Római Katolikus Plébánia - VIRÁGVASÁRNAP
HIRDETÉSEK:
1. - Kedden 17,30 órától keresztúti ájtatosságot végzünk magyar nyelven, utána szentmise.
- Szerdán 17,30 órától keresztúti ájtatosságot végzünk román nyelven.
- Április 13.: Nagycsütörtök, az Utolsó Vacsora szentmiséje a plébániatemplomban 18,00 órától
- Április 14.: Nagypéntek (szigorú böjti nap).Az Úr Jézus kereszthalálának a szertartása: a plébániatemplomban: 18,00 órától, utána szentségimádás a szentsírnál. Szokás szerint gyűjtés a jeruzsálemi szentsír javára. A persely a szentsírnál.
- Április 15.: Nagyszombat. Egész napos szentségimádás Jézus sírjánál: d.e. 9 órától – este 20 óráig. A sekrestyében elhelyezzük a szentségimádási órák programját, kérjük a kedves híveket, jegyezzék be nevüket, hogy a virrasztás Jézus sírjánál biztosítva legyen. Kérjük a szentségimádáson minél többen vegyenek részt. A húsvéti vigília, szentmise és feltámadási szertartás a plébániatemplomban 20,00 órától kezdődik. Kérjük a kedves híveket hozzanak gyertyát a vigíliára.
- Április 16.: HÚSVÉTVASÁRNAP – URUNK FELTÁMADÁSA Eledelszentelés: plébániatemplomban: reggel 7,45 -kor és a Szent István templomban: d.e. 9,30-as szentmise után.
2. Jövő vasárnap, Húsvétvasárnap a templomainkban gyűjtést tartunk a Papnevelő Intézet javára.
EVANGÉLIUM:
Abban az időben: Jézust Poncius Pilátus helytartó elé állították. A helytartó megkérdezte tőle: ,,Te vagy-e a zsidók királya?'' Jézus ezt felelte: ,,Magad mondtad!'' S miközben a főpapok és a vének vádaskodtak ellene, ő nem szólt egy szót sem. Pilátus végül megkérdezte: ,,Nem hallod, mi mindennel vádolnak?'' Ő azonban neki sem válaszolt egyetlen szóval sem, és a helytartó nagyon csodálkozott ezen. Szokásban volt, hogy az ünnep alkalmával a helytartó szabadon bocsát egyet a foglyok közül, akit a nép kíván. Volt akkor egy Barabás nevezetű, hírhedt rabjuk. Amikor összegyülekeztek, Pilátus megkérdezte: ,,Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül: Barabást vagy Jézust, akit Krisztusnak is neveznek?'' Tudta ugyanis, hogy csak irigységből adták őt a kezébe. Míg ott ült ítélőszékében, a felesége üzenetet küldött neki: ,,Ne avatkozz annak az igaznak a dolgába! Ma éjjel álmomban sokat szenvedtem miatta!'' De a főpapok és a vének felbiztatták a népet, hogy Barabást kérjék, Jézust pedig veszítsék el. Amikor tehát a helytartó feltette a kérdést: ,,Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül?'', ők ezt válaszolták: ,,Barabást!'' Erre Pilátus megkérdezte: ,,És mit tegyek Jézussal, akit Krisztusnak neveznek?'' Mindannyian ezt felelték: ,,Keresztre vele!'' Ő újra kérdezte: ,,De hát mit követett el?'' Mire azok még hangosabban kiáltozták: ,,Keresztre vele!'' Pilátus látta, hogy semmire sem megy velük, sőt, csak fokozódik a zavargás. Ezért vizet hozatott és a nép szeme láttára megmosta a kezét ezekkel a szavakkal: ,,Én ártatlan vagyok ennek az igaznak vére ontásában. Ez a ti dolgotok!'' Erre az egész nép így kiáltott: ,,A vére rajtunk és a gyermekeinken!'' Ekkor szabadon bocsátotta nekik Barabást, Jézust pedig megostoroztatta és elrendelte a keresztrefeszítést. A helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra és köréje gyűjtötték az egész helyőrséget. Levetkőztették, bíborszínű köpenyt adtak rá, tövisből koronát fontak és a fejére helyezték, a jobbjába pedig nádszálat nyomtak, azután térdet hajtva előtte így gúnyolták: ,,Üdvöz légy, zsidók királya!'' Közben leköpdösték, elvették