Pillanatképek egy felejthetetlen nyári kalandról
Első nap: "Ha vidámság tölti szívünket, ha a belső örvendezés hulláma hordoz, ha lelkünk énekel, akkor nem érzünk terhet - Prohászka Ottokár"
Érkezünk tömött sorokban. Hozzuk magunkkal a jókedvet és a kalandvágyat! Mögöttünk a szülők szeretetteljes búcsúölelése, előttünk pajkos ismerős mosolyok, és új barátságok ígérete. Finomat ebédelünk, gyorsan lepakolunk, és máris kezdődik a délutáni program. Szabályismertetés, csapatokba szerveződünk, és kezdődhet a pontvadászat. Kicsit Harry Potteres a hangulat, hat napon át ügyességünkkel, és leleményességünkkel hozzájárulhatunk "kis családunk" győzelméhez. Első próba: vízipisztoly csata. A szervezők ismertetik a párbaj szabályait, majd felrúgják azokat és bekapcsolódnak a küzdelembe... sebaj, majd megtanítjuk őket kesztyűbe dudálni! Vacsora, ismerkedés, móka és takarodó.
Második nap: "Játszani legalább ketten kell, de inkább tízen, húszan, mert a közös játék a legnagyobb dolog az életben" - Csukás István
"Jó reggelt kívánok" - bömböl a szobákban a hangszóróból a Republic dal. Morcosan mordulunk a sejtelmesen vigyorgó szervezőre: hogy lehet ilyen aljas húzással ébreszteni a megfáradt, kialvatlan táborozókat?! A napi torna és reggeli kicsit helyrezökkenti bennünk a derűt. Az udvaron már várnak ránk a felfújt buborékok, és kezdődhet a buborékfoci bajnokság. Kacagás, vidámság, gondtalanság. No meg pontszerzési lehetőség. Délután zajlanak a frizbi mérkőzések, zeng a Hargita a lelkes szurkolók kórusától. Este filmvetítés, barátkozás és pihenés. Kósza gondolatfoszlányok az álom határán: bárcsak reggelre lemerülne az a hangfal...
Harmadik nap: "Madarasi Hargitánál, medvét lestünk " - Mészáros Lajos
Nincs szerencsénk, üvölt az ébresztő zene, a szervezők három hangfallal érkeztek Ivóba. De nem baj, izgalmas nap előtt állunk: reggeli után meghódítjuk a Madarasi Hargitát! Rövid gyaloglás után már pöfög velünk a traktor a fenyvesek között: jobbunkon meredély, bal kéz felől sziklafal lélegzetelállító látványa fogad. Aztán gyors seregszemle a menedékháznál, és zajosan, füttyszóval, hangoskodva indulunk a csúcs felé, nehogy a szűk ösvényen ránk bukkanjon egy túlságosan kíváncsi mackó. Már látjuk a végcélt, még egy kis erőbevetés, és megszusszanunk ott, ahol a turul szárnyán megpihen az égbolt. Traktorozás a faluba, vásárlás, ebéd és focibajnokság következik, majd egy kiadós vacsora után, a jól megérdemelt pihenés.
Negyedik nap: "Aki kincset keres, nem a fellegekben, hanem a földben ás" - Lucian Blaga
Ma megtanulunk tanulni, és kincseket harácsolunk. Az előadás után feladatlapokat osztanak ki, és kezdődik az erdőjárás. A csapatok állatnyomokra, lepkékre, gombákra vadásznak. Az erdő hangos a lelkes felfedezők örömkiáltásaitól: rubint lopunk a katicabogár tűzpiros szárnyáról, smaragdot a lóhere zöld leveléről, aranyat a méhecskék potroháról. Gondosan elraktározzuk a megszerzett kincseket digitális tarsolyunkban, este majd filmecskét készítünk zsákmányunkról. Talán dalocskát is készítünk hozzá... a refrén már ott motoszkál fürkésző agyunk rejtett szegletében: "Sárga virág, lila virág, méhecske". Igen, ez így jó lesz! Vacsora, cimborálás, takarodó.
Ötödik nap: "Semmi sem terjed olyan járványszerű gyorsasággal, mint a nevetés és a jókedv" - Charles Dickens
Az ébresztő muzsika már nem is zavar. Torna és reggeli után kiruccanunk a Zetelaki gáthoz, és hangos csatakiáltással berobbanunk a meleg vízbe. A jókedv és öröm kacsázó kavicsként táncol a tó tükrén. Egy kellemes délelőtti fürdés után vissza buszozunk a táborhelyre, ahol ebéd után improvizációs készségeinket tanuljuk fejleszteni játékosan. Vacsorára leszakadt az ég! Vihar Nagyúr villám korbáccsal ostorozta a mogorva hegyek gerincét. A csapat vidámsága töretlen, a Nagysátorban izgalmas Activity társasjáték zajlik. Villanyoltás, pihenés.
Hatodik nap: "A tűz, a szelíd szirmú láng nem hunyhat ki soha!" - Csepeli Szabó Béla
A mai nap táborcentrikus foglalkozásokkal telik. Reggeli után elsajátítjuk az okos tanulás fortélyait, gyurmázunk, tornáztatjuk az agysejtjeinket. A másik sátorban párhuzamosan pénzügyi tudatosságra nevelik a tisztelt táborlakókat. Az tudásvágyat és figyelmünket csak a konyhából kiszivárgó mennyei illatok zavarják meg: készül a finom ebéd. Késő délután a csapatok színielőadásokat mutatnak be: a témák adottak, a célszemélyek a szervezők. Minden szerzett improvizációs készségünket bevetjük a jobbnál jobb paródiákba, édes bosszú ez a reggeli ébresztések miatt! Fetrengünk a nevetéstől. Utolsó esténket tábortűzzel zárjuk, körbeüljük a lobogó tüzet, és édes-szomorkásan bámuljuk az éjszakában táncoló szikrák játékát.
Utolsó nap: "Isten veled! Ma oly dal kél szívemben, mint boldog visszhang bús szőlőhegyen" - Juhász Gyula
Zokog az ég, oszlik a tábor. Az esőcseppek alatt serényen, szótlanul pakolunk, a busz is megérkezett már. Isten veled Ivó, viszlát Irgó Kulcsosházak! Köszönjük a patakot, az erdőt, az élményeket, a barátokat. Lesz még új nyár, visszajövünk még! S már szalad is velünk a busz az otthon felé. Egy utolsó megálló, egy utolsó meglepetés a szervezők részéről: fagyizás az Ati Cream fagylaltozónál, és csoki, vanília, sárgadinnye, zöld alma ízek forgatagában búcsút mondunk a felejthetetlen nyári kalandunknak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni