„A szórvány napja több mint ünnep: számvetés és tervezés. Hiszen arról beszélünk, hogy mi történt az elmúlt esztendőben, és arról, hogy milyen kihívások állnak előttünk, hogyan tudunk ezekre jó válaszokat adni. A legközelebbi tervünket jövő héten terjesztjük be a Magyar Állandó Értekezlet napirendjére: azt szeretnénk, ha a Magyar Szórvány Napját törvény szentesítené” – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Kelemen Hunor szövetségi elnök november 15–én, Medgyesen azt a szórványkonferenciát, amelyet már négy éve, hagyományosan Bethlen Gábor születésének és halálának a napján tartanak, és amelyet az RMDSZ a Magyar Szórvány Napjává nyilvánított.
Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik közösségépítő munkát végeznek a szórványvidékeken, kihangsúlyozva, hogy „tömb és szórvány egymásra van utalva, egyik sem létezhet a másik nélkül”. Kelemen Hunor szerint leghamarabb a nagyvárosi szórványközösségek számára kell megoldást találni: „a legnagyobb probléma az, hogy nem tudjuk elérni a nagyvárosok negyedeiben élő magyar embereket, még az egyház segítségével sem. Temesvár, Zilah vagy éppen Kolozsvár nagy negyedeiben élő magyar közösségek a legveszélyeztetettebbek, őket fenyegeti leginkább az asszimiláció veszélye. Az a kérdés, hogy milyen közösségépítési modelleket tudunk találni annak érdekében, hogy ezt a folyamatot lelassítsuk, megpróbáljuk megakadályozni. Úgy véljük, az oktatás ilyen szempontból nagyon fontos: minden magyar gyermeknek biztosítanunk kell az anyanyelvi oktatás lehetőségét.”
A szövetségi elnök az államelnök-választási kampányról szólva leszögezte, regionális és kulturális autonómia között nincs semmiféle ellentét, éppen ezért felelőtlennek tartja azokat, akik megpróbálták ennek kapcsán szembeállítani a tömböt a szórvánnyal.
„A közvitát az autonómia-statútumról a román társadalommal folytatnunk kell, partnereket kell keresnünk, mert csak így tudunk haladni” – jelentette ki Kelemen Hunor, majd a székely- szórvány program sikerességét méltatta, hangsúlyozva, hogy a Szövetség szempontjából ez kiemelt fontossággal bír.
Balázs Béla, az RMDSZ Szeben megyei szervezetének elnöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, majd megköszönte a székelyföldi megyéknek azt a sokéves támogatást, amely megerősíti: a szórványközösségek nincsenek egyedül, a nemzet szerves részét képezik. Balázs Béla hangsúlyozta: az itt élő, szülőföldjén megmaradni kívánó közel tízezer magyarnak van jövője, a néha aggasztó számszerű csökkenés ellenére. „Közösségünk gondjait olyan közös szórványcselekvési programokkal kell orvosolni, mint amilyen a mai is” – zárta beszédét Balázs Béla.
Csulák Péter konzul Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter üzenetét olvasta fel: „Őszinte elismerésemet szeretném kifejezni a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, Kelemen Hunor elnök úrnak és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő úrnak, hogy elindították ezt az emléknapot, amely rendkívüli erővel járul hozzá a magyarság összetartozásának erősítéséhez. Nemcsak Bethlen Gábor gondolatai maradtak időtállók, de mai helyzetünk is sok ponton egybecseng az erdélyi magyarság negyedszáz évvel ezelőtti sorskérdéseivel. Ma Magyarország és Közép-Európa számára is a gyarapodás, a gazdasági növekedés és a megmaradás az egyik legnagyobb kihívás. A kormány legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy új munkahelyeket életre hívó, fenntartható növekedési pályán tartsa Magyarországot, hogy minden magyar a saját szülőföldjén boldogulhasson. Ennek jelentőségét nemcsak miniszterként, hanem az ország egyik legkeletibb térsége, Kisvárda és környéke országgyűlési képviselőjeként is mélyen átérzem. Jól tudom azt is, hogy a szórvány magyarság számára ennek elérése még összetettebb és nehezebb feladat. Az erdélyi magyaroknak kisebbségi helyzetben kell kivívniuk a jólétet, a tisztes megélhetést biztosító munkalehetőségeket és azokat a kulturális-oktatási-nemzetiségi jogokat, amelyek erőt adnak számukra, hogy magyarként maradhassanak meg e vidéken. Nemzeti fejlesztési miniszterként kiemelt feladatomnak tekintem, hogy a tárca minden eszközzel elmozdítsa a román-magyar kétoldalú gazdasági és fejlesztéspolitikai kapcsolatok megerősödését. A román-magyar kormányzati együttműködés elmélyítésében kiemelt szerepe van az erdélyi magyarságnak, hiszen ők tudnak hidat képezni a két ország között. Hiszem, hogy az erdélyi magyarság Románia számára érték, és a román kormány a magyarság erős kormányzati és parlamenti képviseletét biztosító Romániai Magyar Demokrata Szövetségben és annak elnökében, Kelemen Hunorban stratégiai szövetségesre talál közös céljaink elérése érdekében.”
A megnyitó folytatásában Winkler Gyula EP képviselő az RMDSZ szórvány cselekvési tervének, valamint a székely-szórvány együttműködésnek a fontosságát emelte ki, amelynek köszönhetően az RMDSZ nagyváradi kongresszusán megszületett a szórvány napjának megünnepléséről szóló kezdeményezés is.
„Az Összetartozunk székely-szórvány együttműködés, valamint a szórvány napjának keretén belül nemcsak a szórvány megyéknek, hanem minden erdélyi szórvány közösségnek a képviselői jelen kell, hogy legyenek, hisz szórványközösségek mindenhol léteznek. Ugyanolyan figyelmet érdemelnek a Maros megye bizonyos részein élő közösségek, mint a Bánságban vagy a Partiumban levők, a jó megoldásokat pedig át kell adnunk egymásnak, és mindenhol gyakorlatba kell ültetnünk” – fogalmazott. Kihangsúlyozta: „a legjobb önvédelem a székelyföldi közösségek számára a szórvány támogatása, hisz a szórvány soha nem tűnik el, csak költözik: ha egy szórvány közösség eltűnik, a szórvány lét a legerősebb tömböknek az oldalát kezdi el marni.”
A megnyitót követően a szórványban élő magyarok problémáit érintő előadásokra került sor.
Hegedüs Csilla, kulturális államtitkár, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese a Szövetség szórvány cselekvési tervének méltatásával kezdte előadását, kiemelve: „A szórvány cselekvési terv célja, hogy ne csak beszéljünk a szórványról, hanem azokkal az emberekkel, akik itt élnek, és nap mint nap megküzdenek a magyar identitásuk megtartásáért, közösen határozzuk meg a teendőket.” A folytatásban az államtitkár-asszony az Örökségünk Őrei Erdélyi Hálózatát mutatta be, ismertetve ennek céljait és eddigi megvalósításait: „A Fogadj örökbe egy műemléket – Örökségünk őrei programot a szórvány ifjúság megszólítására találtuk ki és annak köszönhetően, hogy nagyon sok iskola fantáziát látott benne, nemrégiben a harmadik évadot nyithattuk meg. Jelen pillanatig 29 műemléket és emlékművet fogadtak örökbe a fiatalok Erdély szerte, amelynek eredményeként az épített örökség köré kialakult egy közösség, amely számon tartja, karban tarja ezt, és büszke az elődeink által megteremtett értékekre.”
Közös gondok az oktatásban Szatmártól Brassóig témában értekezett Magyari Tivadar, a Szövetség oktatási ügyekért felelős főtitkárhelyettese.A szakpolitikus rámutatott, a témaválasztás azért fontos, mert meg kell értetnünk a szórványban élő magyar közösséggel is, hogy ezek, a helyieket érintő, Erdély-szintű gondok, nemcsak a kisebbségben élőket érintik, mindenhol jelen vannak országunkban.
„A különböző fórumokra ellátogatva kollégáimmal észrevettük, hogy az oktatást érintő problémák napjainkra megváltoztak: míg tíz évvel ezelőtt az iskolákban a tanulók szociális helyzetéről szóló panaszok voltak jelen, mára előtérbe kerültek a tanárok túlterheltségének, a bürokráciával és finanszírozással kapcsolatos problémák” – mutatott rá a főtitkárhelyettes. Kiemelte: napjaink oktatási nehézségei három csoportba sorolhatóak be. „Az első két csoportba tartozó, finanszírozási és tranzakciós gondok abból adódnak, hogy kedvező, de drága oktatási törvény áll a kezünkben, amelynek kapcsán nekünk azt kell elérnünk, hogy a kormány még több pénzt rendeljen ehhez. A másik csoportot a szerkezeti problémák teszik ki: ide sorolhatóak be azok a demográfiai folyamatok, amelyeket nem befolyásolhatunk, viszont odafigyeléssel, a gyermekek tudatos, különböző iskolákba történő áthelyezésével megoldhatjuk a tanintézményeink helyzetét” – hangsúlyozta Magyari Tivadar.
Székely István, az RMDSZ főtitkárhelyettese, a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) elnöke A kulturális autonómia kihívásai a szórványoktatás terén címmel tartott előadást a Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett medgyesi konferencián.
A KAT elnöke az önrendelkezés és az oktatás összefüggéseiről beszélt. Kiemelte, a hangsúly a minőségi szakpolitikai koncepciók kidolgozásán van, nem elégséges arra hagyatkozni, hogy magunk kívánunk dönteni az egyes területeken. ,,Az oktatás esetében nagyrégiós, vagy összerdélyi megközelítés szükségek, hiszen az egyes oktatási intézmények hatásköre nem áll meg a megyehatáron” – mondta előadásában Székely István.
Négy pontban fogalmazta meg Winkler Gyula a konferencia záróüzenetét. Felidézte, hogy a Magyar Szórvány napját negyedik alkalommal ünnepeljük Erdélyben, másodszor az egész Kárpát-medencében. „Annak érdekében, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon ez az ünnep az egész Kárpát-medencében, kezdeményezzük, hogy a magyar Országgyűlés szentesítse törvény által, hogy november 15-e a Magyar Szórvány Napja. Ezt a javaslatot jövő héten előterjeszti Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Magyar Állandó Értekezlet ülésén" – emelte ki.
„A közoktatás a szórványban az egyik legfontosabb terület: régió-specifikus gondok és általános problémák is vannak, fogalmazódott meg ma a konferencián. Sokasodnak a hiányos finanszírozásból és a demográfiai alakulásokból származó szerkezeti gondok, az új törvények alkalmazásából eredő, remélhetően csak átmeneti problémák. Az RMDSZ-nek koncepciója kell hogy legyen az esetleg bekövetkezhető törvénymódosításokról. A közoktatás területén is tabukat kell döntögetni, őszintének kell lennünk, akár a magyar anyanyelvű roma gyerekek oktatásáról, akár a különböző generációt képviselő pedagógusok közötti szemléletkülönbségekről, vagy akár az új nemzedékek motivációs faktorairól van szó. Fontos a kérdés, hogyan kívánunk élni huszonöt év múlva a szülőföldön, milyen jövőképet alakítunk ki, van-e hosszútávú stratégia, mellé rendelt cselekvési terv, megvannak-e a megyei irányzatok, melyek a helyi feszültségeket fel tudják oldani? Ezekkel szembe kell nézni és nekünk kell szembenézni!" – fogalmazott az EP-képviselő.
„Régi, de még mindig érvényes jelszavunk – nem vagyunk egyformák, de összetartozunk –, a korábbi szórványnapi ünnepségéhez képest újdonság, hogy most bemutatkozott egy szórványközösségünk, a Szeben megyei magyarság bemutatta épített és szellemi, kulturális örökségét" – méltatta a szórványkonferencia újdonságát Winkler Gyula, majd bejelentette: „Dél-Erdély és Közép-Erdély után jövőre a Bánságban, Temesváron fogjuk a Magyar Szórvány Napjának központi eseményeit megszervezni."
A konferencia keretében Szeben és a Bolyaiak címmel adott elő Keresztes Kálmán, Szeben megyei tanfelügyelő, Szederjesy György, a medgyesi Báthory István Általános Iskola igazgatója a „Fogadj örökbe egy műemléket” program Szeben megyei tapasztalatairól beszélt, valamint felszólalt még Balázs Botond, a Medgyesi MADISZ elnöke, a Magyari Ifjúsági Értekezlet alelnöke is. A nap folyamán sor került Szabó M. Attila nyugalmazott tanár Kőtől kőig, Szeben megye műemlékei és jeles helyei című könyvének bemutatójára.
A Magyar Szórvány Napja délután Nagyszebenben, a Thália Színházban folytatódik, ahol sor kerül a Szakállszárító – a velencei biennállé magyar pavilonjának története kiállítás megnyitójára. A nap végén gálaműsorral ünnepelhetnek a jelenlévők, a medgyesi Gyöngyvirág Néptánccsoport és a Kolozsvári Magyar Opera művészeinek előadásán.