tőle a nádat, és a fejét verték vele. Miután így csúfot űztek belőle, levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruháiba, és elvezették, hogy keresztre feszítsék. Amint kifelé haladtak, találkoztak egy Simon nevű cirenei emberrel: őt kényszerítették, hogy vigye (Jézus) keresztjét. Végül odaértek arra a helyre, amelyet Golgotának, azaz Koponyák helyének hívnak. Itt epével kevert bort adtak neki. Ő megízlelte, de nem kért belőle. Azután keresztre feszítették. Sorsot vetve szétosztották egymás között a ruháit, majd letelepedtek ott és őrizték. Feje fölé odaírták elítélésének okát: ,,Ez Jézus, a zsidók királya.''Ugyanakkor két rablót is keresztre feszítettek vele: az egyiket jobbról, a másikat balról. Akik arra jártak, káromolták őt, bólogattak a fejükkel és ezt mondták: ,,Le akartad rombolni a templomot és harmadnapra fölépíteni? Szabadítsd hát meg önmagadat! Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!'' Ugyanígy gúnyolták őt a főpapok is az írástudókkal és a vénekkel együtt: ,,Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni! Ha Izrael királya ő, hát jöjjön le most a keresztről, és hiszünk benne! Bízott az Istenben? Mentse meg őt most, ha akarja! Hiszen azt mondta: Az Isten Fia vagyok!'' Ugyanígy gyalázták őt a vele megfeszített rablók is. Hat órától sötétség borult az egész földre kilenc óráig. Kilenc óra körül Jézus nagyot kiáltott: ,,Éli, Éli, lámá szábáktáni!, azaz: Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem?'' Az ott állók hallották ezt, és egyesek megjegyezték: ,,Ez Illést hívja!'' Egyikük mindjárt odafutott, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátűzte egy nádszálra és inni adott neki. A többiek azonban ezt mondták: ,,Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa?'' Jézus pedig még egyszer hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét. És ekkor a templom függönye kettéhasadt, felülről egészen az aljáig. A föld megmozdult, a sziklák megrepedtek. Sírok nyíltak meg, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. Az ő feltámadása után előjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek. A százados és a többiek is, akik Jézust őrizték, a földrengés és a történtek láttára igen megrémültek, és így szóltak: ,,Ez valóban Isten Fia volt!''
IGELITURGIKUS NAPTÁR: Április
9. Iz 50,4-7 10. Iz 42,1-7 11. Iz 49,1-6
Fil 2,6-11 Jn 12,1-11 Jn 13,21-38
Mt 26,14-27,66
12. Iz 50,4-9 13. Kiv 12,1-14 14. Iz 52,13-53,12
Mt 26,14-25 1Kor 11,23-26 Zsid 4,14-16;5,7-9
Jn 13,1-15 Jn 18,1-19,42
15. 1Ter 1,1-2 Bar 3,9-15,33-4,4
1Ter 22,1-18 Ez 36,16-28
Kiv 14,15-15,1 Róm 6,3-11
Iz 54,5-14 Mt 28,1-10
Iz 55,1-11
MISEREND:
Hétfő: 7,30 – Eugenia, Lucreția és Denis egészségéért
Kedd: 9,00 – Tibor szándékára
18,00 – † Frenc
Szerda:7,30–†Gheorghe, Maria, Ioan, Maria, Nicoae, Maria
17,00 – Juliánna és László egészségéért
Csütörtök: NAGYCSÜTÖRTÖK
Péntek: NAGYPÉNTEK
Szombat: NAGYSZOMBAT
A TEMPLOMI REND SZABÁLYAI
10. A szentáldozáshoz fegyelmezett sorokban vonuljunk.
A Szentostya vétele előtt Ámen-nel felelünk. Fejünket kissé felemelve és mozdulatlanul tartva, úgy fogadjuk a Szentostyát, hogy a pap nyelvünkre helyezhesse.
11. A templomból akkor távozunk, amikor a miséző pap elhagyta az oltárt. Indulás előtt térdhajtással búcsúzunk az Úr Jézustól, s a szenteltvíztartónál térdhajtás nélkül kereszttel jelöljük meg magunkat.
(folytatjuk...)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni