Az elmúlt évekhez képest idéntől úgy a földgáz-, mint pedig a villamosenergia ára hirtelen növekedése aggodalomra ad okot. A pontos árát, vagy a pontos emelkedés arányát nem tudja senki megjósolni, de egy biztos, drágul.

Milyen okai vannak ennek a drágulásnak? Ennek több oka is van. Ami biztos, hogy az áremelkedés nem kizárólag romániai probléma, hanem Európa szerte emelkednek az árak. Ha hibást kellene találni, lehet az Európai Unió fele mutogatni. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert kitűzte célul, hogy 2050-re Európa lesz az első úgynevezett „zöld kontinens”. Ez azt rejti magában, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy nemcsak csökkentsék a levegőszennyezést, de teljesen leállítsák. Olyan lépéseket igényel ez a merész döntés, mint például az erőművek üvegházhatású gázainak a nullára csökkentése.

Köztudott, hogy a szénerőművek tömérdek mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, ezeket az elkövetkezendő években teljesen be akarják zárni, majd ezt követőn 2050-ig a földgáz alapú erőműveket is. Eddig se volt olcsó ezekben előállítani a villamosenergiát, mert az elavult rendszerek, a már nem versenyképes gépezetek drágán generálták az áramot. Mindeközben az EU „a szennyező fizet” elve alapján ezek az erőművek (akár szén, akár földgáz alapú) szén-dioxid kibocsátásért bizonyítványokat vásároltak, az 2010-es évek elején 5 euróért, manapság 60 euróért. Ezt mind a végfogyasztó fizeti ki, az energia árában.

Hozzátesszük, hogy a marosnémeti hőerőművet bezártattak, az olténiai komplexum, ahol szénerőművek segítségével állították elő az áramot, oda vezet, hogy külföldről kell importálni magas árakon.

Egy másik oka az energia ár növekedésének a földgázkészletek apadása, dél-kelet Európában a szállítási útvonalak és az orosz-ukrán megállapodások hiánya mind oda vezetnek, hogy megnő a földgáz ára.

Mindemellett Romániában liberalizálódott mindkét piac, ezért nincs már szabályozva se a földgáz, se a villamosenergia ára.

De természetesen az elmúlt évek politikai döntései is hozzájárultak a ma kialakult helyzethez, legyen szó a befektetések hiányáról, legyen szó a piacba való beavatkozásokról.

Mindezek egyenként összeálltak és nem a legjobbkor, de kirobbantották azt a jelenséget, amellyel ma szembesülünk.

Az állam jelenlegi politikája szerint, nem akarnak beavatkozni a piac működésében, az az abban az árban, amely a kereslet és kínálat mechanizmusa által keletkezik, hanem támogatást nyújt a végfogyasztók számára. Ez a támogatás abban nyilvánul meg, hogy a számlákból az állam átvesz egy bizonyos összeget. A villamosenergia számláról 18 bani/kWh, azok esetében, akiknek a havi fogyasztása 30-200 kWh, a földgáz esetében pedig azok, akik 100-1200 köbméter gázt fogyasztanak, az állam átvállal 25%-ot. Azt tudni kell, hogy a végfogyasztó nem kell semmit tegyen, hogy ezekben a kedvezményekben/támogatásokban részesüljön, a szolgáltatók egyszerűen levonják az állam részét, ha minden igaz, már a novemberi számláktól és az összeg, ami marad, azt kell kifizetni.

Részletesebb információkért a Mi történik az energia árával? című elemzésre kattintani.

Balázs Botond