A közel 45 ezer főt számláló Szeben megyei, szász és magyar örökséggel rendelkező iparváros, jelenleg Románia földgázkitermelő központja és lakosságának tíz százaléka magyar. Első interjúmon Orosz Csabával, a Medgyesi RMDSZ elnökével, önkormányzati képviselővel beszélgettem. Kérdéseim nem csak a képviselőhöz, hanem a közéletben aktív szülőhöz és az egykori Madiszos fiatalhoz is szóltak.

Melyek 2017-ben a medgyesi magyarság legfontosabb feladatai és célkitűzései?

Mi itt nagy kisebbségben vagyunk, 10 % a magyarság aránya, nekünk létfontosságú, hogy azokat az intézményeket fenntartsuk, sőt, ha lehet, fejlesszük, melyeket eddig kialakítottunk és most működnek Medgyesen. A tanügy a legfontosabb. Az iskola és az óvoda alappillérei a magyarságnak, hiszen az anyanyelv elsajátítása és annak használata a családon kívül, itt történik.

A magyar iskolával kapcsolatban melyek most a legnagyobb sikerek és kihívások?

Medgyesen két óvodában működik magyar részleg, a nagyobbakat pedig a Báthory István Általános Iskola várja. Bárki láthatja, hogy az intézmény semmiben nem szenved hiányt, és e mellett a város legújabb, legtisztább iskolája is. Ezt a megerősítést román tanácsos társainktól is megkaptuk, amikor nem olyan rég nálunk jártak. Az intézmény fenntartásában is jó az együttműködésünk a város polgármesterével. Többek között sikerült a közelmúltban olyan pénzalapokat kiutalni, melyeknek köszönhetően bizonyos javítási munkálatokat el lehetett végezni. A másik legfontosabb, amiről már régóta beszéltünk, a tornaterem kérdése, hiszen a téli időszakban a folyosókon tornáznak a diákok. Az elmúlt év során az iskola mellett lévő kis épületet sikerült nyilvántartásba venni, és jelenleg tervezési stádiumban van. Úgy gondolom, hogy jövő évi iskolakezdésre már használatba tudják venni a diákok az új termet.

A Báthory túlmutat Medgyes határain, hiszen a környező településekről iskolabuszokkal hozzuk be és visszük haza a diákokat. Ezt is önkormányzati támogatásból és pályázatokból valósítjuk meg. De igyekszünk az iskolát más úton is vonzóvá tenni. A hosszabbított program (after school) szinte egyedülálló, büszke vagyok rá és remélem, hogy jól fog működni. Türelem kell, és együttműködés, hogy kiforrja magát.

Mit feltételezhetünk, mi befolyásolja a szülőket a magyar iskola melletti döntésben?

Több tényező is közrejátszhat. Nem vagyok naiv, de szeretném azt hinni, hogy legtöbben a magyarságukból kifolyólag tesznek így. Van olyan település, ahol egy magyar gyermek van és elmegy érte a kisbusz. Ehhez a gyermekeknek és a szülőknek is áldozatot kell hozniuk, nem könnyű kisgyermekként 30 kilométert ingázni naponta, az oda vissza már 60 km, amikor kézenfekvőbb lenne a saját községében, de vegyes vagy román tannyelvű iskolába iratkozni. Bízom benne, hogy az iskola rendezett körülményei, vagy az idén beinduló hosszabbított program továbbra is vonzóvá teszik a magyar iskolát a családok számára.

Medgyesen milyen történelmi egyházak működnek és képviselőként hogyan látod a helyzetüket?

Az elmúlt öt évben az egyházak nagyon kevés támogatást kaptak városi szinten, viszont ebben az évben sikerült elérni, hogy mindhárom történelmi egyház (katolikus, református, unitárius) számára 10-10 ezer lejt kiutaljon a város. Ez a teljes erre szabott összeg 15 %-a, mi pedig 10 %-át alkotjuk a városnak. A lelkészek elmondásából ez számukra nagy segítség volt.

Két éve sikerült például egy pénzösszeget kilobbiznunk, így a római katolikus templom tornyát és a volt kolostor épületét mostanra sikerült teljesen felújítani. Szintén nagy eredmény a temetőbe vezető sétány felújítása, mely mindhárom felekezet temetőjét érinti. Télen szinte lehetetlen volt autóval használni. Ez már régi álmunk volt, és másfél éve fejezték be a munkálatokat.

Hogyan néz ki jelenleg a magyarok politikai képviselete Medgyesen?

A tavalyi helyhatósági választások után a város 21 tanácsosából kettő az RMDSZ-ből került ki. Ebből kellett helyzetet teremtenünk. A választások után koalíciót kötöttunk a nyertes Nemzeti Liberális Párttal. Erre nekik is nagy szükségük volt, hiszen ki kellett alakítaniuk egy olyan többséget, amellyel át tudnak vinni a tanácsban olyan határozatokat, melyek kétharmados többséget igényelnek.  Felkértek bennünket a koalícióra, és ahogy az elmúlt huszonhét évben, most is igyekeztünk jó együttműködést kialakítani az aktuális polgármesterrel és pártjával a helyi magyarság érdekében. Számos jó elképzelés van, de szembe kell nézni azzal is, hogy a megvalósításhoz pénz is kell. A helyi támogatásokon felül a pályázatokból működünk, és a közösség támogatása, önkéntes munkája ehhez ugyanolyan elengedhetetlen.

