A medgyesi római katolikus templomban gyülekezett az ünneplő sereg március 15-e délutánján. Az idei ünnepélyt, a hagyományhoz híven a történelmi egyházak az RMDSZ Szeben megyei szervezete, a Szeben megyei EMKE és a Medgyesi MADISZ együtt szervezték meg. Köszöntőbeszédet mondott Babota Tibor, medgyesi plébános, Székely Zoltán református és Márkos Hunor unitárius lelkészek, valamint Orosz Csaba, az RMDSZ helyi elnöke, önkormányzati képviselő.
Babota Tibor ünnepi köszöntőjében arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy emlékezni kötelességünk, hiszen az 1848-as forradalom és szabadságharc magyar identitásunkat meghatározó történelmi eseménye. Székely Zoltán a „Viselkedjetek férfiasan és erősítsétek meg szíveteket” bibliai ige tükrében emlékezett meg a forradalom hőseiről, akiktől a jelenkor nagy kérdéseire is válaszokat kaphatunk. Márkos Hunor a szórványban élőket a gyémánthoz hasonlította emlékező beszédében. „A gyémánt óriási hő és nyomás hatására fejlődik ki. Váljunk gyémánttá, ehhez adjon erőt az ünnepi emlékezés” – zárta gondolatait az unitárius lelkész. Orosz Csaba a magyar szabadságról elmondta, hogy azt nem elég kivívni, annak megtartásáért minden nap küzdeni kell, élni kell vele. Véleménye szerint a szabadságharcot a hit, az összefogás és a munka hármas együtthatója vitte győzelemre.
Az emlékünnepélyt megtisztelte előadásával Kilyén Ilka színművésznő. „Ez a tűz a lélek tüze, amely forradalmak, bukások, de látványos talpra állások közepette is hirdeti a magyar nép élni akarását, jövőt és életet ad” – mondta ünnepi bevezetőjében Kilyén Ilka színművésznő, aki a medgyesi római katolikus templomban szervezett március 15-i emlékműsor alkalmából adta elő egyéni műsorát. A színművésznő összeállítása arról szólt, hogy a sokszor széthúzó, történelmi tragédiákat megélt magyar népet nem lehet elpusztítani, amelyre hatványozottan jellemző a kemény élni akarás, az életbe való kapaszkodás.
Az előadó hol parázsló, hol fel-fellobbanó, hol mindent felemésztő tűzzel szavalta el – többek között – Nagy László, Utassy József, Petőfi Sándor, Dsida Jenő, Kabdebó Tamás és Fáy Ferenc ’56-os forradalmárok költeményeit, Kossuth Lajos imáját, Kós Károly „Kiáltó Szó Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros magyarságához!” című 1921. évi röpiratával zárva előadását. A szavalatok mellé beékelt népdalok is mesteri módon illeszkedtek a versek, prózarészletek közé.
Az est folyamán felléptek a medgyesi Báthory István Általános Iskola diákjai egy népdal-összeállítással, az emlékest végén pedig a helyi vegyeskórus Szokolay Sándor Ima rontás ellen című művét adta elő. Az előadásokra Stefan Tünde karnagy készítette fel a gyerekeket és az énekkart.
Külön élményt jelentett dr. Molnár Attila fotóművész egyedi kiállításának megtekintése, amely egy különleges arcképcsarnokot mutatott be a forradalom idejéből. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a hazaszeretetről és a hűségről tanít, különösen a szórványban – mondta Babota Tibor plébános, akinek a meghívására érkezett Medgyesre az ünnepi alkalomhoz illő kiállítás anyaga. A gyűjtemény az 1848-as forradalom személyiségeit ábrázolja, megismerhető a kor divatja. A kiállítás magában foglal egyedi darabokat is: a Kossuth Lajost ábrázoló fotográfia igen különleges darab, a Magyar Nemzeti Múzeumban is csak másolatban található meg. Egy másik, a Türr István tábornokot ábrázoló fotó, illetve egy kevésbé ismert kép Orbán Balázsról.
A megemlékezés a Himnusz eléneklésével és szeretetvendégséggel zárult. A résztvevők Kós Károly üzenetével térhettek haza: „Le kell vonnunk a tanulságot; szembe kell néznünk a kérlelhetetlenül rideg valósággal, és nem szabad ámítanunk magunkat. Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk.”
Az elmúlt évekhez híven Szeben megye különböző magyarlakta településein is megemlékezések, koszorúzások lesznek vasárnap, 19-én: Szelindeken a délelőtti órákban tartanak megemlékezést, ahol, az elmúlt évekhez hasonlóan a szabadságharc két karizmatikus személyiségének, Petőfi Sándor költő és Bem József tábornok tetteit elevenítik fel. Megkoszorúzzák a két hős emlékére készített márványtáblákat a faluközpontban, azon ház falán, melyben 1849 januárjában tizenegy napot töltöttek el. A szelindeki megemlékezést követően, Kiskapuson, a római katolikus és az evangélikus templom között lévő Petőfi-parkban felállított kopjafánál szólnak a forradalom hőseiről. Erzsébetvároson, a református templomban az ünnepi istentiszteletet követően az örmény-katolikus temetőben az 1848-as szabadságharc két honvédjének sírjánál emlékeznek meg a márciusi ifjak hazaszeretetéről.
