményét.

1850

Medgyesen ekkor 5337 lakos élt.

1854

A római katolikus temetkezési egylet megalakulása.

1856

A tanulók létszámának emelkedése miatt a börtön lépcső melletti 1803-ban emelt épületben iskolát rendeznek be.

1857

1857-1894 között a medgyesi reformátusok lelkésze Péchy Árpád.

Medgyes lakóházainak száma: 1124

1858

Kiadják a 16. és 17. században íródott városkönyv másolatát. Medgyes sok érdekes gazdasági, társadalmi és politikai adatát találjuk meg benne.
Freiherr Joseph Bedeus von Scharberg: Mittheilungen über ein Medwischer Stadtbuch aus dem 16. und 17. Jahrhundert. in Archivn des Vereins für siebenbürgische Landeskunde 1858.  31-123.
 

1861

Magyar Kaszinó alapítása, alapszabályzata 1886-ból. 

A helyi románság létrehozza az ASTRA huszonkilencedik (művelődési egyesület) helyi fiókját.

1861. VIII. 7.

Az 1561. évi szinódus emlék ünnepélyén németországi minta alapján Medgyesen a szász vidékek  küldöttjei megalakították a Gustav Adolf evangélikus egyesület alapítványát. Célja a hiterősítés, gyermek segélyezés, iskoláztatás stb. 1861-1899 között német tannyelvű leány népiskolát működtet az evangélikus egyház. 1875-től megnevezése Leány felső népiskolává változott. 

1862

Medgyesen megalakult a magyar Kaszinó, a szász Zene Társulat (Musikverein), a Takarék és Biztosító Pénztár és a helyi evangélikus-lutheránus Nőszövetség. (Ortsfrauverein)

1863

Az utcai világítás bevezetése, a közkutak környékén, egyelőre petróleum lámpák segítségével.

1868

A városi tanács, az Új bástya helyén kialakult telket, felajánlotta a jövendő református templom számára. Itt 1869-ben a mai elődjeként egy kis templom épül. A Fürdő-utcai tulajdont a református eladták, az iskola és a tanítólak a Jég-utcába költözött.

1869

A már korábban létrejött Mezőgazdasági Kerületi  Egyesület kidolgozta működési szabályzatát. Megalakul a szász Olvasó Egyesület, a későbbi Német (Szász) Kaszinó. 

1871.11.01.

A Külső Farkas utcában az erdélyi szász közösség három osztályos Mezőgazdasági Tanintézet (Ackerbauschule) számára épületet emelt. 1871. november 1-én adták át rendeltetésének. Az első tanévben 14 tanulót oktattak. Az iskola tangazdasága kezdetben 43 kataszteri hold (1 hold= 1600 négyszögöl, 5755 m²  = 57,55 ár = 0,5755 ha), majd 70 holdra gyarapodott.
 Mezőgazdász, kertész és szőlész szakembereket képzett. Hasonló iskola működött még Besztercén és Földváron is. Az jó nevű iskola 1946-ban szűnt meg, volt épületeit, a jelenlegi Axente Sever Líceum birtokolja.

1872

A már fejlődni képtelen céhek megszűnnek, helyükbe az Ipartestületek léptek. A városban távírda állomás működik. Rangsorolása tiszti állomás. Személyzete 1 távírdatiszt és 1 kézbesítő. 

1872. V. 6.

A Magyar Keleti Vasút  (Nagyvárad- Kolozsvár – Tövis – Brassó) 1872. május 6-án elérte Medgyest (Budapest-Medgyes 564 km) , 1872. okt. 11-én átadják a forgalomnak a Kiskapus-Nagyszeben szárnyvonalat is (45 km). A próbaüzemelést 1872. okt. 14-én kezdik meg, az ünnepélyes avató okt. 20-án volt, mikor is Nagyszebenből Medgyesre kiránduló vonatot indítottak. A „Hermannstädter Zeitung” 1872. okt. 21-i számában a következő híradás jelenik meg az eseményről: „A mozdony, amely majd a 31 II-III. osztályú vagont vontatja, virággal volt feldíszítve. Az első vagonban óriási sörkészlet állt az utazók rendelkezésére. Ezután következett az a vagon, melyben a „Mott” zenekar foglalt helyet, majd az, amelyikben a szebeni városi énekkar utazott. A zenekar és a kórus az indulás előtt szórakoztatta az egybegyűlteket. Ezután következett a végtelennek tetsző kocsisor 860 jókedvű, derűs utassal. Percnyi pontosan, ahogy ezt egy vonattól ellehet várni, a kiránduló vonat az állomás órájának nyolcadik ütésekor elindult Medgyes felé.”

1873

Medgyesszék és Medgyes város polgármestere  Karl Auner. A városi német önálló Ipariskola megnyitása. Ezen év nagy vívmánya: Erdélyben bevezették a telekkönyv rendszerét, Medgyesen telekkönyvi hivatalt nyitnak. A medgyesi királyi törvényszék elnöke Binder Lajos. Járásbíró: Gräser Frigyes. Postamester Heinrich János, távírdavezető és vasútállomás főnök Schröder Henrik.  

1875

Medgyes polgármestere: Karl Auner. 1875-ig Medgyesen királyi törvényszék (az ügyészség Segesváron székelt) és járásbíróság működött. Megalakul a zsidó hitközség. 

1876

A XII. törvénycikk értelmében megszűnnek a székely és szász székek, helyükbe megyéket alakítanak ki. Medgyes és Segesvárszéket Nagy-Küküllő vármegyébe sorolták be. Medgyes járási székhely lett. A város elvesztette törvényhozási jogát, megmaradt rendezett tanácsú szabad király városnak.

1878

Megalakul az önkéntes tűzoltó egyesület. A céhek megszűntével iparos társaságok alakultak (cipész, szabó, tímár, csizmadia) ezek működése szabályzatok alapján történt.

1879

A város polgármestere: Wilhelm Greskovitz. A vasútállomás főnöke: Ferdinand Holbein, vasúti hivatalnok Mihály Károly. Tornacsarnok építése.  Része a német gimnáziumnak.

1880

A várost lakók száma 6489. Az evangélikus gimnáziumban három osztályos tanítóképző szeminárium kezdi meg működését. Tevékenysége az 1893/94-es tanévvel megszűnik, szerepét az akkor alakuló nagyszebeni szeminárium veszi át. Az evangélikus templom tornyára a XVIII. századból származó időmérő helyett, új órát szereltek fel. 

1881. VI. 29.

1881-ben megalakul a helyi korcsolyaegylet, a Vöröskereszt Egylet helyi fiókszervezete. 

Három alkalmazottal megalakul a Samuel Karres féle bőrcserző műhely. 1887-ben 10, 1914-ben alkalmazottja volt, a vállalat növekedése eredményeként 1933-ban a cég nevét Samuel Karres bőrgyár R.T. változtatták. 1943 a Karres gyáraknak  1000 dolgozója volt. A tulajdonos 2400 családtagot szociális támogatásban részesített.  1947-ben az államosítás előtt talált új gazdára. 1948 után a gyár neve előbb Record, majd Május 8. Napjainkban Medimpact Rt.. néven kb. 250 dolgozója van.

1882

A szővő, posztó- és harisnyakészítő mesterek alakítottak gazdasági társulást.

1883

Ifjúsági Egyesület alakul. 1890-től működése nem ismert. 

1884

Medgyes országgyűlési képviselője: Karl (Károly) Graffius. A város polgármestere: Wilhelm Greskovitz. Rendőrkapitány: Sachsenheimi Soterius Albert.  A vasútállomás főnöke: Holbeinsbergi Holbein Nándor. Távírda vezető: Weiszer József kezelő. A medgyesi Ipartestület, Iparos Egylet (Gewerbeverein) létesítése. 1900-ban átszervezték. Székháza a mai Păltiniş vendéglő volt.

1885

Megalakul a református egyházközség "Medgyesi Körlelkészség" néven. Megkezdték a református templom építését.  A magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium 17.284/1885 számú rendelete értelmében a német tannyelvű iskolákban kötelező módon bevezették a magyar nyelv oktatását. 

1885.XII. 27. 

Dr. Kein Adolf vezetésével néhány lelkes magyar polgár megalakította a medgyesi Magyar Kaszinót és elfogadta annak, 4 paragrafusból álló alapszabályzatát. Az eredeti alapszabályzatot a m. kir. belügyminisztérium 1886. február hó 26-án hagyta jóvá. "A medgyesi Magyar Kaszinó véglegesen megalakultnak tekinttetik, mihelyt alapszabályai a Kir. Kormány látamozásával ellátatnak" Az eredeti alakuló jegyzőkönyvet Dr. Kein  Adolf mint elnök és Jenne Ede mint jegyző írták alá. A Kaszinó fémből készült bélyegzőjén 1885. évszám volt bevésve. 

1885/1886

Tanévben létrejön a cekesi Tiszti Kaszinó mellett a medgyesi magyar tannyelvű Állami Népiskola, az első évben a tanulók száma 67.

1886

Országgyűlési képviselő: Karl (Károly) Graffius. A város polgármestere ismét: Wilhelm Greskovitz. A vasútállomás főnöke: Ferdinand Holbein von Holbeinsberg. A medgyesi Magyar Kaszínó működési szabályzatának véglegesítése. Megalakul a medgyesi és környékbeli Román Nőegylet..

1887

A város polgármestere 1887-1889 között újból: Wilhelm Greskovitz. A Bólya-Berethelmi járás (székhelye Medgyes) főszolgabírója: Alsó-Lendvai Sándor. A város rendőrkapitánya: Adalbert Soterius von Sachsenheim. A vasútállomás főnöke: Spitzhitel Zsigmond. Postamester: Krätner Tivadar, távírdavezető: Weiszer József. A város orvosa: dr. Fabini János, sebész-orvosa: Dengel István. Az evangélikus német gimnázium igazgatója: Schuller G. F. A Nagy-Küküllő menti szőlősöket, így a medgyesieket is megtámadta a filoxéra. Telepítések sora megy tönkre. Új szőlőfajták meghonosítására volt szükség. Csemetekertek létesültek.

