Méhviasz édes illata lengte be nagyhéten a medgyesi magyar ház nagytermét.  Hétfőn reggel már várakoztak az asztalokon a viaszmelegítő dobozok és a hímes tojások bűvös eszközei: az írókák. Tavaszcsalogató programunk nem csak a jó időt, hanem a medgyesi óvodásokat és kisiskolásokat is előcsalogatta a tantermekből, hogy mind közösen hangolódjanak az ünnepekre.

A program 2010 óta hagyomány már Medgyesen. Nagyhéten a közösség apraja-nagyja összejön, hogy igazi, mesebeli hímestojásokat készítsen a húsvéti ünnepkör alkalmából. Idén március 26-30. között közel kétszázan alkottak a magyar házban. 

Kirándulásból hagyomány 

Hogy miként lett egy tanulmányi kirándulásból nyolc éve tartó hagyomány? - 2010-ben elutaztunk el Szentgyörgyre Portik Irén nénihez, hogy személyesen tőle tanuljuk meg a hagyományos tojáshímzést – mesélte Lukács Gyöngyi, a medgyesi Gyöngyvirág néptánccsoport egyik vezetője, aki az évek során a program egyik legelhivatottabb tovább vivőjévé vált. - Kránics Ervin, az EMKE akkori elnöke kezdeményezte ezt az utat és akkor még talán senki sem gondolta, hogy ilyen szépen kinövi magát ez az ötlet. Akkoriban is az RMDSZ munkatársa voltam és itt a Millennium-házban először a néptáncosok körében szerveztem meg az első alkalmat. Ervinnel közösen beszereztük az első eszközöket, melyek azóta is évente előkerülnek ezen a héten – mondja Gyöngyi, akiről tudjuk, hogy a gyöngyfűzés és az ékszerkészítés is közel áll. Így nem csoda, ha a tojáshímzés hagyományát is szívügyként kezeli.

Szentgyörgyi tanulmányúton többen is részt vettek Medgyesről – pedagógusok, néptáncosok és a népművészet kedvelői. Az egész napos programon a tojáshímzés technikája mellett a tradícióról és a minták szimbolikájáról is tanultak. Mint megtudtam, egy nem csupán egyszeri alkalom volt, hiszen néhány éve Irénke nénit egy egész napos tanfolyamra is elhívták Medgyesre. Akkor is közel kétszázan fordultak meg, kicsik és nagyok egyaránt, az egész napos alkotó programon.

A tojáshímzés eredete

Megtudtam, hogy Gyöngyi leginkább a gereblye motívumokat kedveli. De a rózsákat és az állatmotívumokat is szívesen rajzolja. A medgyesiek szerencsésnek érzik magukat, hogy az alapokat magától, Irénke nénitől tanulhatták meg. Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató több mint egy évtizede kutatja a Kárpát-medencei tojáshímeket, 2500 hímes tojásnak a jelrendszerét foglalta rendszerbe. A Sapientia egyetem honlapján, egy korábbi cikkben így nyilatkozott erről: „A jelképek régi jelentései feledésbe merültek, ezeket később új nevekkel, jelentésekkel ruházzák fel, így nagyon sok régi és félreérthetetlen jelkép más néven fordul elő. Hangsúlyozta, a motívumok, minták közel sem díszek, hanem egy nagyon jól meghatározott felfogás és jelképrendszer szabályozza, és annak az emléke él tulajdonképpen a mai napig, bár jelenleg már keveset tudunk az eredeti jelentéstartalomról. A dísz a népi tudatból teljesen hiányzik, soha nem dísztárgyként, hanem funkcionális tárgyként készült valami. A hímes tojás rajzolatai egységet képeznek szőtteseink, varrottasaink, népmeséink és sokszor népdalaink jelképvilágával is.” (csik.sapientia.ro)

Az óvodások és iskolások évek óta a magyar ház állandó vendégei húsvét előtti héten.  - Második évben az iskolásokat is bevontuk. Az igazgatóval megszerveztük az osztályok részvételét, majd a medgyesi magyar óvodások is becsatlakoztak. – teszi hozzá Gyöngyi. Miközben beszélgetünk, még kicsit megigazítja a viaszmelegítő szerkezetet – az utolsó simítások ezek, hiszen fél óra múlva érkezik a harmadik osztály. Az óvodások az óvónénik segítői kezeire is számíthattak és a hét nagy részén a MADISZ munkatársai is besegítettek, így kisebbek is csinos hímestojással és sikerélményekkel térjenek haza. Kérdésemre, miszerint mennyire nehéz a gyerekeknek a motívumok pontos megrajzolása, Gyöngyi egy csipet büszkeséggel mondta: „Évről évre ügyesebbek. A mintákat jól látható helyekre kifüggesztjük a teremben, ezek alapját választhatnak, de a szabad kreativitásukra is számítunk. A nyolcadikasoktól viszont szoktam kérni, hogy egy tojás mindenképpen a hagyományos, komplikáltabb hímzést kapja meg. Ők már képesek erre. És sokuknak valóban jól is megy. Fontosnak tartom, ha már megvan ez a tudásunk, akkor adjuk át. Évről évre ez motivál a szervezésben.”

Táncos motívumok

Pénteken este megtelt családokkal a ház – legalább ötven írókát láthattunk összpontosítani a kezekben. Kicsik, nagyok, fiúk, férfiak, asszonyok és lánykák – elmélyülve alkottak. Idén körülbelül kétszázan fordultak meg a magyar házban - a gyerekekkel és a péntek esti néptáncos körrel együtt. Az elmúlt években a programot Gyöngyi távollétében a mindenkori millenniumházasok is folytatták – így az RMDSZ és a MADISZ munkatársai is becsatlakoztak, illetve a korábbi Petőfi ösztöndíjasok is, a Gyöngyvirág Néptánccsoport mellett. Így a tojáshímzést egyöntetűen a medgyesi Millennium-ház állandó programjának tekinthetjük és reméljük, ez még sokáig így marad.

A falon talán ötvennél is több motívum várta idei újra-álmodóit. A csoport érkezése előtt még az utolsó kérdésemre is megkaptam a választ Gyöngyitől: miért is fontos még az egész heti sürgés –forgás? - Így érzem, hogy közeledik húsvét. Ha együtt készülünk: így igazi a húsvét számomra és remélem, még sokunk számára lesz azzá.

Ferencz Klaudia