HIRDETÉS:

1. Pénteken Szt. Péter és Szt. Pál apostolok ünnepe. Szentmise a plébániatemplomban lesz reggel 9,00 órakor.  Délután 17,00 órakor Erzsébetvároson a latin templom búcsúja.

2. Jövő vasárnap elsővasárnap. A szentmise után szentségimádás lesz.

EVANGÉLIUM:

Elérkezett Erzsébet szülésének ideje, és fiút szült. Amikor a szomszédok és rokonok meghallották, hogy milyen nagyra méltatta az Úr irgalmában, vele örültek. A nyolcadik napon elmentek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Az apja nevéről Zakariásnak akarták elnevezni. De az anyja tiltakozott: „Nem, hanem Jánosnak kell hívni.” Így válaszoltak neki: „Nincs rokonságodban senki, akit így hívnának.” Aztán intettek az apának, minek akarja, hogy elnevezzék. Az írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János az ő neve.” Mindnyájan csodálkoztak. Neki pedig nyomban megnyílt az ajka és megoldódott a nyelve, megszólalt és magasztalta az Istent. A szomszédokat mind elfogta a félelem, és Júdea egész hegyvidékén elterjedt ezeknek a dolgoknak a híre. Akik csak hallották, szívükbe vésték s mondták: „Vajon mi lesz ebből a gyerekből?” Mert az Úr keze volt vele.

  

ELMÉLKEDÉS:

Zakariásnak látomása volt a templomban, amikor szolgált. Az angyal megmondta neki, hogy imái meghallgatásra találtak, és gyermeke fog születni. De Zakariás abban a pillanatban nem hitt az angyalnak. Talán már túl régóta várakozott, talán a szíve mélyén már feladta a reményt. Hogy jól az eszébe vésse, hogy Isten számára semmi sem lehetetlen, megnémult az ígéret beteljesedéséig. Amikor végre újra meg tudott szólalni, Istent magasztalta. De nemcsak azért, mert valóban fia született, hanem azért, mert a végtelen hatalmú Istennek ez a nagyszerű tette megvilágította működését Zakariás egész életében, a megváltott nép egész történetében. Sokszor nekünk is nehéz elhinnünk, hogy az Úr valóban jelen van az életünkben és gondviselése terelget bennünket a mennyország felé. Sokszor csak utólag értjük meg bizonyos történések miértjét, csak később áll össze a kép, és csak akkor fedezzük fel azon Istent. Gondoljuk végig, hogyan és mikor nyilvánult meg az életünkben Isten gondviselése. Ezek az élmények erősítsék a bizalmunkat, hogy Ő mindig velünk lesz.

A HÉT SZENTJE:  

Szent László király

1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt. Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett. Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát. Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán. 1061-ben tért vissza ismét, de hamarosan vissza kellett menekülnie Lengyelországba. 1064-ben bátyjával Gézával tért vissza, hogy a lázadó Salamonnal harcban leszámoljon. A püspökök békítése után ismét Biharban uralkodott az ország keleti harmadában. A pogány besenyők ellen sikeresen harcolt, katonái csodákat beszéltek hősiességéről. Békét sikerült kivívnia a besenyőkkel és a kunokkal szemben 1085-ben, 1091-ben és 1092-ben. Ünnepelt hősként fogadta el 1077-ben a királyi trónt, folytatta Szent István útját. Legyőzte a pogány kunokat, megkeresztelte és letelepítette őket. Seregei vitézül harcoltak vele együtt, legendák fonódtak köré. (Tordai hasadék, Szent László pénze, füve, forrásfakasztás, stb.) A háborúskodás számára keserű teher volt. Az országban is rendet teremtett, szigorú törvényeket hozott. Létrehozta a zágrábi püspökséget, a kalocsai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseket Gyulafehérvárra, a biharit pedig Nagyváradra. Megalapította a Szent Jobb-apátságot a Szent Jobb őrzésére. Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett.

1083-ban Szent István, Szent Imre és Szent Gellért szenté avatását szorgalmazta. Szentül élt, nagylelkű volt, keresztes hadjáratot is akart indítani, azonban ez nem valósulhatott meg. 1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott. 1095. július 29-én meghalt Nyitra mellett. Földi maradványait előbb a somogyvári monostorba, majd a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák történtek, legendák keringtek csodálatos közreműködéséről csatákban. Ügyét kivizsgálva 1192. június 27-én III. Celesztin pápa követe (Gergely bíboros) Váradon szentté avatta.

IGELITURGIKUS NAPTÁR: 

Június

24. Jer 1,4-10                             25. 2Kir 17,5-18                   26. 2Tim2,22b-26

      1 Pét 1,8-12                                Mt 7,1-5                               Jn 17,20-26  

      Lk 1,57-66.80                                                                    

 27. Bölcs 10,10-14                    28. 1Kir 8,22-23;27-30

       Mt 22,34-40                              1Kor 3,9c-11;16-17

                                                       Mt 16,13-19

 29. ApCsel 12,1-11                   30. Siralm2,2;10-14;18-19

      2Tim 4,6-8.17-18                      Mt 8,5-17

       Mt 16,13-19

 

MISEREND:

Hétfő: 7,30 –

Kedd: 9,00 –  Ionela egészségéért

           18,00 – † Ioana   

Szerda: 7,30 –

Csütörtök: 7,30 -

                  18,00 –  

Péntek: Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepe

Szombat:7,30–

                18,00 – † Ana (3. évf.)   

HÁZASSÁGKÖTÉS: Iuga Alexandru és Kovács Anna-Mária