2013 január 24-én a Magyar Kultúra Napja alkalmából a medgyesi történelmi egyházak és a Szeben megyei EMKE  közös rendezvényt szerveztek a Református Gyülekezet Imatermében,ahol  több mint 100 résztvevő volt jelen.

     A találkozás célja a művelődés ügyének a népszerűsítése volt, melynek három kiemelkedő ágazatából a rendezvényre egy-egy meghívott  érkezett.

    Dr.Egyed Péter, a filozófus Tordai Zádor életútjáról beszélt.Az erdélyi származású filozófus, Tordai Zádor-korábbi nevén Albon Zádor- ifjúkora,  megpróbáltatásokkal volt teletűzdelve.A medgyesi Roth gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait.A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófia szakos diplomát 1951-ben,utána ugyanott egyetemi tanárként dolgozott. 196o-ban  Budapestre költözött át, ahol Sartre egzisztencializmusának a kritikáját fogalmazta meg. 1968 augusztus 21-én négy magyar értelmiségivel aláírta az ú.n. korculai nyilatkozatot,amivel a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai beavatkozása, a prágai tavasz eltiprása ellen tiltakozott.1977-ben,a híres Jelentés Erdélyből c.könyvében a rezsim elnyomó nemzetiségpolitikáját elemezte. Magyarországról Olaszországba telepedett át , ahol elhalálozásáig élt és alkotott. Tordai művei-a társadalomról, emberről,közösségről vallott nézetei- különleges hangvételűek,annál is inkább,mivel a marxista ideológia egyeduralkodása idején születtek. Bátor emberi életútja a nagy közönség előtt nem ismert.“Ő azt az erdélyi kálvinista józanságot képviselte, amely mögött hosszú történelmi tapasztalat halmozódott fel.”(Heller Á.)Tordai Zádor morálfilozófust a magyar egzisztencializmus alapítójaként tartják számon.

       A Kultúrest további részében Dénes Eszter fuvolakoncertjét hallgatta meg a közönség. A Sepsiszentgyörgyön működő Zeneiskola  növendékeként francia zeneműveket játszott, mely zenével a francia műveltségre jellemző lágyságot, romantikus jelleget tette ismertté. Dénes Eszter, fiatal kora ellenére, kországos szintű elismerésekben is részesült már.

      Az est harmadik meghívottja Jakab Árpád medgyesi képzőművész volt. Tárlatának címe: Örökláng. Az örökláng motívuma a tematizált festmény gondolatát érlelte ki a képzőművészben, aki 10 festményből álló új sorozatot mutatott be. A festményekben felvállalt monokromatikus jelleg nem szüntette meg a Jakab Árpádra jellemző érzelmes szín- és hangulatvilágot, hanem csak rejtetté tette. Modernebb alkotásainak tehát, a bemutatott festményeken látszó vonásoknak ez a lényege: egyhangúság a színekben, karakteres vonalak és vonások, a megtévesztésig ható felnagyított részletek. A 1o új alkotás –a  virágnak, az évszakoknak, a fénylő napnak vagy a sarjadó magnak a megfestése-különleges hatást gyakorol a szemlélőre. A 79.életévében járó gazdag ihletettségű képzőművész kiváló hozzáállásával és  áldozókészségével értékes szolgálatot tesz  saját egyházának és a medgyesi szórványközösségnek.

   A Magyar Kultúra Napja alkalmával szervezett találkozás ünnepi jellegű volt, szeretetvendégséggel és tartalmas beszélgetésekkel zárult.

                                                                                         Székely Zoltán

                                                                                     református lelkipásztor

2o13 január 25,Medgyes