 
1887-1889

Csíszér Imre Elek (Csíkcsobotfalva, Csík szék, 1856. nov. 6.-Brassó, 1942. ápr. 27.) OFM ferences rendi szerzetes tanítóként tevékenykedik.

1888

I. Szent István magyar királyról elnevezett Szent Ferenc-rend  itteni rendházának f főnöke P. Both Názár. A rendházat P. Both Názár 1888-1897 között vezeti. Felépült az új református templom. A Stürzer féle posztógyár alapítása.

1889

Felépül a református papilak. A MÁV medgyesi vasútállomásának főnöke Spitzhitel Siegmund, szolgálattevője Cech Károly. Megalakul a helyi Vadásztársaság.

1889.IX.

Átadadták az evangélikus elemi iskola új emeletes épületét, a régi gimnáziumi épületből ide helyezték az alsó osztályokat, a könyvtárat, a rajztermet és 4 osztálytermet.. A volt 2. számú épület 1993 óta a Hermann Oberth német tannyelvű iskolának ad helyet.

1890

A város polgármestere 1890-1894 között: Krauss Miksa, 1890-1893 között rendőrkapitánya: Türkl Nándor. Postamester: Kräutner Tivadar. Megkezdi tevékenységét a Tornaegylet. Egy régebben a szabó és aranyműves iparosok által létrehozott temetkezési egylet megújította működési szabályzatát.

Medgyesi egyletek 1890-ben: E. M. K. E. fiókköre. Magyar casinó. Magyar polgári olvasókör. Járási gazdasági egyesület. Olvasó- és társas-egyesület. Zene-egylet. Lövölde-egylet. Korcsolyázó-egylet. Vadász-egyesület. Magyar szt.-korona országai vöröskereszt-egyletének fiókja. Önkéntes tűzoltói egyesület. Evang. Gustav Adolf-egyesület. ág. evang. nőegylet. rom. kath. nőfelsegélyző egyesület. Román nőegylet. Rom. kat. kórházi egyesület. Iparegyesület. Weinbau Genossenschaft  für Weinbau und Handel (Bortermelési és borkereskedelmi szövetkezet). Aranyművesek temetkezési egylete. Szabók temetkezési társulata. Betegfelsegélő és temetkezési egyesület (iparsegéd-kórház).

Elhangzott az első unitárius prédikáció a református templomban Gvidó Béla szőkefalvi lelkész által.
 

1890-től 

A medgyesi szomszédságok kezelésében történik az utcák megvilágítása. 

1890-1911

A MÁV medgyesi vasútállomásának főnöke árkosi Mihály Károly, szolgálattevője Szabó Sámuel. 

1891

Medgyes (Mediasch), rendezett tanácsú város szabad királyi város címével Nagy-Küküllő vármegyében, (1891) 1275 házzal és 6766 lak. (közte 982 magyar, 3508 német és 2041 román, hitfelekezet szerint 699 róm. kat., 1338 gör. kat., 945 gör. kel, 3260 ág. evang., 227 ref. helv. és 241 zsidó), kik élénk kereskedést és ipart űznek. Medgyes a bólya-berethalmi járás szolgabírói hivatalának, járásbíróságnak és adóhivatalnak, királyi közjegyzőségnek székhelye; van ágostai evang. főgimnáziuma és tanítóképzőintézete, az erdélyi szász egyetem által fenntartott földmíves iskolája, továbbá iparostanonciskolája; könyvnyomdája, számos közhasznu és jótékony egyesülete; vasúti állomása, posta-, távbeszélő- és távíróhivatala és postatakarékpénztára. Medgyes az erdélyi szőlőtenyésztés egyik központja, mely igen jelentékeny borkereskedést űz; itt székel az Erdély-részi szőlősgazdák kereskedelmi szövetkezete. 

1892

Az iparos mesterek és segédek egyesülete 1899-ig állott fenn. A szász gimnáziumban a tanári fizetés 800 forint volt, az iskola rektora 200 forinttal kapott többet. Ő 10 hold termőföld használatára is jogosult volt. 

1893

Az első telefon készülék bekapcsolása. 1893. május 6-án megjelenik a Mediascher Wochenblatt 1. száma. Heti melléklete az Unterhaltungsblatt. A lap Mediascher Wochenblatt címen 1918 végén szűnt meg. A medgyesi izraelita nőszövetség (Zsidó Asszonyok Egyesülete) megalakulása. 

1893-1894

Az izraelita hitközség új zsinagógájának felépítése. 1894-ben a vasútállomás évi forgalma 90.000 utas volt. 

1894

1894-1902 között  a medgyesi reformátusok lelkésze Kováts Árpád.

Medgyes unitárius hívek a szőkefalvi leányegyház községéhez tartoznak 1910-ig. Kerékpáros Egyesület alakul.

1894-1895

Felépült Cekesen, a Tiszti Kaszinó épülete mellett a Állami Magyar Népiskola. Ma a román tannyelvű Eminescu Általános Iskola épülete. Átadása 1895. szeptemberében. 1895-ben a a szászok Mezőgazdasági Iskolája (Ackerbauschule) 46.000 Korona költséggel diákotthonnal (internátus) bővült.

1895

A Cekesen lévő kapu lebontása (A tiszti kaszinó mellett).
Josef Theil szalámi gyárat alapított. Ma Salconserv néven működik.  Hasonló jellegű vállalkozásai a kornak: a Guggenberger és Tsa. szalámigyár,  „Erste mediascher Salami-Fettwaren Fabrik mit Dampfbetrieb und Schweine-Mastung, Guggenberger et comp. Mediasch in Siebenbürgen”, M. Fleischer és Tsa. szalámigyár, Binder és Zikeli szalámigyára, végül Fritz Siegmund hentesműhelye, ő 1911-ben egy bp-i kiállításon oklevelet és ezüst érmet kapott. A városi orvos Schuster Mihály, a város sebésze Dengel István. 

1895. okt. 1.

Az egyházi anyakönyvek vezetése mellett a XXXIII/1894-es törvény alapján Magyarországon bevezették a polgári anykönyvezést, megalakulnak az állami anyakönyvi hivatalok is. Medgyesen anyakönyvi hivatal létesül. 

1895-1899

A város polgármestere Theil Frigyes, rendőrkapitánya Dengel Frigyes, a MÁV vasútállomás főnöke árkosi Mihály Károly, a posta vezetője Kräutner Tivadar.

1896

A magyar polgári dalkör (Magyar Dalárda) megalakulása. A városi tisztviselők nyugdíj alapjának létrehozása. Erzsébetvárosban felépül az Igazságügyi Palota és a fegyintézet. 1876 óta az itteni királyi törvényszék látta el jogorvoslattal Nagy- és Kis-Küküllő vármegye lakóit. Nyolc járásbíróság tartozott ide: Dicsőszentmárton, Erzsébetváros, Hosszúaszó, Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Segesvár és Szentágota. Fellebbvitel esetén a Marosvásárhelyi királyi itélőtábla döntött. 

1897

Molnár Aladár tanító bátor kezdeményezésére létrejött a Magyar Polgári Dalkör. Létrejön a Szász Kereskedő Ifjak Egyesülete. 

1897-1899

A járásbíróság vezetője: dr. Hegyesy Győző. A városi orvos dr. Sigmund Henrik, a városi sebész Dengel István. 

1898

P. Lenes Imre az I. Szent István magyar királyról elnevezett Szent Ferenc-rend  itteni rendházának főnöke. Iparosok betegsegélyzője.

1899

Az E.M.K.E. medgyesi fiókkörének elnöke dr. Kein Adolf. 

1899-1900

Csíszér Imre Elek OFM az I. Szent István magyar királyról elnevezett Szent Ferenc-rend  itteni rendházának főnöke.

1899.03.19.

A medgyesi német tannyelvű leány és fiú népiskolák egyesítése.

1900

Medgyesnek 7954 lakója volt. 1900-ban férfi 3949, nő 4005, magyarul tudott 4165, nem tudott magyarul 3789 (a 7954-ből). rom. kat. 1017, ev. református 578, evangélikus 3402, görög kat. 1458, görög keleti 1093, izraelita 356, írni és olvasni tudott 5068, írástudatlan  2886 . Kőháza volt 1107, egyéb anyagból készült 241.  A város 7771 kataszteri hold területtel rendelkezett (1 kh = 0,575464 hektár). Ebben az évben német tannyelvű asztalos szakiskola létesült.  Medgyesen Ipartestület létesült. A szász evangélikus gimnáziumnak ebben az évben 166 beiratkozott tanulója volt, őket 15 tanár oktatta. 

1900

Mihály Károly nyugalmazott MÁV főellenőr a Dalkör elnöke, az alapszabályzat módosítását javasolja. Meglakítják az Antialkoholisták Egyletét. 

1901-1903

P. Kóry Ottó az I. Szent István magyar királyról elnevezett Szent Ferenc-rend  itteni rendházának főnöke. P. Kóry 1904-1911 között a rendtartomány főnöke.

1902-1932

között a medgyesi reformátusok lelkésze Csiki József

1902-1911

Megjelenik a Volksgesundheit-Népegészség  kétnyelvű havilap.
Volksgesundheit. Gemeinverständliche Monatsschrift für deutsch-ungarische Kulturpolitik. (Medgyes.) Szerkesztette Siegmund Henrik. Nyomda Reissenberger G. A. Megjelent havonta. Évi ára 4 Korona 80 fillér. 1911-ben megszünt.

1902.III.12.

32 ágyas városi kórház épült. Alkoholellenes Szövetséget létesítettek. 

1903

A kolozsvári Magyar Polgár című lap (1903/50. szám, 5.)  a hírek rovatban közli, hogy: „Bolyai János hegedűje, mely nemcsak mint ereklye, hanem hangszer is elsőrendű a maga nemében” Jelenleg (1903) Medgyesen Klein Ottónak tulajdonában van. A híres hegedű úgy került új tulajdonosához, hogy Bolyai Gáspár ügyvédi honorárium fejében adta dr. Kein Adolf ügyvédnek, majd azt fia, Ottó örökölte. .

1903-1907

A magyar 1. huszárezred II. osztálya állomásozik Medgyesen. Öltözetük kék-sárga, a csákó sötétkék.

1903-1911

Medgyesen van a ferencesek rendtartományának központja. 

1905

1905. december 24-én Medgyesi Újság címmel magyar hetilap jelenik meg. az 1905-ös évfolyam 1. száma száma nem lelhető fel. 1906-ban az újság főszerkesztője Ny(újtódi). Csiky József ref. lelkész, felelős szerkesztője Bibarcfalvi Mihály Bertalan.

1905. augusztus 300.000 Korona befektetéssel elkészült a város gázgyártó üzeme. Ebben az évben adták át rendeltetésének a városi vágóhídat is. 1905. december 4. a gázüzem felavatása és a gázvilágítás próbája.

1905-1906

P. Szabó Sebestyén az I. Szent István magyar királyról elnevezett Szent Ferenc-rend  itteni rendházának főnöke.

1906

A ferencrendiek filozófia szemináriuma. A rend egy időben Medgyesen teológiai szemináriumot is működtet. A rendbeliek a kolostort és a templomot alaposan renoválják.

1906.VII. 21.

Meagalakul a az Erdélyi Kárpátegyesület (SKV Siebenbürgischer Karpatenverein) medgyesi szervezete.

1907

Tervezik a város vízművének megépítését. Elkészült a Járás Bíróság új épülete a vasút mellett, a beköltözés augusztus 26-án kezdődött. Az épületet tervezte Simon Norbert (1871-1939)  a Nagy-Küküllő vármegyei államépítészeti hivata (Segesvár) mérnöke. Az ő tervezésében épül fel Segesváron a megyei kórház is. 
Itt jelenik meg a Mitteilungen des siebenbürgischehen Aerztevereins (Az erdélyi orvos egyesület közleményei)  Siegmund H. szerkesztésében Nyom. Reissenberger G. A. nyomdájában. 1911-ben IV. évfolyamánál tartott. Megjelent havonta. 12 szám ára 3 korona volt. A magyarországi cipőipari munkások és munkásnők szakszervezetének Medgyesen is alakul társszervezete.

1907-1911

P. Kory Ottó az I. Szent István magyar királyról elnevezett Szent Ferenc-rend  itteni rendházának főnöke.

1908

A már meglévő kórház átalakítása, 400.000 Korona költséggel160 ágyas egészségügyi intézményé bővítik. Ekkor a kórház orvosi lakásokkal és felvételi épülettel bővült. 
A római katolikus egyház két osztályos népiskolát működtet. Az oktatási feladatokat a ferencrendi szerzetesek látták el. Az intézmény 1908-ban a kolostor szomszédságában új iskola épületbe költözik. A Farkas utcai kaputorony melletti Fa piacon a huszár laktanya megszűnik, a tágas épületbe a szász gimnázium diák otthona költözik, otthona lett 86 diáknak. itt kap helyet 1910-től a konviktus is.  Ekkor épül a görög katolikus felekezeti iskola is.
1908. nov. 28 a kissármási földgáz felfedezésének napja Papp Károly geológus  által, az erdélyi Mezőségen eredetileg káliumsó után kutattak.
A Muzsna-pataka Megyes főterén folyt át, elágazva a St. L. Roth és a Petőfi utcák felé. A városi tanács 1908. febr. 13-án elhatározta ennek befedését, írta a Medgyesi Újság 1908. márc. 29-én. A medgyesi kereskedők javaslatát a Fogaras-Nagysink-Szentágota-Medgyes-Dicsőszentmárton-Marosludas vasútvonal megépítésére a szakminisztérium visszautasította. A Traube terem (ma Május 1 terem) megnagyobbítását kezdeményezték, a  befogadóképességét 400-ról 700 személyre szándékoznak növelni. Német tannyelvű kereskedelmi tanfolyamot indítanak. A helyi evangélikus egyház presbitériuma 1908. szeptember 6-án határozatot hozott a szász evangélikus gimnázium új épületének megépítése ügyében. 

A medgyesi református templom számára Simon László orgonakészítő orgonát épít. Megalakul a Talajvédelmi Egyesület helyi szervezete.

A Magyar Polgári Dalkör elnevezése megváltozott, felvette az általánosabb fogalmat jelentő Magyar Polgári Kör nevet, elnöke ekkor Csiki József református lelkész.

1909

Megalakul a medgyesi unitárius egyházközség, beszolgáló a szőkefalvi lelkész.

1909. IV. 12.

A medgyesi róm. kat. elemi iskola új épületének felszentelése. Az iskola a ferencrendi kolostor telkén épült.

1909-1912

 Megkezdődik Heidendorf és Andrae telkén, Fritz Balthes építészmérnök tervei alapján az Evangélikus Gimnázium építése 534.023 korona magyar állami támogatással. Az épület két emeletes és két szárnyú. A lépcsők dévai trachit felhasználásával készültek.  A villanyvilágítást a budapesti Siemens&Halske cég szerelte, a laboratóriumokat a chemnitzi Max Kohl cég rendezte be, az osztályok tábláit a bécsi Johannes Miller cég szállította, az épület belső díszítését szolgáló szobrokat a kölni August Gerber készítette. Az iskola dísztermének freskóit Hans Hermann tanár festette, témái a Munka, az Öröm és az Építkezés. Az ablakokat színes üvegfestményekkel látták el. A díszterem freskóit 2003. augusztusában tették ismét láthatóvá.

1910
 

1910. X. 5.

1910. XII.. 19.

Az országos népszámlálás adatai szerint Medgyesen 8647 fő lakott, ebből 4464 nő, 4183 férfi volt. A medgyesi postahivatal 1910-ben 616.200 szimpla levelet és 20.936 ajánlott küldeményt továbbított. Az elküldött táviratok száma: 9060. Megalakul a Kereskedőtestület, a Város szépítési Bizottság és a szász Erdélyi Kárpát Egyesület (SKV) helyi fiókja. Megalakul a Kereskedők Grémiuma és a Város Szépítő Egylet. 

Gyógyszertárak 1910-ben:  Folbert Hermann vezette Fekete  Sas, alapítva 1752-ben - Oberth József vezette  Magyar korona,  alapítva 1811. - Schuster Gusztáv patikája alapítva 1783.

A medgyesi 4-es huszárok elhagyják medgyesi állomáshelyüket és Szászsebesre az új laktanyába telepednek át. 

Megalakul a medgyesi első magyar temetkezési egylet, 95 alapító taggal (Medgyes minden nemzetisége képviselve) elnöke Kocziány Lajos, alelnöke Kohl József, titkára Zakariás Sándor. Kivonat az alapszabályzatból, eredeti fogalmazásban: ”Az egylet tagja lehet minden Medgyesen lakó helybeli, önrendelkezési joggal bíró, feddhetetlen jellemű polgár, polgárnő, vallás és nemzetiség különbség nélkül, és ha más hasonló egyletnek nem tagja.”

1910-1911

58.000 Korona költséggel felépítették a szász Mezőgazdasági Iskola (Ackerbauschule) új épületét. 

1911

Átadják a görög keleti - ortodox felekezeti iskola új épületét.  1911-ben a vasútállomás évi forgalma 290.000 utas volt. A medgyesi MÁV vasútállomáson 8049 vasútiszerelvény haladt át. A vontatott vagonok száma 5608 volt. A magyarországi rokkant dolgozók és nyugdíjasok medgyesi egyesületének megalakulása. 

1911-1912

Tanévben az állami tanonciskolát az Állami Magyar Népiskolához kapcsolják. Ebben a tanévben a Népiskola tanulóinak száma 408 (206 fiú és 202 leány), az Ismétlő Iskolába 166 tanulót oktattak (59 fiú és 107 leányt), a tanonciskolát 108-an látogatták. A felekezeti iskolák helyzete: római katolikus iskola 96, a görög katolikus 52, a görög keleti - ortodox 75 tanulóval. Az 1908-ban indult kereskedelmi tanfolyam 1911-1912-ben Kereskedelmi tanonc képző iskolává alakul. Az intézményt a város tartotta fenn, a Szász Egyetem (Univerzitás) évente 2000 Koronával támogatta. 

1912

A zsinagóga mellett megépül a rabbi lakása is. Megépül a város csatorna rendszere

1912.X.30.

 Friedrich Teutsch evangélikus püspök jelenlétében felavatják a szász evangélikus gimnázium új épületét.  Az épület a város jelképeinek egyike lett.

