Honnan és hová?
A nagyváradi Szigligeti Színház színészei nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy a szinte statikus színpadi jelenlét mellett, a százötven évvel ezelőtti nyelvezetet hűen követve prózai est formájában adják át a kétszáz éve született Arany János gondolatait.
Az ünnepélyes megnyitó esten megjelenteket Balázs Béla Attila, az RMDSZ Szeben Megyei szervezetének elnöke köszöntötte, majd Medgyes polgármestere, Gheorge Roman mondott köszöntő szavakat. Benedek Zakariás, parlamenti képviselő pedig a kultúra definícióit felidézve elmondta, bár a kultúrának nincs egységes és elfogadott meghatározása, mégis társadalmunknak szüksége van rá, mint „azon eljárások összességére, melyek elviselhetővé teszik az életet.”
A Traube dísztermének közönsége lelki rokonságra is találhatott Arany János, a költő, újságíró, tanár, egyúttal a szülő és közéleti magyar ember életútjának kétségeit és örömeit megismerve – a szerint, ki milyen lélekkel ült be e színházi előadásra. A 19. századi ember hétköznapjainak gondjait a ma publikuma is jól érzékelheti, hiszen ahogyan levelezéseinek soraiból kiderült, ő is küzdött olykor a megértettség hiányával és motivációvesztettség is csengett ki csüggedt szavaiból. De ugyanez adhat erőt nekünk is, mert legyünk bárhol otthon a világban: valahonnan, valahová tartunk – s mind pengetünk egy lantot a világűr végtelenében.
Ferencz Klaudia
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni