Kedves keresztény testvérek. Kedves olvasó. Négy héttel ezelőtt gyújtottuk meg az adventi koszorúinkon a gyertyákat, mintegy jelezve azt, ha ki nem is mondva, hogy ez a láng utat szeretne nekünk mutatni az adventi homályban mindannyiunknak, hogy elérjünk e fény segítségével betlehem fényességébe. Ezen a Karácsony napján felvetődik a kérdés vajon miről beszél ma a karácsony? 

Egyszer egy érdekes hír járta be a híradót és a világhálót. Az egyik édesanya ikergyermekeknek adott életet és mivel kora szülöttek voltak inkubátorba kellett tenniük őket külön-külön, hogy fejlődjenek. És nagy szomorúságukra az egyik gyerek tökéletesen fejlődik, míg a másik nem. Az orvosok tehetetlenek! És az egyik apáca engedély nélkül az egészséges gyereket odatette a testvérke mellé a másik inkubátorba. És valami megváltozott! Az egészséges gyerek kicsi kezével a beteg testvér kezét fogta és az óráról órára jobban lett és meggyógyult. Ekkor kezdődött el a megfigyelés után egy új gyógymód. Így nevezik ma: a szertett terápiája.

Valami ilyesmi történt velünk is. Ahogyan a Zsidókhoz írt levélben olvassuk: Az idők teljességében Isten elküldte az Ő egyszülött Fiát gyermekként közénk, azért, hogy a beteg emberiséget magához ölelje. Hogy elhozza az ég üzenetét és a Mennyei Atya ajándékát, a Szeretetet, és az ő szeretetével gyógyítsa emberi beteg szíveinket, lelkeinket és felemeljen bennünket.

Ady Endre egyik karácsonyi költeményében bele sírja a magyar lelkekbe: beteg a világ nagy beteg! Hatalmas ég új Messiást küldj! Aki újra eljön beteg világunkba és az ő szeretet terápiájával gyógyítja elgyengült akaratunkat, a bűn által kikezdett életünket. Újra elhozza az ég legnagyobb ajándékát, hogy elteljél vele, elteljen a család, elteljen a társadalom ezzel a csodálatos szeretettel. 

A szent ünnep alkalmával mindannyian átérezzük ki ki a maga lelkében, környezetében mennyire szükségünk van nekünk a Karácsonyra. Mert a karácsony nem egy reklámfogás! 

Láttam egy reklámot, nagyon megdöbbentő volt. Jézus jászolában nem a kisded feküdt, hanem a jászol tele s tele volt különböző csomagokkal és így nem volt hely Jézus számára, nem volt ahol megszülessen. Talán éppen ez az ellopott karácsony késztetett egy kislány arra, hogy kiábrándultan beszéljen a karácsonyról. Azt írja: a karácsony ma csak reklám fogás. Valamikor a család ünnepe volt, de úgy néz ki mintha ellopták volna tőlünk a karácsonyt! Tegyenek meg mindent a családok – írja, hogy az ősi hagyomány újra feléledjen és a reklám helyett Jézus Krisztus legyen ismét az emberiség jászolában az Emmanuel, mert velünk legyen és velünk van az Isten.

A karácsony nemcsak egy külsőség, egy évről évre visszatérő ünnep, amelyet aztán néhány nap múlva elfeledünk, hanem a karácsony Valóság! 

Egyszer egy édesapa számol be messzi távolból az itt maradt testvéreinek, amelyben elmondja, hogy az ő városukban egy gyönyörű szép betlehemet állítottak fel és a kisgyermekükkel mindennap megnézték a betlehemet, egészen addig a napig, amíg elmúlt a karácsony s lebontották a betlehemet. S a kisgyermek, amikor nagy csalódottan keresi Jézuskát, megkérdezi édesapjától, hol van a Jézuska? És azt válaszolta az apa: Fiam a Jézuskát eltették jövőre!

Nem ez a karácsony! Nem lehet az, hogy ma ünnepelünk és holnap újra sír a lelkünk! Nem lehet az, hogy Jézus Krisztus az első karácsony éjszakáján földre jött azért, hogy szeretetet tanítson nekünk és mi elzárjuk őt. Eltesszük jövőre, hogy majd talán jövőre ilyenkor is találkozzunk vele. Utána maradjon minden a régiben! 

Jézus azt akarja és akkor lesz igazán a karácsony ünnep mindannyiunk számára, ha haza visszük őt! Nem elzárjuk, hanem a szívünkbe fogadva visszük a sötét éjszakában, hogy ne féljünk. Visszük családi otthonainkba, hogy a zűrzavar után békesség szülessen meg. Visszük a hivatalokba, hogy az ő igazságossága, békéje, szeretete mindennap, az élet minden órájában eltöltsön bennünket, segítsen, éltessen, növeljen és megszenteljen. Ezért jött el Krisztus az első Karácsony éjszakáján, hogy Emmanuel legyen! Mindennap velünk legyen az Isten!

A karácsony akkor lesz igazán bensőséges ünnep, hogyha az ünnep elmúltával is Karácsony van szívünkben. Azt mondotta egy kis hittanos egyszer pap bácsi: úgy szeretném, ha mindennap karácsony lenne! Rajtunk áll és ezért ma lélekben leborulva a betlehemi jászol előtt ősi énekünkkel kérjük, imádkozzuk, könyörögjük: Kis jézus! Ne vess meg bennünket! Hallgasd meg buzgó kérésünket. Jászolodnál fogadjuk, hogy a vétket elhagyjuk.  Kis Jézus! Ne vess meg, hallgass meg. Ámen.

​Kegyelmekben gazdag, áldott, békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!

Ft. Boga Norbert - segédlelkész

Medgyes, 2022 Karácsonyán.