1911

A medgyesi telefon központ előfizetőinek névsora és hívószáma.
  37  Ajutorul Bank
  31  Albina Takarék és Hitelintézet
  12  Általános Takarékpénztár RT. (Algemeine Sparkasse A.G.)
  32  Ambrosi, Michael
  23  Baráthely – Pretai  községháza
  43  Benedek, Dr. Julius, ügyvéd
  14  Binder, Friedrich, fűszer és gyarmatáru kereskedő
  46  Binder, Dr. Wilhelm, ügyvéd
  27  Caspari, Friedrich, tisztviselő
  28  Caspari, Friedrich, szőlő ültetvény és csemetekert tulajdonos
  24  Connert, Heinrich, vasárú kereskedő
  17  Connert, Dr. Stefan, orvos
    6  Citron, Philipp, áruház tulajdonos
  42  Csallner, Dr. Otto, orvos
  13  Csendőr parancsnokság
  11  Czell, Friedrich és Fia
  45  Deutsch, E. Erben, faáru kereskedő
  30  Eckardt, Dr. Michael, orvos
  21  Eibesdorf – Szászivánfalva községi hivatal
    8  Fleischer M. & Co. szalámi gyáros
  47  Fleischmann, Miksa állami állatorvos
  22  Folbert, Dr. Otto, orvos
  19  Fő székbírói hivatal
  44  Fuchs, Daniel, rövidárus
    7  Grünfeld D. és Fia
  36  Haltrich és Társa, téglagyáros
  26  Heilper, Dr. Ludwig, ügyvéd
  18  Ipsen, Dr. Friedrich, ügyvéd
  48  Járásbíróság
  35  Karres, Josef, bőráru kereskedő
  15  Karres, Samuel és Fiai, bőrgyáros
  41  Laurentzi, M. J., rövidáru kereskedés
  29  Magyar királyi erdészeti hivatal
  16  Mandel, Leopold, kereskedelmi ügynök
    5   Takarék és biztosítási egyesület RT. (Spar- und Vorschuß-Verein  Mediasch A. G.)
  25  Medgyesi Takarék és Hitel Társulás (Spar- und Kreditgenossenschaft in Mediasch)
    2  Mendel, Lázár, Sámuel szeszgyáros
    1  Nagyekemező – Probstdorf  községháza
  40  Oberth, Friedrich, vasáru kereskedő
  38  Oberth, Wilhelm, vasáru kereskedő
  33  Reisenberger, G. A. könykereskedés
  50  Salmen, Karl, asztalos műhely
  39  Sandstein téglagyár
  34  Schmidt , Dr. Josef & Brekner, Dr. Fritz, ügyvédi iroda
  20  Schuster, Samuel és Fia malom tulajdonos
  49  Vágóhíd
   4  Városi gázüzemek
   9  Városi Kórház
   3  Városi magisztrátus (Városháza)
 51  Theil, Eduard, földbirtokos (lakás)
 52  Theil, Eduard, földbirtokos (a birtokon)
 10  Wilk, Dr. Samuel, főorvos
 
Kürtjelzések tűzvész esetén
Tűzeset a városban: egy hosszú három rövid kürtjel (ismételve)
Tűzeset vidéken: szaggatott kürtjel
Vihar jelzése a templom toronyból: harang ütések rövid időközökben
A ködjelző kürt a Farkas utcai toronyban szólt.
 
Tűz esetén riadó helyek:
1,  Torna iskola vagy a tűzoltó szertár a Kaszárnya téren
2,  Johann Buresch, fűszerkereskedés, Nagypiac tér 22.
3,  Friedrich Binder, fűszerkereskedés, Kórház utca 15, tel. 14.
4,  Városháza (Rendőrség) Nagypiac tér, tel. 3.
5,  Reissenberger G. A. könyvkereskedés, Nagypiactér 28. tel. 33.

Továbbra is megjelenik a Mediascher Wochenblatt. (Medgyesi Hatilap) Szerkesztő Schuster Gusztáv. Tulajdonos és nyomda Reissenberger G. A. XVIII. évf. Megjelent szombaton. Évi ára 7K 20 f., postán 8 K 50 f.; A Medgyesi Újság VI. évfolyama Reissenberger G. A. nyomdájában készül Megjelent hetente. Negyedévi ára 1 K 50 f., száma 14fillér.
A Görög keleti ortodox iskola építése.

1911 Medgyes szabad királyi város polgármestere: Friedrich Theil, főjegyzője Johann Sturm, városi főmérnök Josef Fabini, rendőrkapitány Friedrich Dengel.
1911 Magyar Államvasutak (MÁV) állomása. Állomásfőnök Tusa János, forgalom irányító tiszt Erős Miska, Gyenge János, Simon Victor
 

1912

A Farkas utcai kaputorony mind két oldalához kapcsolódó falrészeket lebontották. Ezzel megkönnyítették a be- és kimenő forgalmat. Mind a mai napig áll még 1845 m a várost hajdan körülölelő falból, két város kapu, egy kis kapu és hét torony és bástya adja meg középkori hangulatát.  Ambrosi és Czell  borüzemet alapít a vasútállomás mellett.

1912-1914

P. Sándor Vitális az I. Szent István magyar királyról elnevezett Szent Ferenc-rend  itteni rendházának főnöke.

1912-1915

Boros Fortunát Domokos, OFM (Zetelaka, Udvarhely vm., 1895. jún. 3.-Capul Midia börtöne, 1953. márc. 16.) itt fejezi be a középiskolát és filozófiai tanulmányait.

1913-1918

A medgyesi MÁV vasútállomás főnöke Tusa János főellenőr. 1916-1918 években Medgyesen vasúti osztálymérnökség működik, osztályvezető mérnök Pál Elemér volt. 

1914

Medgyesen tevékenykedtek: Csíki József  ref. lelkész, Jenne Ede állami iskolai igazgató, Molnár Aladár állami iskolai tanító, Vánki Viola  tanítónő, Kocziány Lajos járásbíró, Sinkó Géza királyi járásbíró, Lokody Géza táblabíró, Bibarcfalvi Mihály Bertalan  kir. járási könyvelő, a Medgyesi Újság szerkesztője, Salati József állami telekkönyv vezető, Zajzon Lajos királyi adóhivatali tiszt, Tusa János MÁV állomásfőnök, Árkosi Mihály Károly MÁV főfelügyelő (emlékét a ref. templomban faliszőnyeg őrzi.)

1914

Megalakul Citron és társa bőrgyára.

1914. VII. 5.

Medgyesen született dr. Kátó László magyar származású kanadai orvos, leprakutató, szakíró. Édesapja, Kátó Dénes  a medgyesi állami elemi iskola tanítója volt a Cekesen.

1915-1917

P. Gaál Balázs az I. Szent István magyar királyról elnevezett Szent Ferenc-rend  itteni rendházának főnöke.

1917

A báznai földgázat vezetéken Medgyesre és Dicsőszentmártonba is bevezetik. Az 5,5 km vezetékkel megérkezett a gáz, amelyet  előbb az utcák és lakások világítására használják. A régebbi épületekben ma is fellelhetők a mennyezeti vezetékek. Később hasznosítják ipari célra. Az említett távvezetékek Reminiczky Károly (1888. Bp. - 1983. Bp.) főmérnök irányításával készültek el.

1918

A Medgyesi Újság XIV. évfolyama 1918. január 1-től Medgyes és Vidéke címre változott. Főszerkesztője P. Bíró Benedek.

P. Kovács Athanáz az I. Szent István magyar királyról elnevezett Szent Ferenc-rend  itteni rendházának főnöke.

1918-ban az újonnan kialakított földgáz vezetékre 350 fogyasztó csatlakozott - 336 háztartás, 16 ipari fogyasztó. Összfogyasztás 1900 m³/óra.

H. Rosenauer&Comp. csavar és szegecs gyár alapítása. 1920-ban  a gyár mezőgazdasági gépek gyártásával foglalkozott. Rövidesen profilt váltott: csavarokat, csavar anyákat, szegecseket, alátéteket, vasútisín csavarokat, vaskapcsokat, rugókat gyártott.   1948 jún. 11-én a gyárat államosították, új nevet kapott, Drum nou lett. 1964-ben nevét Medgyesi csavargyárra változtatták.  1979-ben  Intreprinderea Mecanică Mediaş (Medgyesi Mechanikai Vállalat)1991-ben Felam RT.-ként  működik. Napjainkban ismét Csavargyárként emlegették.

1918. VI. 25.

Megalakult az Első Magyar Földgázüzemű Űveggyár RT. Erste Ungarische Glasfabrik mit Erdgasbetrieb AG. főtelepe Medgyesen. Cégvezetők: Bartos Zsigmond, Blau Gyula, Kolener Árpád. Kolener Zsigmond, dr. Vopelius Miksa. Alaptőkéje 1,000.000 korona. 1920 utáni neve Geamuri Mediaș.

1918.XI. 

Az első világháborúban 800 medgyesi polgár vett részt, Közülük 93-an soha nem tértek haza.

1918. XII. 16.

A román hadsereg egységei bevonulnak Medgyesre.

1919. I. 8.

Medgyesen a szászok nagygyűlést tartottak, amelyen a Romániához való önkéntes csatlakozásukat mondták ki. A gyűlés színhelye az evangélikus templom és a  gimnázium díszterme. A csatlakozási mozgalom élén Rudolf Brandsch állt, aki később a román parlament képviselő lett.. A Segesváron 1919. november 6-án megtartott  „Sachsentag”-on a szászok 18 pontban foglalták össze kívánalmaikat, amelyeket az új állam keretein belül érvényesíteni szándékoztak. Ezek között szerepelt a német nyelv teljes jogú használata a közélet minden szintjén, anyanyelvű oktatás minden fokon, a német nyelvű közigazgatás és igazságszolgáltatás, a német hadkötelesek számára német szolgálati nyelv használata a román hadseregben, valamint teljes, a lakosság nemzetiségi arányait tükröző városi, megyei és országgyűlési képviseletek kialakítása.
A Mediascher Wochenblatt címét Mediascher Zeitung-ra változtatta. A hetente kétszer megjelenő lap 1944-ben szünt meg.
Az első gázüzemű síküveg gyár alapítása (napjainkban Geromed RT.) A cég székhelye Budapesten volt, vezérigazgatója Koléner Sándor.
1919-ben, az új körülmények között római katolikus polgári vegyes iskolát alapítanak, a hatalom 1923-ban beszüntette.

1920

A városra vonatkozó adatok román nyelven, magyar fordításban. Forrás SOCEC Romania directory from the early 1920s.

Városi rangú község Nagy-Küküllő megyében, Medgyes járás székhelye. Ipari központ, 10.124 laóval (1920-as népszámlálás). Intézményei: városháza, rendőrség és siguranţa (titkos rendőrség) járás bíróság és körzeti erdészeti hivatal. Iskolák: 1 evangélikus líceum, 1 alsófokú magán mezőgazdasági iskola, 1 állami elemi iskola, 4 felekezeti (rom. katolikus, evangélikus, református, izraelita) elemi iskola. 1 repülőműszaki iskola. 

