Skip to Content
November: Enyészet, Víz, Szent András hava                   2017.November.25, szombat, Katalin napja.  Holnap Virág napja lesz.

NAGY-KÜKÜLLŐ - Első sorozat: 1994-1998

            A Nagy-Küküllő című közéleti lap az 1990-es években Medgyesen megjelent újságok palettájának egyik színfoltja volt.
            E kiadvány megjelenését a dévai Corvin magazin kiadó és a Grapho tipex nyomda támogatási ajánlata – tördelés, nyomtatás – tette lehetővé. Az ajánlást követően 1994 tavaszán a helyi RMDSZ szervezet székhelyén megalakult a szerkesztő bizottság. Itt felmerült az ötlet, hogy az újságot szerkesszük együtt a Segesváriakkal, ezért a szerkesztők Segesvárra utaztak, ahol az ötletet felkarolták, és megválasztották az ottani szerkesztőket.

E találkozó után már megteremtődtek az új – a támogatási ajánlatnak megfelelően – négy oldalas, A3-as formátumu havi újság elindításának anyagi és szellemi keretei. Az újság a Nagy-Küküllő Héjjasfalva és Balázsfalva közötti terültén élő 25-30000 magyar lakos  kiadványaként jött létre.

            Az első szám 1994 márciusában jelent meg. Idézünk a vezércikkből: „Felvetődik a kérdés: érdemes-e, meg kell-e tenni mindent azért, hogy most a huszonnegyedik órában ez a kisszámú, szórványban élő magyar lakos visszanyerje identitástudatát, újra felfedezze gyökereit, és azt a szülőföld talajába mélyen beeresztve életerős, öntudatos, múltját és jelenét (és hivatását) ismerő közösséggé váljon?
            Hitünk szerint ez történelmi kötelesség! És ez rendkívül lényeges, mert lassan nálunk is teret hódít a helyi önrendelkezés elve, ahol minden város és minden falu maga teremtheti meg közösségi életét, berendezkedését. Ebben pedig döntő szerep jut az egyéni, a polgári öntudatnak....Útravalóul szívből kívánunk hosszú életet helyi újságunknak.”

            A márciusi lapszámban több írás az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról szól. Ugyanitt olvasható Petőfi Sándor Csatadal című, 1849. március 2-3-án Medgyesen írt verse is. A negyedik oldalon a Hírek-események rovatban rövid beszámolók olvashatók Medgyes és környékének magyar vonatkozású közéleti és kulturális eseményeiről.
            1994-ben összesen nyolc lapszám jelent meg. Kialakult az újság külseje a többé-kevésbé állandó rovatokkal. Az „E hónap szülöttje” rovatban Tóth Árpád, Dsida Jenő, Kriza János, Bartalis János, Mikes Kelemen, Horváth István, Tamási Áron és Áprily Lajos élete és munkássága került bemutatásra. Megjelent egy-egy írás a reneszánszkori medgyesi humanista, Jacob Piso életéről, valamint a XVIII. századi író, matematikus tanárról, a medgyesi piaristák iskolájában pár évet tanító Dugonics Andrásról.
            A Hermann Oberth centenárium alkalmával emlékház avatására került sor. Az esmény kapcsán a Nagy-Küküllő 4. és 5. számában a jeles tudós, űrkutató életéről és munkásságáról jelentek meg írások. A centenáriomon jelen levő három űrhajós közül – John Mc.Bried (USA), Oleg Macarov  (Orosz Föderáció) és Dumitru Prunariu (Románia) -  az utóbbi írásban üdvözölte a  Nagy-Küküllő olvasóit.

            A medgyesi Axente Sever Líceum „Dimensiunea A” című folyóiratából átvettük, és közöltük az egykori Medgyesi Szász Mezőgazdasági Iskoláról szóló cikket, mely az iskola alapításának 125. évfordulója alkalmával jelent meg. Az eredetileg Siebenbürgisch-Sächsische Landwirtschaftliche Lehranstalt in Mediasch nevű intézményt 1871-ben alapították, majd 1946-ben az akkori kommunista hatalom bezáratta.
            A 8. lapszám  Medgyes és a magyarországi Sopron városok közötti szerződés aláírásáról tudósított. Teljes terjedelmében lehet olvasni az akkori két polgármester – Fejes Zoltán és Bucur Dionisie – által aláírt Testvérvárosi szerződést.
            A 4. lapszámban beindult A tegnapi vagyonom ma már nem az enyém című cikksorozat, mely a 92/1950 számú Dekrétum alapján Segesváron és Medgyesen államosított házak listáját tartalmazta. A sorozat kilenc lapszámban található meg, a közlés az 1995/4. számban zárult. 

