Fogadják szeretettel az újévi jókívánságokat és útravalókat a 2018-as évre!

A Nagy- Küküllő és  Medgyes.ro minden olvasójának boldog, békés, szeretetteljes ünnepeket és sikeres új esztendőt kívánunk!

A szerkesztőség

Információk zuhatagában élünk, alig tudunk pár mondatot végigmondani anélkül, hogy meg ne szólaljon a zsebünkben a telefon, egyik honlapról a másikra váltunk, mert hátha ott valami érdekesebbet olvasunk. És közben nem vesszük észre, hogy az útkereszteződésben pirosra váltott a lámpa, nem vesszük észre, hogy aki belépett a szobába, az ránk mosolyog, nem vesszük észre, hogy a saját beszédünk is már gyakran csak egymásra dobált szavak halmaza, de nem rajzolódik ki belőle világosan a gondolat. Pedig ahhoz, hogy a szívünkig ható szó elhangozzék, hogy meghalljuk a lényeges mondatot, csendre van szükségünk. Tudni kell figyelnünk önmagunkra, másokra és a világra. Ki kell nyitni a szívünket is, hogy behatoljon a másoktól érkező kedvesség sugara, hogy érzékelni tudjuk az igazi segítséget kérő kiáltásokat is és mennyire igaz ez az Isten-kapcsolatunkra is. Az Ünnep értelmét keresem. Az ünnep titkát is kutatom. A születés csodáját szeretném megérteni. Önző emberi világunkba belép az Isten, hogy megmutassa számunkra: lehet élni másokért, lehet szolgálni másokat. Aligha értem meg Isten titkát, ha nem akarok Jézushoz hasonlóvá válni. Aligha értem meg Isten felém hajló szeretetét, ha nem akarom Krisztushoz hasonlóan továbbadni e szeretetet. A karácsony értelmét keresve, az ünnep titkát kutatva lélekben elindulok Betlehembe. Hogy pirosra váltott a lámpa? Igen!Nem születhetek újra, de újjászülethetek. Hiszem, hogy itt a helyem a jászol előtt, Isten előtt. Legyen áldott és tartalmas az Ünnep!

Csíki Szabolcs segédlelkész

 

Szeretetközösség Istennel „Szeresd az Urat,a te Istenedet teljes szívedből,teljes lelkedből és teljes elmédből…Szeresd felebarátodat,mint magadat.”(Mt.22,37-39) Karácsony a szeretet ünnepe. De vajon kinek a szeretetére nyílik meg ünnepkor az embernek a szíve? Az ember könnyen szeretheti az Istent, mert Őt nem látja - mondja János apostol. Az embertársat ellenben, akit lát, gyakran elutasítja. Adventi időszakban járunk és úgy tűnik ismét időszerűvé vált a szeretet parancsolatának a betöltéséről való elmélkedés. Egyfajta hangsúlyeltolódás megy végbe tudati szinten. Sokan gondolják,az ünnepre való készülődés egy mellékes dolog, elég ha az istenszeretetbe  menekül az ember és nem akkora baj az, ha, így   ünnep táján is közömbösséget mutat egyik ember a másiknak. A nagy parancsolat  két nagy dologra figyelmeztet. Az egyik: embertársunk sorsát az Istenhez való viszonyában kell együttszemlélni. Nem hiteles a szeretete annak az embernek, aki az Istent szereti, de az ő felebarátját elutasítja, lealázza. Igen, mert a gyűlölködő szív, a fénytől irtózó képmutatás csak marni, falni, felemészteni tudja embertársát. De vajon ki a te felebarátod? Kihez kellene neked, különösen most, nagyobb szeretettel odafordulnod? Isten azért kötötte össze az emberi sorsotokat egymással, hogy benne te magad felelősséggel viseltessél a Másik ember iránt, és ez egy betöltésre váró feladat. Béküljetek meg az Istennel - mondja az Írás-, Ő előbb szeretett minket. A másik: ez az erő, ami ezt a három tényezőt- engem, a  felebarátot és Istent- összeköti, az a Szeretet. Ez az erős összefüggés Krisztus születésével nekünk is sorsunkká lett. Élettér és kapcsolódási lehetőség nyílik meg előttünk az adventi várakozással az új élet befogadására. Az új életszemléletben többé nem a Cím és a Rang, hanem egy különleges szellemi nagyság, a Szeretet az érték. A cím, a rang csak egy személyválogató rendszer támpillére, melyet a Jézus által elítélt farizeusok nagyra becsültek. De Jézus és a mögötte álló Úr, ember és ember között, egy viszonyt ismer: ”ti pedig mindnyájan testvérek vagytok…” Testvérek, akik ugyanannak a mennyei Atyának a gyermekei. Egy alapvetően új, mindenki számára jót hozó életszemléletet tanít a mi adventi várakozásunkban az Ige, melyben az ember el kell hagyja az elbizakodást azért,hogy a nagyobb jót,a „kiváltképpen való utat” ismerhesse meg. „Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek is.”

Áldott adventi várakozást kívánunk minden kedves Testvérünknek!

Székely Zoltán Márton, medgyesi református lelkész

 

Karácsonyi jókívánság!

“Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt.” (Mt 2,9-11) Az esztendő göröngyös útjain napkeleti bölcsként vagy egyszerű pásztorként vándorolunk. Vándorlásunk során gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor válaszolnunk kell arra kérdésre, hogy hol vagyunk? Valamikor az ember a helymeghatározás céljára a Nap és a csillagok állását vizsgálta. Felemelte tekintetét és Nap állása és a csillagos ég mindig segítségére volt. A ma embere az általa megalkotott technikai civilizáció eszközeivel ezt a helymeghatározást pontosabban meg tudja tenni, mégis azt tapasztaljuk, hogy sokan vagyunk, akik nem tudunk lelket megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy hol vagyunk? Kényelmes otthont rendeztünk be magunknak, mégis sokszor a hontalanság érzése kísért. Kereső és kutató elménk szüntelenül fürkészi a világot, megfejteni akarva annak minden titkát és ebben a nagy igyekezetben mintha magunkat, belső nyugalmunkat, otthonunkat veszítettük volna el. A hontalanság érzése a mindennapok feszültségében csak fokozódik, és kutakodó kérdéseinkkel mindenkit zaklatunk: kik vagyunk? Hol vagyunk? Mi célból élünk ezen a világon?  Az első karácsonykor a napkeleti bölcsek is lázas keresésben voltak, akárcsak a nyájuk mellett élő pásztorok. És íme, akkor kigyúlt a csillag, mely mutatta számukra az utat, amíg meg nem érkeztek ahhoz a helyhez, ahol a Gyermek feküdt a jászolbölcsőben. Karácsonyra készülve, keresésünk és válaszra váró kérdéseink forgatagában nekünk is először a csillagot kell megkeresni és meglátni. Azt a csillagot, mely a bölcsőhöz vezet, ahol rátalálhatunk a gyermekre. Ebben a keresésében a segítség nem a technikai eszközöktől jön, hanem az Istenhez és embertársainkhoz való viszonyulásunk számbavételétől. Felül kell vizsgálnunk kapcsolatunkat a mi teremtő és gondviselő Istenünkkel, hogy töretlenül törtetünk az égig vagy szelíd alázattal szembesülünk Isten szeretetével, amely a Mester evangéliumi tanításában áll előttünk. Felül kell vizsgálnunk kapcsolatunkat embertársainkkal, családtagjainkkal, hogy a megbocsátás és szeretet erejével újra rátaláljunk egymásra. A számbavétel őszinteségében és mélységében újra egymásra találunk a csillag fényénél, és akkor mi is, mint a napkeleti bölcsek és pásztorok elindulhatunk azon az úton, amelyet a csillag mutat. Karácsonykor fel kell ismernünk helyünket Isten szeretetében és embertársaink életében, hogy utunk végén megtaláljuk a jászolbölcsőt.  A bölcső mellett megállva tapasztaljuk meg, hogy ez az a hely, ahol igazán magunkra találunk, ahol a keresgélő, kétkedő ember rádöbben istengyermeki mivoltára. Itt értjük meg, hogy Isten teremtett világában helyünk és otthonunk van, itt érezzük meg, hogy értékelnek és szeretnek, itt határozhatjuk el, hogy hitünkkel és szeretetünkkel, szolgálatunkkal bizonyságot teszünk a bennünk lüktető isteni lélekről.  Karácsony ünnepére készülve találjuk meg a csillag fényénél azt az utat, mely személyes és közösségi életünkben elvezet arra e helyre, ahol megtaláljuk a békességet és szeretetet, ahol a jóakaratú emberek közösségében Istenországát építhetjük.

Kedves Testvérem, karácsonykor, de az év minden napján is, vedd számba, hogy hol vagy? Nem tévedtél el? Jó úton jársz? Látod a csillagot, mely a bölcsőhöz, az otthonhoz, embertársaidhoz, Istenhez vezet? Nagy költőnk, Ady Endre vallomása cseng ma is fülünkben: „Pogány rímek, muzsikák között/ Szomjazok valami örököt, Pokollal lelkem alig rokon,/Mennyet várok nagy mámorokon”. Ezt a „mennyországot” teremtheted meg magadnak és másoknak, ha tudod, hogy a jászolbölcső mellett van a helyed nemcsak az ünnepen, hanem minden nap, hogy a karácsony öröme szétáradjon a világba és maradandóvá váljon.  A Szeben megyei unitárius hívek nevében Istentől megáldott karácsonyi ünnepet kívánok minden jóakaratú és jólelkű embertársamnak!

Isten áldjon! Márkos Hunor Elemér, medgyesi unitárius lelkipásztor

 

Áldott Karácsonyt és sikerekben gazdag, boldog Új Esztendőt kíván a Nagy-Küküllő minden olvasójának a Szeben megyei EMKE! Csifo Levente elnök

 

Az RMDSZ Szeben megyei szervezete minden tagjának kellemes karácsonyi ünnepeket és egy gazdagabb, békés boldog újévet kíván, Balázs Béla Attila, elnök

 

A Szeben megyei Eurotrans Alapítvány kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván minden kedves ügyfelének! Kémeri Attila, irodavezető

 

A Medgyesi MADISZ nevében kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog  új esztendőt kívánok! Balázs Botond, elnök

 

A Medgyesi RMDSZ nevében kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván, Orosz Csaba, elnök

 

Kedves gyerekek, tisztelt szülők és pedagógusok! Melegség tölti el szívünket karácsony közeledtével, egy-egy pillanatra megállunk a rohanó világban és számvetést készítünk az elmúlt évről. Felidézzük a legszebb pillanatokat és minden szépséget, jóságot elraktározunk lelkünkbe, hogy ebből meríthessünk erőt az elkövetkező újév napjaira is. Az ünnep hangulatában a másik emberre figyelünk és arra gondolunk, hogy mit nyújthatnánk szeretteinknek, azoknak akik fontosak számunkra. Ez a mi legemberibb értékünk. Nem drága ajándékok jelentik szeretetünket, hanem hogy önmagunkból mit adhatunk. Az az ember, aki nem csak saját magáért él, aki igazi harmóniát tud teremteni belső világában, saját lelkében és a maga környezetében, mindenekelőtt családjában, ami talán kisugározhat a barátok, munkatársak felé is. Ahol harmónia, béke, szeretet van, ott meghitt, bensőséges kapcsolatokra épülő családot lehet teremteni, amely érzelmi lelki közösséget, élményt nyújt. Úgy érzem, csak így tudjuk az otthon melegét valósággá, megélhetővé tenni, ami végig kíséri egész életünket és mindig megadja számunkra a megújulás lehetőségét.  Legbensőségesebb ünnepünkhöz közeledve mindannyiuknak békés, boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánok! Szederjesi György, igazgató, Báthory István Általános Iskola

 

A Nagy-Küküllő minden olvasójának áldott karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kívánok a Pro Schola Mediensis Alapítvány nevében, Székely Éva

 

Szép karácsonyi ünnepeket, egészségben gazdag és boldog újesztendőt kívánunk szeretteinknek és minden kedves ismerősünknek! Medgyesi Magyar Nyugdíjas Klub

 

Kedves Barátaink, Ismerőseink, Támogatóink! A Karácsony közeledtével egyre sürgetőbben merül fel bennünk a kérdés, hogy vajon milyen ajándékkal tudnánk örömet szerezni szeretteinknek? Hol tudnánk olyan ajándékokat beszerezni, amelyeknek lelki és szellemi értékük is van és ugyanakkor az áruk is megfizethető? A jó ajándék önmagunk egy darabja. A legjelentéktelenebb ajándék is test a testünkből, lélek a lelkünkből. Az ajándék jelkép ugyan, de ha megfelelő módon adjuk: valóban él és tovább él. Mi jut eszébe az embernek a karácsony szó hallatán? Szeretet, család, ajándékok, hó, hideg? A karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe. Semmilyen feszültséget és rossz megfelelési kényszert ne engedjünk eluralkodni magunkon! Az ünnep szépsége nem a külsőségektől függ, nem a terített asztal gazdagságától és az ajándékok számától, hanem attól a szeretetteljes, apró neszekre is figyelő csendtől, amelyben hagyjuk, hogy megszólaljon a bennünk élő Isten. Az ajándékok kedves jelzések, de az igazi érték az emberségünkben megszülető Isten. Álljunk meg egy pillanatra, vegyünk egy mély levegőt, és éljük át az örömét. A legfontosabb a karácsonyban A CSALÁD. Nem az ajándék, hanem a karácsonyfa és a köré gyűlt családi béke és szeretet. Ezekkel a gondolatokkal kívánunk minden kedves Barátunknak, Ismerősünknek és Támogatónknak áldott szép karácsonyt és egészségben gazdag boldog új évet!

  A Gyöngyvirág néptánccsoport apraja-nagyja