Bádogosok: Hamrich Fritz, Nyári Franz.

Bankok: Albina Nagyszeben, medgyesi fiók igazgató Sândean Dumitru, Francia-Román Bank Bukarest, medgyesi ügynökség vezetője Fabini Johann, Medgyesi Bank (Mediascher Bank) elnöke dr. Oberth Karl, Betéti és Hitel Bank (Spar und Kreditbank) elnöke Gölner Karl, Horwath L. Bank Nagyszeben, Általános Betéti Bank elnöke Bartha Gergely, megbízott gondnok Grünfeld D. 

Bor nagykereskedés: Czell Friedrich fiai.

Bőripar: Cytron et Comp., Karres Samuel és fiai

Csavargyár: Rosenauer & Co

Fafeldolgozás: Ligna a Rosenauer & Co tulajdona, Rieth Michael, Salmen Karl, Schmidt Daniel. 

Fémipar: Rosenauer & Co.

Filmszínház: Városi Mozi.

Földbirtokosok: Binder Friedrich, dr. Binder örökösei, Caspari Friedrich, Connert testvérek, Eckhard Johann, Fodor Vasile, Şerban Ioan, Frîncu Şerban Ilie, Fronius & Theiss, Hermann Gustav, Moldovan Petru Samoil, Oberth Reinhold, Puflea Mihail, Roth Karl, Fodor Frăţilă Stan, Tănase Mihail, Theil Eduard.

Gyógyszertárak: Sas (Adler) tulajdonos Folbert Hermann, Isten Szeme (Gottes Auge) tulajdonos Gräser Friedrich, Minerva tulajdonos Lupu Romulus, Korona (Corona) tulajdonos  Oberth Josef.

Hírlap: Mediascher Zeitung

Húsipar, hentesárú: Auner Fritz & Co., Binder Thomas és fiai, Zikeli.

Korcsmák: Coman Petru, Daróczi Anna, Diamanstein Siegmund, Gubitza, Gusztáv, Gull Josefa, Hedrich Daniel, Heiser Gustav, Heiser Michael özvegye, Jilk Johanna, Kliegerspohr Albert, Lapka Henrich, Mantsch Karol, Schmiedt Josef, Schön Andreas, Senz Franz, Todea Nicolae, Welther Ernst.

Könyvüzletek: Reisenberger G.A., Wendler Franz.

Kötöttáru: Gerts & Dresler.

Nyomdák: Feder & Benzion.

Orvosok: Auner Wilhelm, Csalner Otto, Echardt Michael,  Folberth Otto, Frank Richard, Jekeli Adolf, Laam Albert, Siegmund Heinrich, Vlad Aurel, Wilk Karl, Wilk Samuel, 

Posztógyár: Stürtzer Wilhelm.

Síküveggyár: Első földgázzal működő üveggyár R.T. igazgató Kolléner Árpád, Vitrometán öblösüveg gyár alakulóban.

Szállodák: Vadász (Schützen) tulajdonos Draser Andreas, Fenyő (Tannen) tulajdonos Meisinger Josef, Traube Stein Karol.

Szőlészet, borászat: Caspari Friedrich, Connerth Wilhelm, Czell Friedrich és fiai, a brassói Czell Karl csoport tagja, Eckhardt Johann, Fodor Vasile, Fronius & Theiss, Theil Eduard. 

Téglagyár: Metan, Westen kerámia ipar. 

Ügyvédek: Binder Wilhelm, Folberth Friedrich, Gräser Felix, Haas Franz, Hedrich Hans, Heilper Emil, Heipel Ludwig, Ipsen Friedrich, Moldovan Ioan, Roman Dionisie, Schmidt Josef, Székely István, 

Városimérnökök: Fabini Josef, a város műszaki osztályának vezetője. Kuchinka Josef, Schmidt Michael. Erdészmérnök:  Stătescu Stelian az erdészeti hivatal vezetője. 

Vasöntöde: Rosenauer & Co.

Vendéglők: Kliengenspohr Fritz I. oszt. 

Zománcáru gyár: Westen.

1920

Medgyesen polgári vegyes iskola működik 79 tanulóval a ferences barátpapok vezetésével

“EMAG” az első öntöttvas árú gyár RT. kezdi meg működését.
1920 megalakul a Schembra cég, 1921-től öntöttvas kályhákat gyárt, 1936-ban Ideal Schembra Üzemként  folytatja tevékenységét. Gyermekkocsikat és kerékpárokat gyárt. 1948-ban államosították az Ideal nevet megtartotta.

1921

Westen kerámiaüzem, majd zománcedénygyár  (S.C. Emailul S.A.). A medgyesi Iparkamara három osztályos kereskedelmi tanonc iskolát létesített.

1921. VII. 16.

A síküveg gyár épületének felavatása. Az új igazgató Julius Bohus lett. A gyár dolgozóinak száma 100.

1922

. A Csáki testvérek Budapestről 1922-ben Medgyesre telepítették a Vitrometan RT. üveggyárat, amelyhez cseh- és morvaországi német munkásokat toboroztak. A gyár mellett munkáslakótelepet hoztak létre. Új ipari létesítmény az I.R.T.I. textilgyár (Industria romana de ţesături si imprimeuri), 1948 után Vasia Vasilescu nevét viseli (1892-1929 között élt kommunista újságíró). Ma S.C. Texromed RT.

1923

A Magyar Földgáz RT. vezérigazgatósága Budapestről  Medgyesre költözik. A magyar részvények rövidesen román tulajdonba kerülnek. Elkészült a templom mellett a református felekezeti iskola épülete.

1924

Létrejön a SIEBAG erdélyi RT. működési területe: földgáz alapú berendezések és távvezetékek építése. A medgyesi német tannyelvű leányiskola alapítása ( ma a 4. számú Ált. Iskola van a helyén, a tűzoltóság mellett)

1925

Megalakítják a Földgáz Országos Vállalatot (SONAMETAN, Societatea Națională de Gazmetan). Irodaháza a vasútállomás mellett épült fel, 1928-ban. Nemrég lebontották.
1925. szept. 23-án a gázipari központ székháza felépítésére a Fabini & Klingsphor medgyesi cég kapott felhatalmazást. Ezévben  adták át a cég első földgáz nyomásszabályozó állomását.

1927-1930

A szász evangélikus templom tornyának északi irányba való dőlését megakadályozandó, Karl Römer városi építészmérnök vezetésével, jelentős költségekkel, beton övvel erősítették meg. A ferde torony dőlése (a függőlegestől való eltérése) 2,28 méter. A világ 10 legferdébb tornyainak egyike.

1929 

A róm. kat. plebánia templom belső festése a hívek adományából. (Az üveggyár vezérigazgatója, Bohus Gyula 50.000 lejt, a Westen zománcedénygyár szintén 50.000 lejjel támogatta

1927-1951

Seres János, P. Szolán OFM (*Gyula, Békés vármegye, 1898. aug. 22. – † Körösbánya, Hunyad megye 1975. ápr. 29.) A gimnáziumot Békéscsabán, ill. Medgyesen végezte. 1916. II. 6-án itt lépett a rendbe. Filozófiai tanulmányait a Szent Ferenc Rend medgyesi szemináriumában végezte 1919-1923 között. A teológiát Vajdahunyadon hallgatta. 1920. VIII. 26-án ünnepélyes  fogadalmat  tett. 1922. XII. 23-án szentelték pappá. Vajdahunyadon káplán, a laikus testvérek magisztere. 1925-ben Mikházán újoncmester helyettes, 1927-ben Medgyesen újoncmester, 1942-ben házfőnök, 1948-ban plébános. 1930-48 között vezette a szegénygondozást, segélyző egyletet szervezett. 1951. VIII. 20-án Medgyesről  Máriaradnára hurcolták. 1952. májusa -1975 között  Körösbányát  jelölték ki  kényszerlakhelyül.  1922-től közölte verseit és cikkeit a Hírnök,  Katolikus Világ,  Medgyes és Vidéke, Medgyesi Lapok és a Futár Naptára. 

1928

A református gyülekezetben belmissziós csoportosulások jöttek létre: Nőszövetség, Leányszövetség, Lidiakör, Férfiszövetség, Dalegyesület, Bibliakör, Ifjúsági egyesület, vasárnapi iskola. Földgáz kitermelő vállalat létesítése. Medgyesi székházának felépítése a vasútállomás mellett.  (ma Romgaz RT, ezt az épületet 2010. év folyamán lebontották);  1928-ban a medgyesi Első Földgázüzemű Üveggyár (Prima Fabrică de Sticlă cu gaz metan) igazgatója Kálmán Oszkár (született Kisszabadkán, Zala megyében 1880-ban)

1929

Medgyes (Mediaş) rendezett tanácsú város szabad királyi város címével Nagy-Küküllő vármegyében, 8626 lakóval. Az ortodox (zsidó) hitközség 1875-ben alakult. Alapító és egyben első előljáró Grünfeld Dávid, Koppel Salamon, Mandl Lipót és Hersch Salamon kereskedők voltak. A hitközség első rabbija Bäumel Dávid volt, aki 1899-ben bekövetkezett haláláig állott a hitközség élén. A hitközség temploma 1895-ben épült a tagok önkéntes adományaiból.  Most épült a hitközségi 7 osztályos elemi népiskolája, amely 1929-ben nyílt meg. 1915-ben alapította a hitközség kéttanerős Talmud Tóráját, amelyet 57 növendék látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa ("szent egylet" a temetkezési ügyeket intézi) mely Citrom Benjamin elnöklete alatt áll és a jótékonysági egyesület, melynek Lővy Sámuel az elnöke. A hitközség tagjai közül néhai Citrom Fülöp alapított virágzó bőrgyárat, mely kb. 150 munkást foglalkoztat. A hitközség évi 800,000 lei-es költségvetéssel dolgozik, amelyből 250,000 leit fordít szociális és filantrópikus célokra. A hitközség anyakönyvi kerületéhez tartozik a medgyesi, segesvári és részben a szentágotai járás. Lélekszáma 700, a családok száma 130, adót 198-an fizetnek. Foglakozás szerint 2 nagykereskedő, 18 kereskedő, 1 ügyvéd, 10 munkás, 1 nagyiparos, 1 orvos, 4 magántisztviselő, 10 iparos, 2 magánzó és 140 egyéb. A hitközség tagjai közül 22-en vettek részt a világháborúban. A hitközség mai vezetősége: Reich Mózes főrabbi, Citrom Benjámin elnök, Robitsek József a Talmud Tóra elnöke és Farkas Vilmos pénztárnok. Forrás: Magyar Zsidó Lexikon, Budapest 1929. 583.