            Az első nyolc lapszámban számos írás jelent meg:
-          az egykori Traube-Étterem bemutatása (2. szám)
-          egy oldal Kis-Kapusról. Múlt, jelen, jövő. Szennyeződés. A Színesfém kohászat. – interjú Fazakas Mihály mérnökkel. (3. szám)
-          az 1849. július 31-i fehéregyházi csata – Petőfi halála – leírása (5.szám)
-          Robert Baden Powel, a cserkész mozgalom elindítója életének és munkásságának rövid bemutatása (7. szám)
-          Medgyes és környéke magyar oktatásának támogatására alakult „Pro Schola Mediensis” Alapítvány bemutatása (7. szám)
-          interjú az 1956-os magyarországi forradalom egyik medgyesi áldozatával –Dobay Szilveszterrel (8. szám)
A segesvári szerkesztőség írásai:
-    Segesvár: múzeum-város (2. szám)
-  „Gaudeamus” – a segesvári magyar oktatást támogató alapítvány bemutatása (2. szám)
-   Nosztalgia-mozdony – az egykori Segesvár-Szentágota között közlekedő keskenyvágányú vasútvonal leírása (3. szám)
-   „Gaudeamus igitur....” – ifjúsági oldal (végzősökről, érettségizőkről...) (4. szám)
-    Segesvár magyarságának krónikája (7. szám)
A fenti írásokon kívül minden lapszámban híreket, tudósításokat olvashatunk a két város és környéke magyar vonatkozású eseményeiről. Tudósítások jelentek meg az RMDSZ és az ifjúsági szervezet tevékenységéről; beszámolók a medgyesi 10. számú magyar tannyelvű iskola, valamint a segesvári 2. számú iskola és a Mircea Eliade Líceum tanulóinak nyári táborairól; beszámolók a két város fontosabb kultúrális eseményeiről; a medgyesi római katolikus plébania templom keretén belül működő cserkész csapat tevékenységéről; a Mikes-Báthory kerékpár-túra progjamjának és útirányának leírásáról; stb.
1995-ben hat lapszám jelent meg. Folytatódott az „E hónap szülöttje” rovat, melyben Petőfi Sándorról, Berde Máriáról, Arany Jánosról, Kőrösi Csoma Sándorról, Nagy Lászlóról és Hermányi Dienes Józsefről jelent meg egy-egy írás. Orvosi rovat indult dr. Bakó Sándor gondozásában, melynek keretén belül „Veszélyben az immunitás” címmel több ismertető cikket közölt a rovatvezető. Szintén új rovat címe „Amiről beszélnek”. Ezen belül a csecsen kérdésről, Bosznia-Hercegovináról, Koszovóról, a horvátországi Krajna tartományról, valamint a gagauzokról lehetett olvasni. A sporttal kapcsolatos írások sem maradhattak el, mint például a medgyesi Gaz Metan futballcsapat bemutatása; beszélgetés Toma Jánossal, az egykori medgyesi „A” ligás kézilabda csapat játékosával; Segesvár két világháború közötti sportéletének bemutatása, különös tekintettel az akkori futballcsapatra.
Az 1995-ös lapszámokban napvilágot látott két útleírás is. Egyik az észak-hollandiai frízek autonómiájárol szólt, címe: Autonómia a nyugati társadalomban, másik – amint a címéből is kitűnik: Izraeli-Szentföldi zarándoklásaim – a szentföld múltját és jelenét mutatta be.
A szász-magyar együttélést és egymásrahatást a Magyar szomszédságok Segesváron című cikk szemléltette. Közismert, hogy a szomszédság az erdélyi szászság jellegzetes közösségi szervezési formája volt. A szászsággal kapcsolatos A szászok, németek kálváriája című írás is, melyben az 1940-es években a Szovjetunióba deportáltakról van szó. Hasonló témájú a Szögesdrótok között című írás. Ez az 1940-es Bécsi Döntés után a Târgu-Jiu-ilágerbe bezárt dél-erdélyi magyar ételmiség életéről szólt. 
Évfordulókról és megemlékezésekről szóltak a következő cikkek:
-          Kilencszáz éve halt meg Szent László király(6. szám)
-          Emléktábla avatás Medgyesen– 110 éve született Schuster Dutz, medgyesi szász költő (5. szám)
-          100 éves az erzsébetvárosi református templom(6. szám)
-          50 éve ért véget a II. világháború  (4. szám)
-          35 éves a segesvári középfokú oktatás(5. szám)
A fenti írásokon kívűl ezekben a lapszámokban is hírek, tudósítások jelentek meg Medgyes-, Segesvár és környéke magyar vonatkozású, fontosabb kulturális-, iskolai-, egyházi- és politikai eseményeiről.
Az 1995/3 és az 1996/1. számban – újabb, Jeles erdélyi fejedelmek című rovat keretén belül – egy-egy írás jelent meg Báthory Istvánról és Bocskai Istvánról. Köztudottan mindkettő Medgyeshez kötődik, Báthoryt itt kérték fel a lengyel követek, hogy legyen országuk királya, Bocskait pedig itt választották Erdély fejedelmévé.
Nagyon tanulságos a Hermannstädter Zeitung-ból átvett – A sokszínűség folytonossága – című írás. (1996/1. szám) A cikk befejezésében a szerző (dr. Paul Philippi) Szászsebes várostörténészét – Theobald Streifeldet – idézte: „...az erdélyi történelem igazi folytonossága a pluralitás folytonossága. Aki ezt a folytonosságot akarja megsérteni, az az erdélyi valóságot akarja megsérteni, az erdélyi valóságnak vét. Aki ezt a folytonosságot mint gazdagságot elismeri, ápolja és értékeli, az az erdélyi történelem legitim örököse, az erdélyi jövő szószólója.”
1996-ban összesen két lapszám jelent meg, 1997-ben egy, a sorozat utolsó – tizennyolcadik – száma 1998 decemberében került kiadásra.
 
Az újságban több mint 60 személy jegyezte írásait (43 medgyesi, 15 segesvári és 4 személy más településekről). 33-an egy-egy írást közöltek, 12-en kettőt, 2-en hármat, 5-ön négyet. Öt vagy ennél több írást 10 személy jelentetett meg: Máthé Attila (Segesvár) – 5 cikk, Csiki Attila (Medgyes) – 6 cikk, Jakab Ágnes, Jakab Elek, Szász-Fülöp György – 8-8 cikk, Jakabházi Béla (Segesvár) – 9 cikk, Szilágyi Éva (Medgyes) – 10 cikk, Máthé András (Segesvár) – 12 cikk, Szabó M. Attila (Medgyes) – 18 cikk, Iszlay László (Medgyes) – 26 cikk.
A közölt fényképeket Pávelka Zoltán és Búzás Árpád mérnökök készítették. Több lapszámot a segesvári rajztanár, képzőművész, Kovács Géza rajzai, grafikái diszítettek.
A Nagy-Küküllő 500-1000 közötti példányszámban jelent meg, melyet 3/5 -2/5 arányban osztottunk szét Medgyes és Segesvár között. A két városon kívül lapunk eljutott Balázstelkére, Somogyomba, Küküllőalmásra, Erzsébetvárosra, Kiskapusra, Mikeszászára, Fehéregyházára, Héjjasfalvára.  Több lapszámot Dicsőszentmártonban és környékén is terjesztettünk.
A szerkesztőbizottság tagjai:
Első 15 szám:
- Medgyes: Balázs Béla, Csiki Attila, Gazdag Sándor, Kiss Károly, Szabó M. Attila,
 - Segesvár: Domokos Anikó, Jakabházi Béla, Máthé Attila, Tóth János
 - felelős szerkesztő: Iszlay László
            16. és 17. szám:
- Medgyes: Balázs Béla, Csiki Attila, Gazdag Sándor, Jakab Elek, Kiss Károly, Nagy Ferenc,  Szabó M. Attila,
- Segesvár: Jakabházi Béla, Máthé András, Gál Barna,
- felelős szerkesztő: Szász-Fülöp György
            Az utolsó lapszámot Medgyesen szerkesztette Belényesi József, Bányai Attila, Krisztián Zoltán és Mihály László
.
            1994 szeptembere ás 1995 januárja között jelent meg a Nagy-Küküllői hírmondó (A4-es formátumban, négy oldalon). Mint a Nagy-Küküllő melléklete, az RMDSZ helyi szervezeteinek tevékenységéről számolt be. A lapot Az RMDSZ Szeben megyei szervezetének akkori elnöke, Szabó M. Attila szerkesztette. Négy lapszám megjelenése után – 1995 februárjában – megszűnt.
.
            A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a Nagy-Küküllő  első sorozata a XX. század utolsó évtizedében Medgyesen megjelent újságok palettájának egy színfoltja volt.
 
(Megjelent 2003-ban, Medgyesen, a Helmuth Knall történelem szakos tanár által szerkesztett „Contribuţii la istoria presei Medieşene”című sajtótörténeti kötetben román és német nyelven.)
 

Írta Iszlay László