Miből gazdálkodik a magyar közösség?

A város éves költségvetése kb. 30 millió euró, ami romániai viszonylatban elég jó. Stabil városnak számítunk. A magyar közösség is ebből a keretből kap a várostól, e mellett az RMDSZ központi alapjából arányosan kap a megye. A Millennium-ház, vagy a rendezvényeink pályázatokból működnek, illetve az önkéntesek munkájából.

Hogyan mérhető fel a magyar közösség igénye, és hogyan jut el az egyes emberek véleménye a képviseleti szintig?

Vannak fogadóóráink, havonta két alkalommal, önkormányzati képviselőként, de azt kell mondjam, ritkán élnek vele. Talán ez annak is köszönhető, hogy napi szinten kapcsolatban vagyok az emberekkel, kis közösség révén könnyen elérhetnek rendezvényeken, az iskolában, vagy a székházban. A felmerülő problémákat pedig igyekszünk lehetőségeinkhez mérten a legjobban orvosolni.

Mi motivál téged, hogy évről évre folytasd ezt a munkát? Mi fordít a közösségi munka felé?

Az én generációm idején a vegyes iskolában 2-2 magyar osztály volt még.  Egy generációban 70 gyermek volt, most pedig átlagosan 15-en. Ebből fel tudtunk tartani egy líceumi magyar osztályt Akkor még 35-en is kezdtünk egy évben. A MADISZ-nak 1992-ban lettem a tagja, mi is fiataloknak rendezvényeket szerveztünk, jó közösségben voltunk. Majd jött a MADISZ elnökség, később RMDSZ alelnök lettem, és most már 9 éve a Medgyesi RMDSZ elnöke vagyok. Az érettségiző osztályunkból ma hárman vagyunk Medgyesen. Nekem így alakult az életem. Láthatod, ma is, hogy működünk itt a Millennium-házban. Nagy közösség vagyunk, mindenki teszi a dolgát és együtt dolgozunk.  

Hogyan látod a magyar közösség jövőjét?

A fiatalokat össze kell fogni, itt van ez a ház, a közösségi élmény részeseivé kell tenni őket. Nekem is ez volt az egyik motivációm MADISZ-osként. Sokat adott ez a fajta aktivitás, hogy ha jól sikerült egy rendezvény, mi is jól éreztük magunkat és másoknak is örömet szereztünk. Aki egyszer belekóstolt, többnyire benne marad. Az 1992-es népszámlálás szerint körülbelül 9000 magyar volt Medgyesen, ma jó, ha 4000-en vagyunk. De a 10% még megvagyunk, és ebben kell dolgozni, pont ebből kifolyólag. Nekünk az a dolgunk, hogy akik mégis az itt maradás mellett döntenek, és itt szeretnének élni, őket képviseljük. Azok a fiatalok, akik egyetemi tanulmányaik után hazatérnek, kevesen vannak, de vannak, és azt megbecsüljük.

Ösztöndíjasként egy hónapja vagyok a MADISZ-nál (Medgyesi Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség), illetve itt a Millennium –házban (RMDSZ székház és magyar civil szervezetek háza). Ahogy látom, széles tevékenységi köre van, és egész évben történik valami.

Igen, mondhatjuk, hogy a magyar közösség harmadik alappillére az oktatás és az egyházak után a civil szervezetek és a rendezvények köre. Idén nagyon jól sikerült a májusi Vándorcsizma fesztivál, de említhetném a fiatalok nyári nagy közösségi eseményét, az Úszótábort, vagy októberben a Szeben Megyei Magyar Napokat.

Mit gondolsz a mindenkori Petőfi ösztöndíjas szerepéről Medgyesen?

Nagyon hasznosnak ítélem meg a kezdeményezést. Az elődeid nekünk rengeteget segítettek. Például az újságírásban, eseményekről való tudósításban, illetve azokban a periódusokban, amikor feltornyosultak a feladatok. Másrészt nekünk az is segít, hogy külső szemmel néztek bennünket. Hiszen előfordulhat, hogy megszokásaink miatt már nem veszünk észre olyan lényeges dolgokat, amit ti igen.

Éppen ezért is, mint új városlakó kérdezem, aki naponta átsétál a város Főterén: mi vár Medgyes gyönyörű főterére?

Egy határozat már meg is született: mivel a főtéri épületek nagy része magántulajdonban van, így mindenki köteles a homlokzatokat felújítani, aki nem teszi, annak már az idén 100%-al nagyobb adót kell fizetnie. Illetve tervben a teljes főtér felújítása, hasonlóan a szebeni vagy a temesvári városközpontokhoz, egykori piactér funkcióját kapná vissza – mint tágas rendezvényekre is alkalmas tér.

Ferencz Klaudia