1929.I.1.-XII. 31. között

Medgyesen róm. kat. keresztségben részesült 30 fiú és 29 leány, összesen 56. Meghalt 11 férfi és 8 nő, 5 kisfiú és 7 kislány, összesen 31. Házasságot kötött 22 jegyespár. A katolikus egyház kebelébe visszatért 7 felnőtt egyén.

1929

A Vitrometan üveggyárat 1929-ben német tőkével bővítették, és az 1930-as években Dél-Kelet Európa legnagyobb üveggyára lett. Termékei jelentős részét külföldre, a Közel- és a Közép-Keletre, illetve az Egyesült Államokba exportálta. Lámpaburákat, műszaki üveget, illatszeres flakonokat, ólomkristályt gyártott.

1930

A római katolikusok Plebánia címmel közösségi lapot adtak ki. Szerkesztői, előbb Máthé Benvenut, majd Kelemen Ágoston ferencrendi szerzetesek. Összesen 12 számot megért, magyar és német nyelvű havilap volt. A megnövekedett tanuló létszám elhelyezésére égetően szükség volt egy új iskola terem építésére a róm. kat. iskolában. A szükséges anyagi fedezet természetesen hiányzik s ennek előteremtése az egyház tanácsot meglehetős nehézségek elé állította. Az építési költségek és a felszerelés értéke 100.000 lej volt, ennek legnagyobb része visszafizetendő tartozás. Jól jött ekkor Bohus Gyula üveggyári elnök-igazgatójának 10.000 lejes adománya. 1929-ben a beiratkozott tanulók száma 151 volt, 1930-ban 180. A harmadik tanterem mellé még egy harmadik tanerő is kellett. Az egyháztanács Balla Mária tanítónőt választotta meg, aki el is foglalta állását. 
Az unitáriusok lélekszáma 196. A népszámlálás alkalmával a városban 2252 épületet, 3528 családot, 15.549 lakost és 454 bejegyzett kereskedelmi és ipari vállalkozást írtak össze. Medgyest ekkor lakja 5974 német, 4202 román, 3876 magyar, 702 zsidó, 702 cigány.  

1930.V.15.

Dr. Adolf Jekeli elkezdi működtetni az első medgyesi röntgen készüléket. 

1930.VII.3.

Ekkor tartotta az erdélyi szerzetestartomány a nagykáptalant, amely a lelépő káptalan,  P. Máthé Benvenut helyébe újat választott dr. P. Imets Károly személyében. A provinciális székhelye ismét Medgyesre került. A helybeli lelkész át lett helyezve Csíksomlyóra, helyébe P. Kelemen Ágoston jött Marosvásárhelyről. Medgyesre lett helyezve még P. Szakács Processz titkárnak és P. Stöckl Odorik német segédlelkésznek. A zárdában 6 szerzetes pap élt az eddigi öttel szemben. 

1932.XI.6.

Népgyűlést rendez a medgyesi Nemzetiszocialista Önsegélyező mozgalom . A gyűlésen jelentős számú tag és szimpatizáns 3500 fővel vesz részt. A népgyűlés célja a nemzeti szocializmus eszményének terjesztése az erdélyi szászok között. 

1933-1962

között a medgyesi reformátusok lelkésze Kölönte Tibor.

1933.III.-V.

Megjelenik a Drumul nostru (A mi utunk) címmel a medgyesi románság lapja. 

1933. VI.

13.

Medgyes és Kiskapus közötti Sómarton begyulladt egy földgáz szonda. A lángja több mint 30 m magas volt, éjszaka bevilágította a környéket. Az akkor medgyesi hírek szerint a városba éjjel is lehetett világánál újságot olvasni. Csak 1940 március 28-án sikerült eloltani. Majd' hét éven át naponta 100.000 köbméter gáz égett el.

1934

Független magyar hetilap indult, Medgyesi Lapok címmel. Szerkesztője Sz.(Szőkefalvi) Nagy Sándor volt. Nagy Sándor Erzsébetváros szülöttje,  1934-1938 között Medgyes város első magyar alpolgármestere, a helyi Magyar Párt megalapítója és egy ideig elnöke.

1934

Medgyesi földgázüzemű üveggyár, Medgyes. Alaptőkéje: 20,000 000— lei, invesztált tőkéje 242 000 lei. — 80 lóerő, — 200 munkás. — Kapacitás 600 vagon táblaüveg.

1934-1936

Felépül a görög keleti templom a Farkas utca kaputoronnyal szemben, a volt Fapiac helyén. Az elképzelés szerint a templom a Főtéren került volna felépítésre, a tervet a szász többségű  városi  tanács elutasította.
1936-ban a város által kiutalt telken az unitáriusok templomot és lelkészi lakást építenek. Az önállóvá vált egyház első lelkésze, Bende Béla (1934-1939)

1935

A Nagypiac (Főtér) parkosítása.

1935.IV.3.

Szőkefalvi Nagy Sándort Medgyes város alpolgármesterének újraválasztják.   

1935.11.25.

A medgyesi református egyházközség új harangjának  és az újonnan épített iskola épületnek felszentelése, dr. Makkai Sándor református püspök által.

1936-1937

A Muzsnai úton megkezdik a Vegyes (koedukációs) Állami Gimnázium építését, a munkálatokat 1940-1942-ben folytatták. Ma 2. sz. Általános Iskola.

1938

II. Károly  királyi diktatúrája (1938. február 10.) betiltotta az 1934 óta megjelenő Medgyesi Lapokat.
A városban bejegyzett egyesületek: római katolikus nőegylet, református nőegylet, Magyar Kaszinó, magyar dalárda.
Más: országos vásárok: júl. 9. és nov. 27-én. A várost elektromos árammal,  földgázzal működtetett villanytelep biztosította, épülete a Karres Bőrgyár szomszédságában volt.

1940.XI.19.

A Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) medgyesi szervezetének megalakulása. 

1940.XII.29. 

A német Wehrmacht egységeinek ünnepélyes fogadása Medgyes szász lakossága részéről.

1941

Az A.S.A.M. (Atelierele de Stat pentru Aeronautică Mediaş) üzem létesítése. 1957-ben Központi gépkocsi és traktor javító műhelyekké alakul (Atelierele Centrale de Reparaţii Auto şi Tractoare), 1962-től Automecanica a neve. Jelenleg gépkocsi karosszéria és utánfutók gyártásával foglalkozik.

1942

A medgyesi ferencrendiek házfőnöke Seres Gyula OFM (1948-ig)

1943

Ez évi statisztika szerint, a medgyesi ipari munkások közül 2337 volt román, 1158 szász, 889 magyar, 70 zsidó és 201 más nemzetiségű.

1945. I. 12-13-14.

A szász lakosság elhurcolása szovjet kényszermunkára. A férfiak 16-45, a nők 17-32 év között, a szász gimnázium udvarán voltak kötelesek jelentkezni. A kényszermunka –már akik túl élték – 1949-ig tartott.

1945.VIII.2. -1945.XI. 24 között.

A medgyesi vasútállomáson áthaladó fogolyszállítmányok magyar és német elhunytjait az oroszok, nemes egyszerűséggel kitették a peronra. Eltemetésük a helyi római katolikus egyház feladata lett. 38 megnevezett és névtelen elhunyt hadifogoly lett az Advenarum (Jövevények) temetőben eltemetve.

1948

A Sonametan gázipari vállalat nevet változtatott, új elnevezése: Partizani Păcii (A béke partizájai). Rosenauer féle csvargyár, államosítása után, Drum nou néven termel.

1948. VIII. 3.

A 175-ös törvényerejű rendelet alapján államosítják a felekezeti iskolákat. Medgyesen megszűnik a római katolikus és a református elemi iskola.
Repülőiskola létesül, 2006-ban szüntették meg.
1948-1951 között Seres Gyula a római katolikus plébános.
1948-1984 között az unitáriusok lelkésze: Miklós István.

1950

A ferencrendiek erőszakos kitelepítése Medgyesről. A szász lakosság visszakapja szavazati jogát.

1951

Somlyai István lett a római katolikusok papja. Eddig ferencrendiek látták el a lelkészi feladatokat.

1953

Tűzkárt szenvedett a Farkas utcai kaputorony. Az újjáépítés után, 1967-ben a városi múzeum részlegét helyezték el benne.  Ma rádió stúdió.

1954

Gyár létesül háztartási elektromos kapcsolók gyártására, ez a Relé gyár elődje.

1958

A Partizani Păcii gázipari vállalt új neve: Atelierele centrale pentru gazmetan (Metángáz központi műhelyek)

1962

Megépül a vasút feletti új, beton híd. Az első 1872-től szolgálta az átkelést.

1963-1984 

 a medgyesi reformátusok lelkésze Szeghő András.

1963-1965

Felépül a vasútállomás modern épülete.

1964

A város lakóinak száma: 42.000. A Drum Nou csavaragyár új elnevezése Fabrica de șuruburi (Csavargyár).

1965

A Kő utcai kaputorony restaurálása.

1967

Ünnepségek a város okleveles említésének 700. évfordulóján.

1968

Koncz Ilona tanárnő kezdeményezte a Kisenciklopédia elnevezésű magyar ismeretterjesztő előadássorozat indítását. Ez volt a későbbi Szabadegyetem elődje.

1969

Az Atelierele centrale pentru gazmetan a metángáz fővállalat (Centrala industrială gazmetan) részeként Metángáz mechanikai üzem néven (Uzina Mecanica pentru Gaz Metan)

1970. V. 13.
1970. folyamán

Hatalmas árvíz pusztította a várost. A szennyes ár sok helyen 6 m magas volt. 58 utcát öntött el 18 km hosszan.
Az elkobzott ferencrendi kolostorba, amely egy ideig diák otthonként szolgál, berendezkedik a városi múzeum. A Vitrometan üveggyár Románia üvegipari termelésének 1/3-át adta.

1971

A medgyesi Népi Egyetem megkezdi működését. Hetente tartott színvonalas előadásaival Erdély-szerte hírnevet szerzett. A helyi előadókon kívül, eljött a kor erdélyi magyar gondolkodóinak színe-java. Az utolsó előadásra 1991. május 14-én került sor. Vezetői Szabó M. Attila és Szabó M. Erzsébet (1972-1984 május; 1990-1991) valamint Jakab Elek 1984. szept. – 1989. dec.)
Medgyes magyar művelődési életéhez tartozik a Népszínház magyar tagozata, a magyar tánccsoport és táncház (Sebők Anikó és Iszlay Borbála)  a magyar dalárda és a régi zene együttes (Iszlay László)

1971. V. 30.

Márton Áron gyulafehérvári püspök bérmáló körúton Medgyesen. 

1973-1996 

A Schuller Ház restaurálása. Ez idő alatt kallódik el külső faláról, az a márványtábla, amely jelezte, hogy itt szállt meg Báthori Zsigmond Erdély fejedelme az egyik országgyűlés alkalmával. 

1974

A Brassó-Segesvár-Medgyes-Balázsfalva vasútvonal kettőzésének befejezése  (1970-1974).

1974

A  római katolikus plébános, Bálint Szalvátor OFM. ferences szerzetes (1985-ig). Műve: Az erdélyi ferencesek meghurcoltatása a marxista korban. Kéziratban.

1975.IV.7.

Somlyai István római katolikus plébános halála 59 éves korában. Kolozsváron született 1916. június 16-án. Tanulmányait Kolozsváron végezte. Pappá szentelése 1942. június 21-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt. Ditróban, Besztercén, Nagyszebenben volt káplán, majd Szentágotán és 1951-től Medgyesen plébános. Sírja a medgyesi római katolikus temetőben van.  

1975

Bálint Szálvátor OFM a római katolikus plébánia vezetője. A kiskapusi két gyár szennyezi a környék nagy területét. A légszennyező ipartelep, európai hirre tesz szert. Országos szinten itt jegyzik a legtöbb tüdőbeteget, ólommérgezést és csonttörést, 

1975. VI 3.

Újabb még nagyobb árvíz. A víz magassága 9 m, az ár az állomásig ért el.

1977

Az árvizek alkalmával megrongált, majd elpusztult gyaloghíd újjáépítése. Medgyesen is van kábelhíd a Küküllő felett!

1978

A Mechanikai Üzem ( Uzina Mecanică pentru gazmetan) új telephelyre költözik a Baráthelyi útra.

1979

Relé gyár néven új rt. létesül.

1982

Az evangélikus templom tornyának "őrét" az 1927 óta szolgáló Turre-Pitz-et új szoborral cserélték le. A szobor alkotója Kurtfritz Handel. A régi szobor a városi múzeumba került. 

1983. ősze

A város történetében először magyar tannyelvű osztály indul az Axente Sever Líceumban, ezzel az iskola három tannyelvűvé vált.

1984-2002

között medgyesi reformátusok lelkésze Soós József.

1984. márc.

Az unitáriusok új lelkésze: Kiss Károly. Nyugalomba vonult 2006. okt. 1-én.
A szász templom tornyán lévő szobrot (Turepitz), újjal cserélték ki, a fafaragványt Kurtfritz Handel készítette.

1984. máj. 12.

Búzás Árpád fotó kiállítása Kolozsváron a "Korunk Galériában", "Kőtől kőig" címmel, Felvételein bemutatta a Szászföld jelentős műemlékeit, erődtemplomait. Ez alkalommal fellépett Banner Zoltán művészettörténész, Boér Ferenc a kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, zongorán kísért dr. Kövesdy Pál főorvos, a medgyesi Népi Egyetem közreműködésével. 

1984. júl. 8.

A medgyesi Népszínház magyar tagozata a Május 1. teremben bemutatta Carlo Goldoni A chioggiai csetepaté című vígjátékát, Boér Ferenc a marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészének rendezésében. Szereplők: Lakó Mihály, Szilágyi Éva, Ráduly Erzsébet, Varró Zoltán, Simon János, Takács András, Papp Judit, Bíró Ildikó, Szűcs Ildikó, Varró Zsuzsánna, Fekete János, Bertók Péter, Béres János, Fülöp László, Felméri István. Díszlet és jelmeztervező Nagy Árpád. Munkatársak: Nagy Edit, Balázs László, Kiss Csaba, Kiss Mihály, Balázs László, Burián János. 

1985. VIII. 1.

Ft. Harai Pált nevezik ki medgyesi római katolikus plébánosnak. Nyugalomba vonult 2004-ben.

1989 nyara

A városban megindulnak  a trolibusz járatok. Medgyes az első, nem megyeszékhelyű város, ahol troli vonalak létesültek.

1989. XII. 25.

Megalakul a város magyarságának politikai életét indító, kezdeményező bizottság, a jövendő városi és megyei RMDSZ magja. RMDSZ elnökök:
Jakab Elek, 1990. jan. – 1992;Szabó M. Attila, 1992-1996; Nagy Ferenc, 1996-2000; Jakab Elek, 2000-2008; Dr. Balázs Béla 2008 - ;

1990.

A medgyesiek részt vettek a soproni Tavaszi Vásáron. A szászok tömeges kivándorlása a Német Szövetségi Köztársaságba. 

1990. I. 10.

Több évtized után létrejött az önálló, magyar tannyelvű általános iskola, a hajdani római katolikus iskola épületeiben.
Újra alakul a Magyar Dalárda Iszlay László vezetésével (1990. okt.)
Megalakul a medgyesi magyar fiatalok szervezete, a MADISZ

1991

A cipőgyár Medimpact néven részvénytársasággá alakul. Az Uzina Mecanică pentru gazmetan részvénytársaságként lett bejegyezve. Új neve Armax Gaz. A csavargyár Felam SA. nevet veszi fel, ezt a vállalatot 2008-ban az Armax Gaz vásárolja meg.

1991. IV. 20.

Brassóban tartott országos közgyűlésén újjászületik az 1948-ban betiltott EMKE. A Szeben megyei és medgyes városi egyesülete küldöttjeinek részvételével. Megalakult az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) medgyesi és Szeben megyei egyesülete. Elnöke Szabó M. Attila lett.

1993. november vége.

Az ÉGÁZ (Észak-dunántúli Gázszolgáltató Vállat) soproni vezetősége Jakab Elek kezdeményezésére egyhetes tanfolyamot tartott a medgyesi gázszerelők részére. 

1994. március

Megjelenik a medgyesiek és segesváriak közös kiadványa, a Nagy-Küküllő, támogatója a Pro Professione Alapítvány és a dévai Corvin Kiadó. 1998-ban szűnt meg. 1994 8 szám, 1995 6 szám, 1996 2 szám, 1997 1 szám, 1998 1 szám (összesen 18 szám).

1994. X. 18.

Kölcsönös látogatások és egyeztetések után ünnepélyes keretek között írták alá Medgyesen Sopron és Medgyes testvérvárosi egyezségét. A soproni delegáció tagjai: Fejes Zoltán polgármester, dr. Paukovits Vilmos, Erdélyiné Békés Ilona, Bujdosó Antal és Rendekiné, Stánicz Krisztina voltak. A kapcsolat főtámogatója Medgyesen Jakab Elek, akkori alpolgármester, Sopronban pedig az Erdélyi Kör és az Orbán Balázs Alapítvány voltak

1994. IV. 22.

Nagyméltóságú és főtisztelendő Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felszentelte a medgyesi 76. számú Szent Márton cserkész csapat zászlaját.

1995

Soproni támogatással érkezik Medgyesre a Máltai Szeretetszolgálat adománya. A soproni polgármester vezette testvérvárosi delegáció látogatása Medgyesen. A Relé gyárat privatizálták.

1995. tavasza

Az unitárius egyház udvarán megkezdődik az Illyés Alapítvány támogatásával az EMKE – Magyar Ház építése.

1996. augusztus 

Medgyesi hivatalos küldöttség Sopronban.

1997

Megalakult a magyar táncegyüttes, neve Nefelejcs. Az induláskor Veress Károly táncoktató ténykedik, vezetők, oktatók: Kiss Mihály (Táncos Misa), Mezei Károly, Lukács Levente és Gyöngyi.
A Vitrometan üvegárú gyár, Horst Bauling tulajdonába került. Minden remény ellenére, a cégtulajdonos nem tudta megmenteni a csődtől. 2005-ben 840 dolgozóját bocsájtották el. 2006-ban kiárusították a gyár területét. 2008. áprilisában az új tulajdonos, romhalmazzá változtatta. A medgyesi ipar egyik jelképe tűnt el, az a gyár amely, évtizedeken át, nemzedékek sorának adott kenyeret.

1998. jún. 5.

A magyar tannyelvű általános iskola nagyszabású ünnepség keretében felvette Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király nevét. Az iskola épületét későbben lebontották. Amíg az új iskola meg nem épül, az osztályokat 2008. őszén áthelyezték a 2006-ban megszűnt repülőiskola épületébe.

1998.VI.17-22

A megáradt Nagyküküllő ismét árvizet okozott. 

1998. aug. 20.

Az üveggyári lakónegyed új római katolikus templomának felszentelése. Védőszentje Szent István. A templom mellett felépült a Kolping Ház is. A megvalósítások Harai Pál tb. kanonok, plébános nevéhez kötődnek.

1999

Magyarországra áttelepült Veress Gáspárné, Keresztély Hajnalka, férjével harangot adományozott a medgyesi unitárius egyházközségnek.

2000

Az Armax Gaz vállalatot privatizálták, főrészvényese Mircea Vescan lett. 

2000. jún. 25.

A medgyesi EMKE – Millenium Ház avató ünnepsége.

2001. szept.

A Axente Sever Líceum magyar részlegének 18 éves története megszakad. A magyar tagozatot a Földgázipari Líceumba helyezték át.

2002 -

a medgyesi reformátusok lelkésze Székely Zoltán Márton.

2002. március 23.

A medgyesi Magyar Vegyeskórus ünnepli tízéves fennállását.

2002. nov. 24.

Ft. Harai Pál tb. kanonok arany miséje, a Szent István templomban.

2003. október 17-21.

Medgyesi Magyar Napok. Sopron város küldöttsége érkezett Medgyesre  Boros László vezetésével megünnepelni a közel 10. éves testvérvárosi szerződés megkötését. 

2004.VIII.1.

Ft. Harai Pál római katolikus plébános nyugalomba vonulása

2004. nov. 12-14. 

Szeben megyei Magyar Napokon soproni delegáció is részt vett.

2004-2007

Ft. Dávid György róm. kat. pap medgyesi tevékenysége.  2007-ben Sepsiszentgyörgyre helyezték. 

2005. jún. 21

A soproni városházán megújították Sopron-Medgyes testvérvárosi szerződést. 

2005. jún. 21.

A Soproni Ünnepi Hetek alkalmával 60 tagú medgyesi küldöttség látogat a Leghűségesebb Városba. Ez alkalommal a Városházán megújították a testvér városi kapcsolatokat  is. A medgyesieket, az akkori polgármester Thelmann Daniel vezette, a vendégfogadó polgármester Dr. Fodor Tamás volt.

2006. okt.

Cseh Dénes lett az unitárius egyház lelkésze. 2010. jún. 27. Cseh Dénes tragikus halála.

2007.

Hatvan tagú medgyesi küldöttség vett részt Thellmann Daniel polgármester vezetésével  a Soproni Ünnepi Hetek megnyitóján.

2007. VIII. 1.

Ft. Babota Tibor szentszéki tanácsos Medgyes új plébánosa

2008. márc. 30.

Elhunyt Jakab Elek a medgyesi és a Szeben megyei RMDSZ alapító elnöke és a ROMGAZ Rt. vezérigazgatója (2005-2008 között). 

2008. szept. 29.

Jakab Eleket, 2008. szeptember 29-én a medgyesi helyi tanács „Tiszteletbeli Polgár- post-mortem” címmel tüntette ki.

2008. ősze

A Báthori István általános iskola ideiglenesen átköltözött a repülőiskola helyére. 

2008. nov. 14.

Jakab Elek (1949-2008) emléktáblát állított a medgyesi Millennium Házban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szeben megyei szervezete.

2010. V. 29.

A medgyesi Magyar Ház 10. évfordulóján emléktáblát lepleznek le.

2010. X. 26.

A Báthory István Általános Iskola új épületének ünnepélyes átadása.

2011. XI. 6.

A medgyesi Unitárius Egyház új lelkésze: Márkos Hunor Elemér.

2012. II. 2.

Elhunyt Kiss Károly a medgyesi unitárius egyház lelkésze. 1984-től szolgálta medgyesi híveit. Nyughelye Hármasfaluban - Szentistván temetőjében van.

2012. II. 8.

Elhunyt Fekete Lajos a Romgaz Rt. nyugalmazott főjogtanácsosa. Született 1944-ben Tordán. A medgyesi magyar politikai és művelődési élet jelentős szereplője, mozgatója volt. 

2012. XI. 15. 

A Magyar Házban Szabó M. Attila és dr. Búzás Árpád  bemutatta a medgyesi közönségnek Volt egyszer egy.... Adatok a medgyesi szabadegyetem történetéhez (1970-1991) című kötetet.

2012. XI. 16.

A medgyesi Báthory István Általános Iskola fennállásának 290. évfordulóját ünnepelte a város magyarsága.

2012. XI. 25.

Ft. Harai Pál tb. kanonok, nyugalmazott plébános gyémánt miséje Szentkatolnán.

2012. XII. 20.

Fazakas Mihály kohászmérnököt, a Szeben megyei RMDSZ ügyvezető elnökét és városi tanácsost Medgyes város díszpolgárává választották.

2013. I. 18.

Győrben elhunyt Dr. Koncz Miklósné, Vitus Ilona tanárnő (a medgyesi magyarok Putyi nénije). Született Radnóton  1927. február 19-én. Munkásságához kapcsolódik több nemzedék tanulójának oktatása és nevelése, ő volt a medgyesi magyar népi egyetem megálmodója és egy ideig vezetője. 

2013. II. 5.

A székelyudvarhelyi történészek Areopolis című folyóiratának 2012-es számában olvasható Szabó M. Attila tanulmánya a medgyesi magyar szabadegyetem történetéről.

2013. X. 15-22.

A XV. Szeben megyei Magyar Napok megrendezése.

2013.11.23.

Szabó M. Attilát Marosvásárhelyen Ezüstfenyő díjjal jutalmazták.

2013.12.01.

Orosz Csabát Medgyes város menedzserévé, város gazdájává nevezték ki

2013.12.19.

Bordi Magdolna városi tanácsos lett. 

2014.07.07.

Elhunyt Dr. Patrubány Miklós Gergely közgazdász (született Marosvásárhelyen, 1923. febr. 12-én) 

2014.V. 17.

XII. Vándorcsizma Néptáncfesztivál.

2014.10.18.

Elhunyt Jakab Árpád képzőművész. Született 1934-ben.

2014.12.16.

Elhunyt Ft. Harai Pál kanonok, esperes-plébános. 1985-2004 között Medgyesen tevékenykedik. Nevéhez fűződik az Üveggyári lakónegyed új temploma és Kolping Háza. Szentkatolnán (Háromszék) temették el.

2015. I. 30.

A Magyar Kultúra Napja alkalmával a református parókia dísztermében népes hallgatóság előtt előadást tartott Bakó Irén, Józsa Miklós és Bakó Botond nagyenyedi tanárok, Nagyenyed pusztulása más olvasatban címmel. Szabó M. Attila bemutatta Kőtől kőig: Szeben megye műemlékei és jeles helyei című új kötetét.

2015.IV. 25.

Elhunyt Máté Béla jogász, a város volt jegyzője (született Kolozsváron, 1932. ápr. 16-án)

2015.VI. 6.

XIII. Vándorcsizma Néptáncfesztivál

2015.VIII. 15

Medgyesen találkoztak a Báthory István Általános Iskola 1976-ban végzett növendékei. Emlékeztek hajdan volt óvónénijükre, tanitóikra és tanáraikra akik: Turcza Emma, Elekes Emődné, Szikszay Jolán, Diller Anna, Sárkány Judit, Kocsis Árpád, Farkas Magda, Koncz Ilona, Maksay György voltak.

2015.IX.14.

Megkezdődtek az evangélikus templom tornyának javítási munkálatai. 

2015.X.14-23

A XVII. Szeben Megyei Magyar Napok eseményei

2015.XI.25.

Katalin napkor fejezték be az evangélikus templom tornyának javítási, karbantartási munkálatai. Ekkor helyezték vissza a négy fiatoronyra a felújított réz gömböket. A gömbök egyikében 1783. augusztusából származó iratok voltak Stephanus Schnell polgár és toronyőr valamint ennek fia aláírásával. Ezek 1927 óta nem voltak elmozdítva, most az utókor számára ismét iratokat, újságot helyeztek el. A munkálatok kivitelezője a sepsiszentgyörgyi Construcții MBS, vezetője Hankó Dénes mérnök. 

2016.V. 28.

XIV. Vándorcsizma Néptáncfesztivál.

2017.V. 20.

XV. Vándorcsizma Néptáncfesztivál. 

2017.V. 23.

Elhunyt dr. Búzás Árpád nyugalmazott kutatómérnök, a Chimigaz Vegyipari Kutatóintézet volt munkatársa. A medgyesi magyarság mindenese volt ő, bizonyította ezt tettben és írásban, képben. Született Szovátán, 1940. április 27-én. Sírja Sepsiszentgyörgyön a Szemerja városrész temetőjében van. 

2018.III. 12.

A medgyesi református egyház gyülekezeti termében a medgyesi Magyar Kultúrnapok keretében Gazdag Sándor jogász tartott előadást "Elfelejtett magyar medgyesiek és események" címmel. 

2019. 

Boga Norbert rom. kat. segédlelkész váltja Csíki Szabolcsot.

2019. eleje

Bodor Emese az unitárius közösség lelkésze

2019.VIII.30- IX.1.

A Gyöngyvirág néptánc csoport vendégszerepelt a felvidéki Légen (szlovák elnevezése Lehnice)

2019.IX.1.

A Báthori István általános iskola új igazgatója Pocan Ildikó, váltja Szederjesi Györgyöt. Pocan Ildikó lett a Pro Schola Mediensis Alapítvány elnöke is..

2019-2020

Somogyom (Șmig, Schmiegen) evangélikus templomában Szent László freskók feltárása a magyar kormány támogatásával.

2021.III. 

Szabó M. Attila befejezte új kötetének kéziratát: Medgyes város krónikája címmel.