2015. november 15-én az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a Szövetség Temes megyei szervezete közösen megszervezte a Magyar Szórvány Napjának központi rendezvényét Temesváron, a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban.

 

 

A konferenciát Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, a rendezvény házigazdájaként nyitotta meg. Ezt követően Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő, a Szövetség Hunyad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. A rendezvényen az RMDSZ kiértékelte a Szórvány Cselekvési Tervének eredményeit, az újratervezés jegyében pedig új irányelvekkel bővített tervet fogadott el. Második programpontként, a sikeres közösségépítő projektek kerültek bemutatásra.

 

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke kiértékelte az elmúlt négy évre vonatkozó Szórvány Cselekvési Tervet. Kiemelte az egyik legsikeresebb, Örökségünk Őrei programot, valamint említést tett az új Szórvány Cselekvési Tervről, melynek prioritása az összefogás „a többségiek és a kisebbségben élők között, szórványmegyék egyházak, civilek, réteg- és ifjúsági szervezetek között is, de a szórványban élő közösségek és Budapest között is.”

Ezt követően Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke bemutatta az elkövetkező időszakra kidolgozott szórvány cselekvési tervet, melyet széles körű konzultáció előzött meg. A terv kétféle programtípust tartalmaz: „a sikeres közösségépítő rendezvényeket továbbviszik, ugyanakkor az új programok között kiemelt helyet szánnak a minőségi magyar oktatás kiterjesztésének, a magyar közösségi terek kialakításának, a tartalmas ifjúsági programoknak, a magyar házak hálózatba szervezésének”. A konferencián teret adtak ennek megvitatására és új javaslatok benyújtására, melyet a nap végén a jelenlévők elfogadtak.

 

Második pontban, a sikeres közösségépítő projektek bemutatására kérte fel Kovács Péter a megívott szervezetek képviselőit. A Medgyesi MADISZ tevékenységét Balázs Botond, a szervezet elnöke mutatta be. Előadásának címe: Az ifjúság szerepe a magyar közösségben, melynek szövegét itt olvashatják:

Mit lehet elmondani a szórványról?

Hogy azok a határon túli magyarok, akik 30%-nál kisebb arányban élnek és folyamatosan olyan veszélyforrásoknak vannak kitéve, amelyek a megszüntetésükhöz vezethet.

Szeben megye lakosságának 2,5%-a magyar nemzetiségű, ez 10.000 lélekszámot jelent. Ebből 4.500 Medgyesen él 10%-os arányban és 2.000 Nagyszebenben 1,35%-os arányban.

Ez elég adat ahhoz, hogy meg lehesen érteni, hogy Szeben megyében a szórvány egy mindennapi döntéshelyzet, még ha sokaknál ez nem is tudatos. Elkezdve a nyelvhasználattól, az iskolaválasztás, párválasztás, baráti társaságig, minden magyar döntései befolyásolják a magyarság arányát, pontosabban ennek a csökkenését a megyében. Azt, hogy mit lehet ez ellen tenni vagy lehet-e egyáltalán/ létezik-e egy általános meghatározás ezeknek a folyamatoknak a leállításához? Sok elmélet és feltevés, előrejelzés és kevés elemzés született ezzel kapcsolatosan.

Amit mi, a medgyesi magyar ifjúság képviselete el tudunk mondani a szerepvállalásról a magyarság arányának megmaradásának érdekében, az az, hogy tudatosan próbálunk vagy tudatossá próbáljuk tenni ezeket a mindennapi döntéseket.

Nehéz összefogni egy olyan közösséget, amely erősen ki van téve az asszimiláció veszélyének, és amely annak ellenére, hogy kis számban van jelen, annál színesebbnek nevezheti magát.

Nehéz nap, mint nap emlékeztetni őket, és most az RMDSZ egyik legjobb jelmondatát szeretném idézni “minden magyar számít”. És ezzel szerintem válaszoltam arra a kérdésre, hogy miért és meddig csináljuk? Addig, amíg magyar szív dobog, addig, amíg nem állunk le, addig kiállunk igazunkért, kiállunk kultúránkért, anyanyelvünkért, iskolánkért, egyházainkért, sorstársainkért.

Ahhoz, hogy célunkat elérjük nem csak a fiatalságra kellett odafigyelnünk, hanem a kisebbeket és időseket is meg kellett szólítanunk és mindemellett az alapoknál kellett elkezdjük.

Ami a legnehezebb, az az embereknek a Magyar öntudat megerősítése, illetve egyeseknél felébresztése.

Első lépésben a Medgyesi MADISZ által 2008-ban újraszerveztük az ifjúságot, elkezdtük a civil tevékenységeket, az önkéntességet, az állampolgári részvételt a felvetett problémák megoldására.

Hogyan kezdtük el?

A 89-es eseményeket követően Erdély szerte civil szervezetek jöttek létre, többek között a Medgyesi MADISZ. Pontosabban 1990. január 10-én találkoztak a medgyesi fiatalok és döntötték el, hogy ők megszervezett körülmények között szeretnék kifejteni tevékenységüket. 1990. március 30-án hivatalosan is megalakult  – az 1924-ből származó törvények alapján - a Medgyesi Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség. 

Azóta generációváltásokon keresztül jutottunk el 2015. november 15-re.

Az elmúlt 25 évben, Medgyesen 3 ifjúsági szervezet működött: a Medgyesi MADISZ, az Ifjúságért és Jövőért Társaság és a Medgyesi Magyar Diáktanács. 

Ha megnézzük, hogy mit tehet egy ifjúsági szervezet, akkor rájövünk arra, hogy bulikat és játékesteket, néhol konferenciákat, politikai véleményezéseket, nyilatkozatokkal foglalkozik, néhol táborokat, fesztiválokat szervez, képzéseket. Medgyesen kicsit más a helyzet. , Erdély egyik legkisebb szórványmegyéjében, Szeben megyében, van egy olyan település, amelyet úgy hívnak, hogy Medgyes. Közösségünk az elmúlt évtizedekben több mind felére csökkent. Elköltöztek, elhunytak, elrománosodtak a magyarok.  

Olyan körülmények között kell szervezzünk bármit is, hogy az emberek egy része elvárja, hogy hagyományos rendezvényeken vegyenek részt, de ugyanakkor ne legyen semmi új, semmi nehéz, de mégis ne legyen a megszokott. Mindezt össze kell kapcsolni azzal, hogy az emberek kényelmesebbek lettek, már nem lehet őket úgy kimozdítani a házból, ahogy eddig tették elődeink. Már nem fontos számukra az, hogy egy magyar rendezvényt szervezünk. Megpróbáltunk szervezni ilyent is, olyant is. Úgy értem, hogy mindent kipróbáltunk, voltak dolgok, amik működtek, voltak, amelyek kevésbe, de mi a harcot nem adtuk fel. 

2008 óta foglalkozom a Medgyesi MADISZ-al, azóta sok fiatal jött és ment a szervezetbe. A fiatalok nélkül nem létezik egy ifjúsági szervezet. Szükség van fiatalokra. Nekünk az volt a szerencsénk, hogy 2008-as év azon pontján szerveződtünk, amikor nem voltak választások és volt idő foglalkozni a szervezetépítéssel, ami nem fejeződött be most se, de figyelembe véve, hogy 2006-2008 között holt periódus volt a medgyesi ifjúság életében, újra köztudatba kellett hoznunk a Medgyesi MADISZ-t. Ez sikerült is, hisz az elmúlt évek során online kommunikáció segítségével, rendezvényeink segítségével, önkénteseink segítségével helyi szinten kezdett a köztudatba visszajönni, hogy még léteznek magyar fiatalok, még akkor is, ha egyesek tevékenységünknek nem föltétlenül örvendtek.

Van Medgyesen egy Millennium-Ház, ez a helyi magyar közösségi ház, ahol jelenleg is 8-9 civil szervezet és a Szeben megyei valamint medgyesi szervezete működik az RMDSZ-nek. Itt kaptunk mi is helyet, itt van két irodahelységünk, ide próbáljuk behozni a fiatalokat. Ezt a helyet nevezzük mi székháznak.

A célunk mindig is az volt, hogy a fiatalokat a számítógép elől mozdítsuk ki, ne egyedül a virtuális világba töltse líceumi éveit, hanem a közösségben, ha már az ember közösségi lény.

Többszöri próbálkozás után sikerült. Sikerült, de nem úgy, ahogy az elején elképzeltük. Kihoztunk őket a számítógép elől otthonról és behoztuk a székházba számítógép elé. Ez már haladás volt. A fiatal kimozdult a házból, itt volt, még akkor is, ha lőni jött. Ebből lassan-lassan, kialakult egy társaság, amelyik kezdte magáénak érezni a helyet, a szervezetet és már be is tudtuk vonni őket különböző események alkalmából, segítettek rendezvényeket szervezni. 

2010 óta az egyetlen helyi kulturális és közéleti havilapot átvettük az „öregektől”, olyan alapon, hogy mi jobban meg tudjuk csinálni. Ez így is történt. Nem könnyű, de ha egy kis lépéssel is tettünk többet úgy vélem, hogy megérte. Sikerült kibővíteni lapszámban és osztás szempontjából, azóta is Medgyesen ingyen házhoz szállítjuk önkénteseink segítségével. Minden munkálatot önkéntesekkel végzünk: cikkek beszerzése, infók begyűjtése, az újság szerkesztése, a cikkek tördelése, javítása és az újság házhozszállítása. Működtetjük a www.medgyes.ro honlapot, cikkek, hirdetések írásával, ezek feltöltésével.

Két nagy fesztivál megszervezésére kerül sor a megye északi részén:

-           A Vándorcsizma néptáncfesztivál (idén 13. alkalommal került megszervezésre közel 10 néptánccsoport/együttes fellépésével, gulyásfőző versennyel, idéntől jurta állítással, íjászattal és a kihagyhatatlan esti táncházzal)

-           A megye legnagyobb magyar vonatkozású rendezvénye: a Szeben Megyei Magyar Napok (idén 17. alkalommal sikerült megszervezni 8 településen közel 30 rendezvény 10 nap leforgása alatt)

Ugyanakkor a megye egyik legnagyobb táborát is a Medgyesi MADISZ szervezni. Az Úszótábor, mely idén az 5. alkalommal volt megszervezve. Az elmúlt években 35 résztvevőtől 72-ig hosszú út volt. Valamit jól csinálunk, ha évente nőtt a részvevők száma. Sok munka van a háttérbe, hisz ez nem egy hagyományos tábor, akinek alkalma volt ellátogatni az tudja miért, akinek pedig nem, azt nagy szeretettel várjuk 2016-ban a VI. Úszótáborba.

2015 áprilisában Böjte Csaba jóvoltából, Medgyesen is egy-egy téglát tettünk le egy gyerekotthon létrehozásához. Ebben is a Medgyesi MADISZ-nak és ezáltal a medgyesi ifjúságnak szerepe volt, van és lesz. Miben tudtunk és tudunk mi segíteni? Mindenben. Bútorcipeléstől, ruhaválogatásig, gyomlálástól gyerekfoglalkozásig, a köztudatra hozástól a konkrét segítségig mindenben.

Ugyanakkor idéntől Medgyesi MADISZ önkéntesei szerepet vállaltak a medgyesi Pro Schola Mediensis egyesület működtetésében. Egyesület mely Szeben megye északi részéről ingyen ingáztatja a gyerekeket két irányból két iskolabusszal. Egyrészt Erzsébetváros – Küküllőalmás – Somogyom – Medgyes útvonalon, másrészt Mihályfalva – Nagyselyk – Kiskapus – Medgyes útvonalon. Ez nem kis munka olyan körülmények között, hogy mindazoknak, akik ebben a közösségépítési munkában szerepet vállaltak, teljesen más foglalkozásuk van. A nap első felében jogászok, mérnökök, üzletvezetők, ügyintézők, közgazdászok vagyunk, délután - viszont Winkler Gyula elnök úr szavaival élve - kalapot cserélünk”, és egyesek a jogaink megvédésével, mások rendezvényszervezéssel, közösség építéssel foglalkoznak. Sokszor az ezek közötti fonal annyira vékony, hogy nem látszik. Sokszor mindennel foglalkozunk és mindezt szabadidőnk, néha családunk, barátainkat háttérbe szórtatásával sikerül megvalósítani.

A szürke hétköznapokat színessé tenni nem mindig könnyű. Az ifjúság az, amelyik felvállalja és felvállalta Medgyesen és Szeben megyében azt, hogy a legjobbat hozza ki a mostoha helyzetünkből. Soha nem siránkoztunk, mindig meg tudtuk oldani gondjainkat, néha egyesek hátrahúznak, keresztbetesznek, de ezek nem a helyiek.

Éppen ezért ez alkalommal is kérem Önöket, hogy segítsék a fiatalokat, az ifjúságot bárhol és bármikor. Számunkra nagyon nehéz minden évet úgy kezdeni, hogy nem biztos, hogy idén sikerül összehozni azt, hogy iskolabuszaink behozhatják a diákokat, sikerül-e összehozni a közösséget? Összegyűl-e annyi, hogy minőségi eseményeket, rendezvényeket szervezzünk a közösségnek, úgy, hogy alkalmat és helyet biztosítsunk nekik a találkozásra?

 

Mindezt azért, hogy a magyar magyarral találkozzon, magyarul beszéljen, integrálódjon a magyar közösségben, érezze sajátjának ezt a közösséget, mert ha nem a saját meggyőződéséből cselekszik, azt hosszú távon könnyű elfelejteni, ahhoz soha nem fognak igazából ragaszkodni, és főleg nem fog meghatározó szerepet betölteni az életében.