Back to top

I.Szent László

Augusztusban indított sorozatunkban röviden ismertetjük az általunk legfontosabbnak tartott magyar királyokat. Az első részt országalapítónkkal, I. Szent Istvánnal indítottuk.

Őt a trónon az utólag talán legnegatívabban megítélt Péter váltotta, kinek uralkodását Aba Sámuel szakította ketté 1041 és 1044 között. Péter második uralkodását az I. István által megvakított Vazul fia, I. András döntötte meg, kinek nevéhez fűződik a Tihanyi apátság megalapítása. Őt a trónon testvére, I. Béla váltotta, kinek 1063-as haláláért a saját, ráomló trónja felelős. Az ő örököse I. Adrás fia, Salamon volt, akit aztán I. Béla fia, I. Géza követett. 1077-es halálával el is érkeztünk második állomásunkhoz, öccséhez, I. Szent Lászlóhoz.

Lengyelországban született 1048-ban. Apja I.Béla, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő volt. Három lánygyermeke született, ám közülük kettő neve nem maradt fent. A harmadikat Piroskának hívták és később bizánci császárné lett. Neve bizánci formája Priszka, de koronázásakor felvette az Irén nevet és személyét mind a római-, mind a görögkatolikus egyház szentté avatta.

I. László testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni harcokban, ennek eredményeként 1074-ben, amikor Géza megszerezte a magyar trónt, Lászlót hercegi címben részesítette. Bátyja hirtelen halálát követően 1077-ben koronázták magyar királlyá.

Uralkodása legelején kemény törvényeket hozott és összesen három törvénykönyvet adott ki. Rendelkezései főként a belviszályok miatt megbomlott társadalmi rend helyreállitását célozták. Szigorúan büntette a tolvajlást, a szökevény szolgák kóborlását és szabályozta a bíráskodást is.

Rendelkezései a tolvajlás és a kóborlás kérdései mellett a gazdasági ügyeket is szabályozták. A törvények szigorúan védték az egyházat is. Pontosan megszabta az ünnepnapok számát és a pogány szokások ellen foglalt állást, illetve a halottak eltemetését csak a templomkertben engedélyezte. Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést. Ha valaki bántalmazott egy papot, azt akár halálra is ítélhették. Az új törvényeknek köszönhetően az egyház külön joghatóságot alakított ki magának.

1079-ben elfoglalta Moson várát Salamontól. E miatt IV. Henrik, német király sikertelen hadjáratot indított Magyarország ellen. 1081-ben aztán Salamon végleg behódolt I. Lászlónak, cserébe hatalom nélküli jövedelmet kapott. Egy évre rá Salamon azonban összeesküvést szőtt ellene, melyet sikeresen meghiúsított. Ugyanebben az évben szentté avatta I. István magyar királyt, valamint Imre herceget.

1083 után I. Szent László megalapította a Bihar megyei szent jobbi monostort, ahová elhelyezték Szent István király karereklyéjét, a Szent Jobbot. 1085 ben I.Szent László serege győzelmet aratott Kutesk besenyő vezér felett, aki magyarország ellen fordult. Támogatásáról biztosította III.  Viktor pápát a IV. Henrik által támogatott III. Kelemen ellenpápával szemben.

1091 tavaszán I.Szent László sikeres hadjáratot vezetett Horvátországba, ez a területfoglalás a Magyar Királyság leginkább maradandó szerzeménye lett. Horvátország külön ország maradt, ám a Szent Korona része lett. Álmos herceget, László unokaöccsét horvát királyként a meghódított tartomány élére helyezte és Zágráb székhellyel püspökséget alapított.

1091-ben Somogyvárott Szent Egyed tiszteletére bencés apátságot alapított. 1095. előtt I.László püspökké szenteltette unokaöccsét, későbbi magyar királyt, Kálmánt. 1095. július 29-én a csehországi hadjáratra készülő király meghalt.

Holttestét előbb Somogyvárott temették el, később azonban átszállították Nagyváradra. Ez utóbbi később zarándokhellyé vált. A kereszténységet hirdető és védő intézkedései révén 1192-ben szentté avatták, mellyel a lassan kialakuló magyar lovagi kultúra megtalálta a királyi példaképét. Nevéhez legendák, népi énekek és mondák születtek.

A magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb megtestesítője volt. Emellett a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemeslelkű lenni, s akiről egyszerre mondták, hogy "lovagkirály" és hogy "szent". Halála után többször is megjelent népe között és csodát tett ott, ahol a legnagyobb szükség volt rá. A magyar katonák tömegei mentek csatába "Szent László, segíts!" felkiáltással egészen a II. világháborúig bezárólag.

Palea Kinga