Back to top

Úrunk Megkeresztelkedése - Szeplőtelen Fogantatás Plébánia Medgyes

Úrunk Megkeresztelkedése - Szeplőtelen Fogantatás Plébánia Medgyes

Római Katolikus Egyház: 

HIRDETÉSEK:

1. Pénteken, 2020. január 17-én, 19 órai kezdettel, a Kolpingházban dicsőítő imaest lesz.

2. Jövő vasárnapra 2020. január 19-ére,  a Magyar Kultúra Napjára ünnepséggel készülünk. 11 órakor ünnepi szentmisével kezdjük, melynek keretében énekelni fog a csíkmadéfalvi Gyermek Scola. A szentmise végén a plébánia udvarán nyitjuk meg a Kájoni János évforrdulóra készült szabadtéri fotokiállítást. Fellépnek a csíkmadéfalvi Gyermek Scola és a Báthory István Ált. Isk. gyermekkorusa: Kájoni énekeket fognak előadni. Meghívott vendégünk Ádám Gyula fotográfus. Igyekezzünk részt venni, hiszen magyar identitásunk táplálására létrehozott ünnep.

EVANGÉLIUM:

Abban az időben: Jézus elment Galileából a Jordán (folyó) mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék nála. János azonban tiltakozott: ,,Neked kellene megkeresztelned engem, és te jössz hozzám?'' Jézus azonban így szólt: ,,Hagyd ezt most, mert úgy illik, hogy teljesítsük mindazt, ami igazságos.'' Erre ,János engedett neki. Jézus pedig megkeresztelkedett. Mihelyt feljött a vízből, íme, megnyílt az ég, és látta Isten Lelkét galamb módjára magára szállni. És íme, hang hallatszott az égből: ,,Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik!''

ELMÉLKEDÉS: 

A mai vasárnapon Urunk megkeresztelkedését ünnepeljük. Az esemény nem Jézus gyermekkorában történt, miként napjainkban az a szokás, hanem Jézus nyilvános működésének kezdetén, azaz mintegy harminc esztendős korában. A megkeresztelkedés eseményéről Máté evangélista rendkívül röviden számol be, egyetlen tényszerű mondatban foglalja össze a lényeget: „Jézus megkeresztelkedett.” Ezt Jézus és Keresztelő János párbeszéde előzi meg és a mennyei Atya tanúságtétele zárja le. Keresztelő János tiltakozása, miszerint nem neki kellene megkeresztelnie Jézust, hanem éppen fordítva, jelzi azt, hogy az első keresztény közösség tagjai számára magyarázatra szorult Jézus keresztelkedése. A kérdés így merülhetett fel: Miért volt szükség arra, hogy a többi bűnöshöz hasonlóan Jézus is megkeresztelkedjen? Ha a keresztség a bűnbánat jele volt, akkor miért kérte Jézus, akinek nem volt egyetlen bűne sem? Máté evangélista erre a kérdésre nem ad választ. Az egyházi hagyománynak megfelelően azt válaszolhatjuk, hogy Jézus ilyen módon fejezte ki együttérzését, szolidaritását a bűnös emberekkel. Bűntelen létére is vállalja azt, hogy a bűnös emberekhez hasonlóan alámerüljön a Jordán folyó vizébe. Jézus bűnösökkel való együttérzését Lukács evangélista fejezi ki a legtalálóbban, amikor ezt írja: „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, Jézus is megkeresztelkedett” (Lk 3,21). Nem csupán egy időbeli megjelölés ez, hanem Jézus közösségvállalására való egyértelmű utalás. A mennyei Atya tanúságtétele egy másik oldalról is megvilágítja Jézus keresztségének értelmét. Az égből hang hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik!” Az Atya ünnepélyesen bemutatja a Fiút, mint az ő küldöttét. Jézus nem csupán Isten engedelmes szolgája, aki egész életében az Atya akaratát teljesíti és ezt teszi akkor is, amikor vállalja a szenvedést és a kereszthalált, hanem Fiú is, akit majd az Atya megdicsőít engedelmességéért, a megváltás beteljesítéséért azáltal, hogy feltámasztja őt a halálból. 

Jézus soha nem tekintett úgy istenfiúságára, mint valamiféle kiváltságra, hanem szolgálni akart egész életében és életével. Isteni hatalmával nem büszkélkedni, hivalkodni akart, amikor csodákat tett, hanem nagy alázattal imádkozott az Atyához és neki adott hálát minden csodáért. Az engedelmesség, az alázat és a szolgálatkészség lelkületéről a harmadik isteni személy, a keresztelkedéskor galamb alakjában leszálló Szentlélek gondoskodik. Befejezésül említsünk meg még egy szempontot, amely megmagyarázza az Úr keresztelkedésének értelmét. Jézus úgy gondol saját halálára, mint végső keresztelkedésre. „Keresztséggel kell megkeresztelkednem, és mennyire vágyom utána, amíg be nem teljesedik!” (Lk 12,50). Itt értjük meg a keresztség és a kereszthalál kapcsolatát. Bár Jézus bűntelen volt, mégis megkeresztelkedett, élete végén pedig eltűrte, hogy a „bűnösök közé sorolják”, azaz vállalta a kereszthalált, ami a legnagyobb bűnözők büntetése volt. A vízből való felemelkedése utalás a feltámadásra, új életének kezdetére.

IGELITURGIKUS NAPTÁR:  JANUÁR  

12. Iz 42,1-4.6-7               13. 1 Sám 1,1-8             14.1 Sám 1,9-20

   ApCsel 10,34-38                 Mk 1,14-20                      Mk 1,21-28     

    Mt 3,13-17                                

15. 1 Sám3,1-10.19-20     16. 1 Sám 4,1-11

        Mk 1,29-39                        Mk 1,40-45

17. Ef 6,10-13.18              18. 2Kor 10,17-11,2

       Mt 19,16-21                      Mt 25,1-13

 

MISEREND:

Hétfő: 7,30 – Viorella szándékára

 Kedd: 9,00 – Adriana szándékára

         17,00 - Ida, János, Sandu, János, Éva, Erzsébet, György és Livia

Szerda:7,30 – Viorella szándékára

Csütörtök:7,30 – Viorella szándékára

         17,00 – Rózsafüzér társulat tagjaiért

Péntek: 7,30 – Szándékra

            17,00 –Gáspár Mária-Magdolna (6 hetes)

Szombat: 7,30–Gheorghe és Iolanda

          17,00 - Trifán és Simó családok elhunytjaiért

 

KERESZTELÉS:

      Bodó Isabella-Anita