Back to top

Farsangi népszokások

Talán kevesen tudják, de a farsang egy ősi tavaszváró ünnep, mely elsősorban az evésről és az ivásról szólt. Azért kellett úgymond „nagy lábon élni”, hogy aztán a természet is bőségesen teremjen, essen az eső és az állatok egészségesek legyenek. Ahogy a régi mondás is tartja farsangkor „inkább a has fakadjon, minthogy az étel megmaradjon”.

A farsang a vízkereszttel (január 6.) kezdődő és a nagyböjtöt megelőző időszak. Ennek is első­sorban utolsó három napját, a „farsang farkát” szokták kihasználni a mula­tozásra.

A mai világban már kevésbé van ritmusa számunkra az adott évnek, korábban azonban ezek a napok szolgáltak arra, hogy az emberek kicsit elengedjék magukat. Tilos volt például lakodalmakat tartani advent, valamint nagyböjt idején, míg a farsang a legnépszerűbb időszak volt e tekintetben. Szintén ekkor voltak megengedettek a bálok, a táncmulatságok, sőt a paródiák is.

Ma már inkább idegenforgalmi látványosság a Dunántúlon, de népi hagyományra épül az úgyne­vezett rönkhúzás. Ekkor abban a faluban, melyben nem tartottak esküvőt az elmúlt évben végighúznak egy rönköt, melyet követően állako­dalmat rendeznek. Akárhogy is, de menyegzőt kell, hogy rendezzenek farsangkor.

Másik, ennél jóval ismertebb eleme az időszaknak a jelmez és a maszk. Már a kezdetektől tartották az emberek ezt a hagyományt és korommal kenték be az arcukat, vagy mézzel, hogy aztán arra tollat fújjanak rá, esetleg papálarcot vegyenek fel.

Jellegzetes étele természetesen a farsangi fánk és a kocsonya. A farsangot megelőző csütörtököt úgy is hívták korábban, hogy „kövér csütörtök”, mivel ekkor már meg-megkóstolták az emberek a farsangra szánt finomságokat. Egy ehhez hasonló nap későbbre is megmaradt. Jellemzően egy napra felfüggesz­tette mindenki a nagyböjtöt az úgynevezett „csonka csütör­tökön”, amit manapság „torkos csütörtöknek” szoktak hívni. Ez a nap szolgált arra, hogy a korábbról megmaradt ételt elfogy­asszák.

A gyerekek számára rendeztek táncmulat­ságokat citeraszó és dudaszó mellett, mely hagyomány manapság is igen népszerű. A fiatalok számára kiváló lehetőség volt ez az udvarlásra, mert volt, hogy három­napos bálokat is tartottak, amikor csak 1-1 rövid alvásra mentek haza a résztvevők. A házasemberek és idősebbek is könnyen megtalálták számításaikat, nekik elsősorban kosaras­bálokat, batyusbálokat rendeztek.

Összességében tehát minden korosztálynak egy nagyon sokszínű, vidám és izgalmas időszak a farsang ideje, melyet érdemes mindenkinek kihasználni, ezzel is felkészülve a nagy­böjtre.

Balázs Noémi